biztonságos befektetések

2020-06-292020-06-29

Az időskori NYUGalom DÍJa

Hogy mit is jelent az a fogalom, hogy nyugdíj? Én úgy gondolom, mindenki tudja, sejti, még a legkisebbek is tisztában vannak a jelentésével.

Az én szemeben a nyugdíj jelentése, nagyjából az, hogy láttam a nagyszüleimet, szüleimet dolgozni járni becsületesen éveken keresztül, olykor egyszerre több munkahelyre, és amikor ledolgozták az életük nagy részét, akkor elmentek nyugdíja. Természetesen, úgy ahogy megélnek abból a pénzből, amit folyósítanak számukra havi szinten, extrák nélkül.

Mit is szeretnék elérni a nyugdíjas éveimre?

Ki ne szeretne aktív korában aggódás nélkül élni? És ki ne szeretne idős korában úgy élni, mint a német vagy az osztrák nyugdíjasok?

Én úgy gondolom, mindenkinek megvannak a tervei, divatos szóval élve bakancslistája azokra az évekre, amikor majd már nem szeretne dolgozni:

Vegyek egy szép házat, nagy kerttel, és egy kiskutyával?
Barangoljam be a világ eddig számomra ismeretlen területeit?
Vegyek egy szép autót magamnak?
Halmozzam el az unokáimat minden földi jóval?
Éljek, mint Marci Hevesen, könnyedén és lazán?

Írhatnék még ide millió és millió kérdést és tervet, de valljuk be önmagunknak, jelen esetben, ha a mostani fiatal korosztály nem kezd el tudatosan gyűjteni azokra az időkre, melyekről szól a kis bejegyzésem, akkor valószínűleg nem lesz lehetősége egyiket sem elérni abból az összegből, amit az Állam fog adni nyugdíj címén.

Milyen módon tudok megfelelő jövedelmet biztosítani magamnak idős koromra?

„Elrakom az ágyneműtartóba a megspórolt pénzem” vágná rá a választ a kérdésre, egy idősebb, egyszerűbb ember….

„Ingatlanokba fektetném a pénzem, és ott „fialna” ez akár egy tehetősebb honfitársunk szájából is elhangozhatna…

Lényegében mindkét megoldásnak megvan a maga varázsa, és jövedelmezősége, de az egyik megoldás emberek nagy többségének nem túl biztonságos, és nem jár esetleges előnyökkel, mint pl a kamat nyereség, illetve az esetleges bónuszok, illetve a másik az egy átlagember részére nem biztos, hogy elérhető.

Az eddig leírtak után felmerül a kérdés az olvasóban, hogy akkor mi lenne az az eszköz, amely által kényelmesen, biztonságosan, bárki számára könnyen elérhetően, rugalmasan, és jövedelmezően is tudok gyűjteni pénzt, hogy gondtalan idős éveket tudjak élni.

Egy szó, mint száz, NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS

Adódhat a következő kérdés, de mi az a nyugdíjbiztosítás, mert önkéntes- és magánnyugdíjpénztárról már hallottam. A nyugdíjbiztosításnak azokat az életbiztosításokat nevezik, amelyek:

12.31 után került megkötésre
Halál esetén szolgáltat
A lejárata megegyezik a szerződés-kötéskori hivatalos nyugdíjkorhatárral
Tényleges öregségi nyugdíj vagy legalább 40%-os rokkantsági nyugdíj esetén is szolgáltat.

A Nyugdíjbiztosítás egy speciális életbiztosítás, amely a lejáratát tekintve a kötéskori nyugdíjkorhatárig tart, de a tényleges nyugdíjba vonulás és a hivatalos nyugdíjkor közül, akkor fizet, amelyik a hamarabb bekövetkezik.

Térít továbbá legalább 40%-os rokkantság és halál esetén is. A hivatalos nyugdíjkorhatár minden 1957 után született ember esetében a 65. életév.

A száraz tények után nézzük, milyen előnyeink származhatnak, ha nyugdíjbiztosítást kötünk:

Akár már havi 5000 Ft befizetésével elkezdhetjük az öngondoskodást, mely évfordulókon növelhető, illetve csökkenthető a minimális díjig.
Az éves befizetett díj 20%-át, de legfeljebb 130.000 Ft-ot jóvá írhatunk a befizetett SZJA-ból, melyet a nyugdíjszámlán írnak jóvá. KATA-s vállalkozók, Őstermelők, és további olyan személyek is igénybe tudják venni, akiknek nincs jövedelemadója, olyan szerződő bevonásával, akinek van SZJA kötelezettsége.
A lejáratkor felvehető egyösszegben, illetve életjáradék formájában havonta.
Egyes termékek díjfizetése szüneteltethető a szerződés megszüntetése nélkül, anyagi nehézségek esetén.
Akár költségmentes is lehet a nyugdíjszámla, mivel néhány esetben a teljes levont költséget jóváírja a Biztosító bónusz formájában.
Örökölhető
Található olyan termék is a palettán, amelyhez kiegészítő biztosítás kötéssel, 40%-ot meghaladó rokkantság esetén a Biztosító átvállalhatja a díjfizetést a szerződés lejártáig.
Kockázatkedvelő partnerek befektetési alapokba is elhelyezhetik megtakarításaikat
A befizetett pénzüket is biztonságba tudhatják a szolgáltatást igénybe vevők, mivel vannak termékek, melyek tőkegaranciával rendelkeznek.
Lehet díjat befizetni egy összegben, és folyamatos díjfizetéssel akár havonta is.
Értékkövetési lehetőség, tehát a pénz romlása is kiküszöbölhető.
Eseti díj befizetési lehetőség, akár még a 20% adójóváírás lehetőségével is.
Szabadfelhasználású
Lejárati idő előtt visszavásárolható.

Összegzés

Mint az a fentebb leírtakból kitűnt, a nyugdíjbiztosítási piac egyik leginnovatívabb és rugalmasabb terméke, nagyon sok személyre szabási lehetőséggel, és nagyon minimális költséggel elindítható, illetve hosszú távon is biztonságban tudható a befizetett pénzünk.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

A cikk szerzője:

Kapusi Krisztián

pénzügyi tanácsadó

+36-70-360-3117

kapusi.krisztian.money@gmail.com

Kapcsolódó cikkek:

2020-06-092020-06-09

Visszaestek a hazai ingatlanalapok hozamai

A márciusi megtorpanást követően áprilisban még gyengébben teljesítettek a magyar ingatlanalapok. Nem csak a hozamok csökkentek, de a tőkekivonás és a devizaárfolyam változás is negatívan hatott az alapok állományára.

Baljós áprilisi adatok

Áprilisban tovább csökkent az ingatlanalapok állománya az MNB friss befektetési alap jelentése szerint. Ebben közrejátszott, hogy 12 milliárd forintnyi tőkét vontak ki az alapokból, míg a forint gyengülésének köszönhetően 6 milliárd forinttal rövidült meg az alapok nettő eszközértéke.

Ugyancsak 5 milliárd forinttal csökkent az alapok árfolyama, tehát összesen 23 milliárd forinttal lett kevesebb 152 ingatlanalap állománya áprilisban, márciushoz képest. Ez kb. 1%-os csökkenést jelent.

Az ingatlanalapoknál egyedül a pénzpiaci alapok állománya csökkent nagyobb mértékben, 27 milliárd forinttal. Ennek magyarázata lehet, hogy a részvényalapokba viszont 10 milliárd forint új tőke érkezett.

Az intézményi befektetők valószínűleg meglovagolták a tőzsde márciusi mélyrepülését, és áprilisban az alacsonyabb árfolyamot kihasználva valószínűleg visszavásárolták eszközeiket.

Az utóbbi évek többnyire az ingatlanalapokba pumpált pénzről szóltak, azonban már tavaly nyáron is jelentős hozamot szedtek ki a befektetők, ám most valószínűleg más áll a háttérben. Minden bizonnyal bizalmukat vesztették az ingatlanalapokkal szemben.

Nézzük meg az aktuális hozamokat. A listában csak a nyilvános, nyílt végű alapok hozamait gyűjtöttem ki.

A táblázatból kiderül, hogy idén eddig nem annyira muzsikáltak jól az ingatlanalapok, a 4,8%-os átlaghozam egyáltalán nem kimagasló, pláne ha az 1 és a 3 éves hozamokhoz hasonlítjuk.

Azért az indulástól mért átlag 7,5% hozam továbbra is biztató, ráadásul törvényszerű, hogy egy visszaesés után ismét fellendülés fog következni, a kérdés csak az, hogy mikor következik be a fordulat és milyen mértékben hanyatlik tovább a szektor.

A legfrissebb elemzések szerint az ingatlanpiacot is érzékenyen érintette a válság, a kereskedelmiingatlan-piac kapta a legnagyobb pofont, de a lakóingatlan piac is megérezte a járványhelyzet hatását.

Csak a fővárosban 40%-kal esett vissza az adás-vételek száma 2019-ben, és hol volt még akkor a koronavírus? A járvány aztán teljesen befagyasztotta a piacot. Sejthető volt, hogy az áremelkedés, ráadásul ilyen mértékben nem tarthat örökké. A korrekció viszont a vártnál korábban érkezett meg.

Az ingatlanárak egyelőre nem mutatnak drasztikus csökkenést, több megyében már csökkentek az átlagárak 2019 utolsó negyedévéhez képest, de nem jelentősen. A kormány most gőzerővel dolgozik a turizmus újraindításán, ami jelentősen mérsékelheti az ingatlanpiaci károkat.

A rövidtávú lakáskiadás volt a fővárosi ingatlanszektor legfelkapottabb trendje az utóbbi években, ha nem sikerül valamennyire megmenteni a szezont, sokan felhagyhatnak az Airbnb-zéssel, hogy albérletbe adják ki helyette ingatlanjukat.

Ez lefelé nyomhatja az albérletárakat, csökkentve ezzel a lakóingatlan befektetésből származó hozamot, és így tulajdonképpen a lakásárakat is. Nagy kérdés még az is, hogy mi lesz azokkal, akik a moratórium lejárta után se fogják tudni fizetni lakáshitelüket.

Ha sorra dőlnek be a jelzáloghitelek, az adósok fizetésképtelensége miatt, az szintén elindíthat egy árcsökkentő lavinát. A kormány mindenesetre optimista, Orbán Viktor személyesen tett ígéretet arra, hogy aki elveszíti állását, ha mástól nem, akkor az államtól fog munkát kapni.

Reméljük, hogy tényleg nem fog magasra szökni a munkanélküliség, mert az szintén negatív hatással lenne az ingatlanpiacra, visszaesne ugyanis a kereslet mind vásárlói, mind bérlői oldalról.

Összefoglalás

Remélhetőleg csak egy átmeneti megtorpanást látunk az ingatlanalapok esetében, az ország már túl van a járvány nehezén, a gazdaság lassan újra indul, a hozamok pedig visszatérhetnek a korábbi szintre.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek:

2020-06-052020-06-05

Top 8 alacsony kockázatú befektetési eszköz

A hosszú távú vagyonépítés egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a tőkénk minimum 50%-át alacsony kockázatú eszközökbe fektessük. A mai bejegyzésben a legnépszerűbb biztonságos eszközöket gyűjtöttem össze.

1 – Pénzpiaci alap

A pénzpiaci alapok olyan befektetési alapok, melyek különböző bankok lekötött betétjeibe és rövidlejáratú állampapírokba fektetik a kezelt tőkét. Legnagyobb előnye a biztonság, ugyanakkor hozamát tekintve a megtakarítási számla szintjét sem érik el.

Egyetlen érv szól mellette, mégpedig hogy a létező legbiztonságosabb befektetési eszköz, hiszen a pénzpiaci alap tulajdonképpen a legbiztonságosabb eszközökből összeállított, jól diverzifikált portfólió.

Javasolt stratégia: Akkor fektessünk pénzpiaci alapba, ha a maximális biztonság a legfontosabb

2 – Megtakarítási számla

Ha nem szeretnéd a pénzedet lekötni, akkor tarthatod a pénzed megtakarítási számlán. Előnye, hogy az összeg bármikor hozzáférhető a kamatot pedig havonta írják jóvá, tehát ha 3 hónap után veszed ki a pénzed, az addigi hozamokat is megkapod.

Sajnos nagyon minimális a hozama. A legjobb haza termék is csak kb. 1% kamatot fizet a legjobb esetben, ergo az inflációt sem éri el. Teljesen likvid, de cserébe nagyon alacsony hozamot kínál.

Javasolt stratégia: Tartsuk készpénzünket ilyen számlán, hogy enyhítsük az inflációt

3 – Bankbetét

Abszolút biztonságos eszköz, kvázi az egyetlen kockázat, hogy a bank csődbe megy, míg bent van a pénzed. A hozama természetesen egyáltalán nem kimagasló, manapság kb. 2-3% kamatot fizetnek a bankok a pénzünkre attól függően, hogy mekkora összeget kötünk le és milyen futamidőre.

Az egyik probléma a lekötött betéttel, hogy nem teljesen likvid. Ha a futamidő közben szükségünk van a pénzre, akkor bukjuk a hozamot. A másik gond, hogy gyakorlatilag az infláció elviszi a hasznunkat, ezért a bankbetét inkább a tőkénk reálértéknek megőrzésére alkalmas, mintsem befektetésnek.

Javasolt stratégia: Átmeneti, rövidtávú befektetés, illetve diverzifikáció céljából

4 – Állampapír

Nagyon népszerű volt tavaly a szuperállampapír (MÁP+), mely 5% fix hozamával magasan a legvonzóbb termék a biztonságos eszközök közül. Hátránya, hogy egyáltalán nem likvid, a lejárati idő előtti visszaváltás a hozam elveszítésével jár.

Kb. az infláció dupláját lehet elérni hozamként a MÁP plusszal, de más termékek is vannak, melyek fixen 3% infláció fölötti kamatot fizetnek. Ilyenek például a babakötvények, melyek talán a legalkamasabb eszközök gyermekeink támogatására.

Javasolt stratégia: Az állampapírnak helye van egy diverzifikált közép- és hosszú távú portfólióban.

5 – Vállalati kötvények

A vállalati kötvények olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek esetében a kibocsátó vállalat pénz visszafizetési garanciát vállal. Kamatozása lehet fix, vagy változó, lejárat szerint pedig rövid, közép- és hosszúlejáratú kötvényeket különböztetünk meg.

Az állampapírokkal szemben magasabb kockázatot jelent a vállalati kötvény, ennek megfelelően magasabb hozamot is kínál. Minél hosszabb futamidejű egy kötvény, annál magasabb a kockázata is.

A fix kamatozású kötvények esetén a kibocsátó vállalja, hogy az előre meghatározott időpontonban törleszti a kötvény névértékének százalékban megállapított kamatot, mely a futamidő végéig változatlan. Lejáratkor pedig visszafizeti a névértéket is.

A változó kamatozású kötvény esetén a kibocsátó előre meghatározott időpontokban fizeti a névérték százalékban megállapított kamatát. A kamat időben változik, általában az aktuális piaci kamatot követi.

Javasolt stratégia: közép- és hosszú távú befektetési portfólió részeként ajánlott

6 – Magánnyugdíjpénztár

Az egyik legfontosabb termék, már egy korábbi cikkemben is hangsúlyoztam, hogy milyen fontos időben elkezdeni félretenni a nyugdíj célú megtakarításunkra. Minden pénztárnál lehet különböző kockázati szinttű terméket választani, tehát alacsony kockázatút is.

Ezeknek a hozamai általában alacsonyabbak a kockázatosabb portfólióknál, de úgy gondolom, hogy a nyugdíjunk esetében kiemelten fontos a biztonság, a magasabb hozam szerintem másodlagos.

Miért fontos magánnyugdíjpénztárba fizetni? Azért, mert ha csak az állami nyugdíjra támaszkodunk, akkor a fizetésünk kb. felét fogjuk kapni nyugdíjként reálértéken.

Egy magánnyugdíjpénztárral ezt az összeget egészíthetjük ki, hogy ne kelljen a megszokott életszínvonalunkról lemondani nyugdíjas éveinkre.

Javasolt stratégia: ajánlott már a munkába állást követően a jövedelmünk min. 10%-át magánnyugdíjpénztárba fektetni

7 – Befektetési alapok

A legtöbb pénzintézetnél lehetőség van ún. tőkevédett, tőkegarantált, illetve hozamvédett, vagy hozamgarantált befektetési alapokba fektetni. Ezek hasonló termékek minimális különbséggel.

A tőkevédett, illetve hozamvédett alapok nagyon biztonságosak, ugyanakkor hozamuk messze nem kimagasló. Középtávon 2%-3% közötti nyereséget realizálhatunk ezekkel a termékekkel.

Léteznek továbbá olyan alacsony kockázatú befektetési alapok, melyek nem tőke- vagy hozamgarantáltak ugyan, de a befektetési politikájuknak köszönhetően kevés az esélye annak, hogy veszítsünk a tőkénkből.

Ezek az alapok főleg hazai és külföldi állampapírokba, bankbetétekbe, és különböző kötvényekbe, kisebb arányban más befektetési alapokba, devizába és értékpapírokba fektetnek.

Javasolt stratégia: diverzifikáció céljából minimum középtávra

8 – Osztalékfizető részvények

A legkockázatosabbak a felsorolt eszközök között, ugyanakkor a legmagasabb várható hozamot kínálják. A részvények alapvetően nagyon kockázatos eszközök, pont a héten írtam egy posztot, mely a tőzsde kockázatait mutatja be.

Az osztalékfizető részvények azonban kevésbé kockázatosak, hiszen évente osztalékot fizetnek a részvényeseknek, ergo egy lehetséges árfolyamcsökkenés mértékét kompenzálhatja az osztalék összege.

Ha viszont megfordítjuk a dolgot, és tegyük fel 5% árfolyamnyereséget realizáltunk, akkor az osztalékhozammal kiegészítve többlet profitot érhetünk el.

Nézzünk meg egy példát. A Magyar Telekom 2020-ban 20 Ft osztalékot fizet részvényenként, ami 5%-körüli hozamnak felel meg. Ha az előbbi gondolatmenetet folytatjuk, akkor 5% árfolyamnyereség és az osztalék együttesen 10% hozamot jelent.

Az elemzésközpont oldalán található egy nagyon részletes összeállítás az osztalékfizető részvényekről, akit érdekel a téma, annak ajánlom, hogy olvassa el.

javasolt stratégia: hosszú távú vagyonépítési stratégia részeként ajánlott

Összefoglalás

Láthatjuk, hogy kockázat és hozam tekintetében még a legbiztonságosabb eszközök is eltérnek egymástól, ezért érdemes kombinálni őket. Egy jól diverzifikált portfólió megvéd minket a váratlan veszteségtől, cserébe valamivel alacsonyabb hozamra számíthatunk.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek:

A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.

2020-05-282020-05-28

Így támogassuk gyermekeinket, avagy életünk legjobb befektetése

Közhelyek rengetege szövi be az internes felületeket arra vonatkozóan, hogy mibe is fektessen az ember, ha nincsenek százmilliói. Szinte mindegyik ezzel kapcsolatos írás, bejegyzés megemlíti az egyik legfontosabb befektetést: saját magunkat. Egy másik alapvető befektetésről már kevesebb szó esik, pedig ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb: gyermekeink.

Édesapám egyik barátjával folytatott beszélgetésem nagyon tanulságos volt. Annyit kell tudni a szóban forgó úriemberről, és feleségéről, hogy három gyermeket neveltek fel, mindegyik lediplomázott, és saját ingatlannal rendelkeznek, ebből kettőnek Budapesten van lakása.

Érdekes tény, hogy ezt nem dúsgazdag vállalkozóként, hanem alkalmazottként, szorgosan dolgozva érték el, és persze ésszerűen költöttek. Nem járt a család luxusautóval, nem jártak minden évben egzotikus helyre nyaralni.

Ugyanakkor minden gyermek megkapta a legnagyobb ajándékot a szüleiktől, amit csak kaphatnak: elindultak az életben és megvolt a lehetőségük, hogy bármi lehessen belőlük. Most, közel a nyugdíjhoz már nem kell tovább pénzelni egyik gyereket se.

Szóval visszatérve a beszélgetésünkre, egy mondat megütötte a fülemet. Az úr azt mondta, hogy édesapám, aki szintén alkalmazott és köztisztviselő volt, azt tanácsolta neki, hogy „a legjobb befektetés a saját gyermekeinket támogatni.”

Az ismerősöm szerint életében az volt az egyik leghasznosabb tanács, amit bárkitől hallott. És milyen igaza van. Gondoljuk csak végig. A legtöbben ott követik el a hibát, hogy nem tudatosan támogatják gyermekeiket, hanem ad hoc módon.

Ennek az lehet az eredménye, hogy amikor a gyerek felnő és nem kapta meg az életben induláshoz szükséges támogatást akár oktatás, akár anyagi havak formájában, folyamatosan rászorulhat majd a szülői segítségre akkor is, amikor a szülők már nem képesek őt támogatni.

Hogyan támogassuk gyermekeinket?

Ez egy nagyon lényeges témakör, itt is sokan hibáznak véleményem szerint. Amikor erről beszélek, többen arra gondolhatnak, amikor apuci és anyuci szó szerint mindent alárak a gyerekeknek. Ez nem támogatás.

A szülő szerintem azzal nem segít, ha pusztán alanyi jogon elhalmozza gyerekeit anyagiakkal. Ösztönözni kell a saját lábra állást, és azt, hogy a kapott segítséggel megindulva tudjon egyről a kettőre lépni.

Sajnos a környezetemben nagyon sok példát láttam, arra, hogy a gazdag vállalkozók gyerekei nagylábon éltek, míg jól ment a vállalkozás, és miután jött a csőd, semmirekellőként tengetik életüket.

Nem csak pénzelni, nevelni és szeretni is kell a gyereket, ám ezt sokan elhanyagolják arra hivatkozva, hogy a vállalkozás mellett kevés idejük maradt a gyerekekre. Meg is lett az eredménye. Úgy gondolom, hogy soha semmit nem helyezhetünk a gyermekeink elé.

Átmenetileg persze előfordulhatnak olyan időszakok, amikor az egyik szülő hajtani, túlórázni kénszerül, de ha tartósan elhanyagoljuk a gyerekeket, akkor sajnos később ennek ők is, mi is megisszuk a levét.

Törekedjünk a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartására, egyik sem mehet a másik rovására. A gyermekeinkkel töltött idő határozza meg a személyiségüket, hiszen tőlünk tanulnak, és nem látják a jó példát, akkor rossz irányba fejlődhetnek.

Milyen eszközökkel támogathatjuk gyerekeinket?

Ha nem úszkálunk a pénzben, akkor nagyon fontos már korán elkezdeni megtakarítani gyermekeink taníttatására és egyéb kiadásokra. Az egyik legjobb eszköz erre a babakötvény, mely 19 éves futamidő mellett infláció 3% infláció fölötti hozamot kínál.

Ha csak havi 5 ezer forintot tudunk megtakarítani minden hónapban, 3% inflációval számolva 18 éven át összesen kb. 2,3 millió forintot tudunk így realizálni, mely fedezheti a gyermek egyetemi tanulmányainak, vagy lakhatásának egy részét.

Az alábbi táblázat mutatja, hogy kis összegű megtakarítás esetén, milyen összegeke lehet elérni a gyerek 18 éves korára:

A babaváró hitel is megfelel erre a célra, hiszen kamatmentes, ráadásul három gyermek esetén az állam elengedi a teljes fennálló tartozást, tehát nem csak a kamatot, hanem a felvett hitelösszeg megmaradt részét is.

Érdemes ezért a leghosszabb futamidőre kérni a 10 milliós babaváró hitelt, ugyanis ha kis korkülönbséggel születnek a gyermekek, szinte a teljes összeg a szülők zsebében marad. A CSOK-kal kombinálva jelentős összeghez juthat ma egy fiatal házaspár.

Egy gyermekre több mint 3 millió forint jut. Amennyiben emellett 10 000 Ft-ot fizetünk havonta babakötvénybe minden gyermek részére, akkor további 4,2 millió forint jár fejenként. Összesen így 7 millió forintnál is többet kaphatnak, mire leérettségiznek.

Saját lakásvásárlásra természetesen nem lesz elég, de fedezhetik tanulmányaikat. Sokak számára már ezeknek a kiadások is nagy fejtörést okoznak. Ha csak ennyivel is, de mindenképp támogatnunk kell gyermekeinket!

Összefoglalás

Havi kis összegből is lehet olyan eszközökbe fektetni, melyek később gyermekeink boldogulását segítik, nem feltétlen szükséges több tízmillió forint ahhoz, hogy a gyerekek elindulhassanak az életben.

Ha ennél többet tudunk segíteni, annál jobb, de vigyázzunk arra, hogy ne kényeztessük el őket, mert az megbosszulja magát. Ösztönözzük őket arra, hogy már korán kezdjenek megtakarítani a pénzügyi céljaik érdekében!

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek:

2020-05-272020-05-27

Meddig lehet még tartani az alacsony kamatszintet?

Az MNB nem okozott meglepetést a tegnapi ülésén, szinten maradt a jegybanki alapkamat. A monetáris politika továbbra is a hitelezést támogatja a befektetések helyett, de vajon meddig hagyják gyengülni a forintot?

A jegybanki alapkamat 2010 óta folyamatosan csökken, a jelenleg is hatályos 0,9%-os kamatszint 2016. május 25-én lépett hatályba. Természetesen megvan az alacsony kamatkörnyezet haszna a gazdaság számára, ám annak gyümölcsét a hitelfelvevők élvezik.

Értelem szerűen olcsóbbak a hitelek, kevesebb törlesztőt kell fizetni autó- és lakáshitelért, személyi kölcsönért, és egyéb hitelkonstrukciókért. Az éremnek azonban két oldala van.

A banki befektetési termékek, bankbetétek, pénzpiaci alapok annyira alacsony hozamot kínálnak, hogy a jelenlegi 2-3%-os infláció mellett igazából csökken a pénzünk reálértéke.

A legbiztonságosabb befektetési termékeket tehát maga a jegybank lehetetleníti el évek óta. Persze ott van állampapír, melynek állománya tavaly 1558 milliárd forinttal nőtt. Meg is let az eredménye a MÁP+ népszerűségének.

A forint jelentősen gyengült az elmúlt év évben a fő devizákhoz képest. Nézzük meg az alábbi ábrákat, melyek az euró, a dollár és a svájci frankhoz viszonyított forint árfolyamot mutatják 5 évre visszamenőleg:

Az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva kb. 13%-ot gyengült a forint az elmúlt 5 évben, míg a svájci frankkal szemben közel 10%-ot csökkent a forint értéke.

Az alacsony kamatkörnyezet legjelentősebb következményei az alábbiak:

csökken a külföldi befektetői bizalom
nő a hitelezés
nő az állampapírok állománya
melynek következtében tartósan gyengül a forint

Van természetesen egy társadalmi réteg, melynek a boldogulását elősegítik a jelenlegi kondíciók. Ők a vállalkozók. Az olcsó hitelekkel és állami támogatásokkal jelentős pénzekhez jutnak, melyből fejleszthetik, bővíthetik vállalkozásaikat.

Ők a saját végükbe fektetnek, nekik teljesen mindegy, hogy mit fizet a bank a betétre. Ellenben a munkabérből élők, és a nyugdíjasok csak a hátrányait érzik az alacsony kamatszintek.

A forint gyengülésével ráadásul drágul az import, nőnek az árak, romlik a forint vásárlóereje. Ez kihat az egész gazdaságra. Többet kell fizetnünk a külföldi nyaralásokért, persze ez fordítva is igaz. A turizmusból élők itthon többet kapnak a külföldi forgalomból és az export és többet hoz a konyhára.

Úgy gondolom, hogy összességében többet árt, mint használ a gazdaságnak az alacsony kamatkörnyezet. Kíváncsi vagyok, hogy meddig lesz fenntartható ez az állapot és mikor jön el az ideje a monetáris politika megreformálásához.

Összegzés

Összefoglalva tehát a fentieket, a jegybank és vele együtt a magyar kormány gyakorlatilag amellett, hogy hitelfelvételre ösztönzi a lakosságot, saját maga is eladósodnak a szuperállampapír és más termékeknek köszönhetően.

Ez visszaveti a befektetői kedvet, távol tartja a külföldi tőket, gyengíti a forintot és ez által ellehetetleníti a lakosság azon rétegét, akik alacsony kockázat mellett szeretnék hosszú évek munkája árán megtakarított pénzüket befektetni.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek:

2020-05-062020-05-27

427 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapok állománya márciusban

Közzétette az MNB a befektetési alapok friss statisztikai adatait, melyekből kiderül, hogy az árfolyamváltozás mellett a tőkekivonás is jelentős volt márciusban, összesen 261 milliárd forintot vontak ki a befektetők, főleg a kötvény alapokból.

Tegnapi nap folyam elérhetővé vált az MNB márciusi befektetési alapok statisztikai jelentése, melyből kiolvasható, hogy az 5,6%-os állománycsökkenésből 3,4%-ot a tőkekivonás tett ki. Az alábbi diagram szemlélteti a tőkekivonás mértékét alaptípusonként:

Érdekesség, hogy a részvényalapok, melyek a legérzékenyebbek egy globális válsághelyzetre, 1 milliárd forintos plusz állományt könyveltek el, tehát egyelőre az intézményi befektetők bizalma a részvények irányába nemhogy csökkent, de még nőtt is.

A BUX márciusi mélyrepülése ellenére az alapkezelők kitartottak részvényállományuk mellett, ez felvet némi kérdést az alapkezelők hozzáadott értékét illetően. Nem véletlenül terjed egyre szélesebb körben a passzív alapok népszerűsége, annak köszönhetően, hogy kevésbé költségesek, és hosszú távon csak kevés alapkezelő tudja felülmúlni a piaci hozamokat.

Az alábbi ábrán a befektetési alapok alaptípusokra lebontott állományváltozását látjuk:

Míg az intézményi befektetők megtartották pozícióikat a részvénypiacon, addig a kötvényállományukat jelentősen csökkentették, mintegy 109 milliárd forintotok kivonva a kötvény alapokból. Ezek szerint a részvényárfolyamok gyors visszapattanásában bíznak az alapkezelők, de a társaságok teljesítési képességében már nem.

Ha megnézzük a kötvény alapok állományának alakulását az elmúlt két évben, láthatjuk, hogy ilyen mértékű állománycsökkenés nem megszokott, még csak közelében sem járt eddig egyik hónap sem 2020. márciusi értéknek.

További érdekesség az ingatlanalap állományváltozásának alakulása, melyből a csekély árfolyam növekedés (26 Mrd Ft) és forint gyengülésének következtében elért 20 milliárdos devizaárfolyam változás mellett 62 milliárdot vettek ki a befektetők.

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a részvény- és kötvény portfóliókon elkönyvelt veszteség egy részét az ingatlanalapokból realizált nyereséggel próbálták fedezni a befektetők. Ugyanakkor az is fenn állhat, hogy tartanak az ingatlanalapok hozamainak jelentős visszaesésétől, főleg a kereskedelmiingatlan-piaci nehéz helyzete miatt.

Próbálják időben átcsoportosítani a tőkét egyéb eszközökbe, a veszteségek minimalizálásának érdekében. Ennek egyik bizonyítéka lehet a pénzpiaci alapokba betolt 12 milliárd forint, mely a forint gyengülésével összesen 14 milliárd forintos állománynövekedést eredményezett.

A MÁP+ iránti kereslet növekedése szintén a biztonságosabb eszközök felé húzást jelzi. Április utolsó két hetében felélénkült a szuper állampapír jegyzése, végül 155 milliárd forinttal zárta a hónapot, megtörve ezzel az év eleje óta tartó csökkenő trendet.

Végezetül érdemes egy pillantást vetni a tulajdonosi szerkezetre és a portfólió összetételre. Gyakorlatilag a teljes befektetési állomány fele továbbra is a háztartások és azokat segítő non-profit intézmények kezében van.

A tőzsdék márciusi árfolyamesésének köszönhetően tovább csökkent a részvények aránya a portfólióban, melyek immár csak a teljes eszközállomány 7%-át teszik ki.

A koronavírus-járvány hatása a tőkepiacra világosan látszik az adatokból. Nagy kérdés, hogy vajon a tőkekivonás folytatódott-e áprilisban, és ha igen, akkor milyen mértékben. Erre a választ megkapjuk a következő statisztikai jelentésből.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek:

2020-04-162020-04-16

Mekkora tőke szükséges ma ahhoz, hogy megéljünk passzív hozamából?

Ez egy állandó kérdés befektetői körökben, és nincs rá egyetlen helyes válasz. Mint ahogy minden háztartásnak más az igénye és más körülmények között élnek, úgy a havi kiadásaik is különböznek. A mai posztban egy életszerű forgatókönyvet szeretnék kifejteni, konkrét példákkal.

Mi számít passzív jövedelemnek?

Először tisztázzuk, hogy mi számít passzív jövedelemnek, ugyanis nem biztos, hogy mindenki számára világos. Általánosan elfogadott elmélet szerint passzív jövedelem az, amihez semmit nem kell tennünk, tehát akkor is pénzt termel számunkra, míg alszunk, nyaralunk, sportolunk, vagy csak lógatjuk a lábunkat a medenceparton.

Gyakran összekeverik a tőkejövedelem fogalmát a passzív jövedelemmel. Az ingatlanbefektetés tipikusan nem teljesen passzív, ugyanis számos feladattal jár, melyeket időnként el kell végezni. Ilyenek például a lakbér beszedése, új bérlő keresése, amikor távozik a lakó, felújítás koordinálása, stb.

Ha erre külön fizetünk valakit, akkor valóban passzív jövedelemnek minősül az ingatlankiadásból származó haszon, csak akkor meg éppen a hozamunkat vágjuk haza, és nem biztos, hogy megéri ezért pénzt kiadni. Ezért én személy szerint az ingatlanbefektetésből származó hozamot fél-passzív jövedelemnek tekintem.

A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány példát teljesen passzív befektetésekre:

részvények
befektetési alapok
állampapír
bankbetét
kötvények
szellemi tulajdonból származó jogdíj (pl. könyv, infótermék, zene, szoftver, stb)
affiliate program, vagy más néven partnerprogram
Forex MAM számla (kezelt számla, tükörszámla)

Nem az MLM sem passzív. Értem én, hogy ezzel próbálják beszervezni az ismerőseiket a hálózatba az MLM üzlettel foglalkozók, de sajnos a valóság az, hogy az MLM soha nem lesz passzív. A kötelező konferenciák és folyamatos mentorálás elég sok időt elvesz ahhoz, hogy munkának tekintsük.

AZ MLM lényege pont a személyes kapcsolattartás, a motiváció fenntartása. Ha valaki ezt elhanyagolja, kizárt, hogy az alatta lévők sikeresen értékesítenek, márpedig akkor a saját jutaléka is ugrik.

Kanyarodjunk vissza a részvényekhez. Természetesen csak a hosszú távú részvényportfólióból származó profitot lehet passzív jövedelemnek tekinteni. Aki tréderként keresi a kenyerét, az ugyanúgy dolgozik a pénzért, mint bárki más.

Elemzéseket készít, stratégiákat dolgoz ki, olvassa a gazdasági híreket és persze aktívan használja a kereskedési platformot a pozíciók nyitásához és zárásához. Egy átlagos daytrader (napon belüli kereskedő) napi 4 órát foglalkozik a kereskedéssel, illetve az ahhoz szükséges információ felkutatásával és feldolgozásával. Ez felér egy részmunkaidős állással.

Mekkora legyen tehát a szükséges tőke?

Most, hogy tisztáztuk, mit is jelent a passzív jövedelem, ideje megállapítani, hogy mekkora likvid tőkére van szükségünk ahhoz, hogy annak passzív hozamából megéljünk. Természetesen ez az összeg egyénenként különbözik, ezért próbálok a cikkben egy átlagos értéket kiszámolni.

Tegyük fel, hogy egy kétgyermekes család megélhetését kívánjuk fedezni, és most itt ne a létminimumhoz szükséges összegre gondoljunk. Elég nonszensz lenne a vagyonunkat arra használni, hogy nyomorogjunk, ezért olyan összeggel számolok, melyből a fent említett család éves költségvetése kényelmesen belefér, és jut szórakozásra, utazásra is, de nem luxus körülmények között, hanem ésszerűen beosztva a pénzt.

Hozzáteszem azért, hogy a jelen példa szerint a család saját tehermentes házzal/lakással rendelkezik, tehát nincs bérleti díj, vagy lakáshitel. Egy átlagos megyeszékhelyet, vagy annak agglomerációját veszem alapul, hogy kiszámoljam a megélhetési költségeket. Ez az összeg egy fővárosi család számára nyílván magasabb.

Kezdjük a fix kiadásokkal:

rezsi: 50 000 Ft / hó
élelmiszerek: 100 000 Ft / hó
ruházkodás: 30 000 Ft / hó
háztartási cikkek: 20 000 Ft / hó
üzemanyag/tömegközlekedés: 20 000 Ft / hó
önkéntes nyugdíjpénztár: 40 000 Ft / hó
TB járulék: 15 000 Ft / hó
iskoláztatás: 100 000 Ft / év

A rezsiben már benne van a TV, internet és a mobilok, ezt nem fogom külön számolni. Most járunk 275 ezer Ft / hónál, ez gyakorlatilag fedezi a szükségleteket. Ehhez fogom most hozzáadni a mozihoz, étteremhez, kirándulásokhoz, lottóhoz, és egyéb szórakozáshoz szükséges összeget:

szórakozás: 30 000 Ft / hó

Karácsonyra illetve szülinapokra és egyéb alkalmakra szintén számolhatunk egy 300 000 Ft-ot éves szinten. Csak a telefonok cseréje, illetve egy középkategóriás okos TV bőven ki is merítik a keretet. Utazásra számoljunk kb. szintén 300 000 Ft-ot. Ennyi pénzért már nagyon szép helyekre el lehet jutni elő és utószezonban.

Számoljuk akkor össze, hogy éves szinten mekkora összegből gazdálkodik a példában szereplő család. Ha nem tévedek, akkor évente 4 360 000 Ft-ra van szükségük ahhoz, hogy fedezni tudják a fent felsorolt kiadásokat. Az egyszerűbb számolás kedvéért kerekítsük ezt fel 4 és fél millió forintra, és akkor kicsit rugalmasabb a keret, egyéb kiadások is beleférnek.

Ha 5% éves hozammal számolunk (ennyit elég sok befektetési eszköz fel tud mutatni), akkor ehhez pontosan 90 millió forint szabad tőkére lesz szüksége a családnak. Szedjük össze akkor, hogy melyek azok az eszközök a piacon, melyek tudják ezt stabilan hozni.

Magyar Állampapír Plusz

Arra kell figyelni, hogy az évi 5% kamat nem fixen 5% minden évben, hanem sávos. Az alábbiak szerint alakul a kamatozás mértéke:

az első félévben évi 3,5%
a második félévben évi 4,0%
2. évben évi 4,5%
3. évben évi 5,0%
4. évben évi 5,5%
5. évben évi 6,0%

Igen, ha ezt kiszámoljuk, akkor kijön, hogy ez nem évi 5% hozam, csak 4,95%, viszont adómentes, tehát ez már a nettó hozam.

KOCÁKZATI SZINT:

Indexkövető befektetési alapok

Az indexkövető alapok előnye az aktívan kezelt alapokéval szemben, hogy lényegesen kissebb költség mellett fektethetjük be pénzünket, ugyanis nem kell alapkezelési díjat fizetni. Bár az aktív stratégia szerint kezelt alapok közül vannak, melyek képesek többlethozamot elérni, arányuk elég csekély és nehéz őket kiválasztani.

Ha megnézzük a jelenleg elérhető hazai alapok hozamait, akkor az látjuk, hogy két kivétellel még a márciusi mélyrepülés után is 5% körüli, vagy a fölötti indulástól mért évesített hozammal rendelkeznek a 10 évnél régebbi alapok.

KOCKÁZATI SZINT:

Ingatlanalap

A cikkben a 3 évnél régebbi ingatlanalapok hozamait gyűjtöttem ki a BAMOSZ oldaláról, és ha végignézzük a listát, akkor kiderül, hogy csak néhány alap marad el az 5%-os indulástól mért évesített hozamtól, a többiek pedig jócskán túlteljesítik azt, sőt nem ritka a 10% körüli vagy fölötti hozam sem.

KOCKÁZATI SZINT:

Kötvényalapok

Összeválogattam azokat a hazai alapkezelőknél elérhető hosszúlejáratú kötvényalapokat, melyek minimum 5% indulástól mért évesített hozammal rendelkeznek. A lista elég terjedelmes, összesen 18 alap kapott helyet a táblázatban.

KOCKÁZATI SZINT:

Portfólió építés

A fenti eszközökből tehát egy kellően biztonságos és elég magas hozamú portfóliót lehet összeállítani, ugyanakkor szeretnék kihangsúlyozni néhány alapszabályt:

a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a várható hozamokra nézve
minél több eszközt válogatunk a csomagba, annál jobban csökkentjük a kockázatot
legalább 20-30 eszköz szükséges egy jó diverzifikált portfólió összeállításához
lehetőség szerint az eszközöket diverzifikáljuk földrajzi, ágazati, és devizális kitettség, valamint befektetési politika szerint

Egy lehetséges példa:

25% állampapír
25% indexkövető alap (minél több fajta)
25% ingatlanalap (legalább 10 féle)
25% kötvényalap (szintén legalább 10 különböző alap)

Összefoglalás

A cikk egy elméleti fejtegetés, nagyon fontos, hogy teljesen szubjektív. A saját magam által használt számok alapján dolgoztam ki. Magam is kétgyermekes családapa vagyok, saját tapasztalat alapján írtam össze a megélhetési összegeket. Tudom, hogy ennél kevesebből is ki lehet jönni, míg mások többet költenek.

A cél az volt, hogy egy átlagos életszínvonal fenntartásához szükséges szabad tőke összegét állapítsam meg, melyet alacsony/mérsékelt kockázati szint mellett passzívan lehet befektetni. Nem a luxus életszínvonal volt fókuszban, de nem is a létminimum.

A cikkben a nominális hozamokkal számoltam, természetesen az infláció miatt 1-2 éven belül már korrigálni kellene a portfóliót, illetve további rendszeres befektetésre lenne szükség a nettó hozamszint fenntartásához.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására. A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást. A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.

2019-12-102020-04-28

Mibe fektetnék ma százmilliót?

Százmillió forint ma már nem olyan hatalmas összeg, mint 10-15 évvel ezelőtt (két belvárosi lakás ára), de egy jó portfólióban szétosztva még mindig elég lehet ahhoz, hogy a passzív hozamából megélj. Ehhez persze okosan kell befektetni. A mai cikkben egy lehetséges verziót mutatok be.

Természetesen a kérdés erősen szubjektív. Az adott válasz függ az egyén anyagi helyzetétől, a rendelkezésre álló megtakarításról, a közép- és hosszú távú céloktól és természetesen attól, hogy milyen időtávon lesz szüksége a pénzedre.

Én a mai cikkben egy olyan személy szemszögéből fogom megvizsgálni ezt a kérdést, aki stabil egzisztenciával rendelkezik, van saját háza, autója, és egy jól fizető biztos állása/jövedelmező vállalkozása, de nincs egyéb vagyona.

Eszközallokáció

Az első lépés, hogy meghatározom a befektetési eszközök százalékos arányát a portfólióban. Ez nem könnyű feladat, tekintve, hogy igazodni kell az aktuális trendekhez. Ökölszabályként azonban elfogadott a portfólió legalább 50%-át alacsony kockázatú eszközbe fektetni.

A mai cikkben egy közepes kockázatú portfólió összeállítását szeretném bemutatni, ezért 30%-át a teljes tőkéből egy mérsékelt kockázatú eszközbe fogom allokálni. 18%-ot fogok rakni kiemelten kockázatos eszközbe és 2%-ot rendkívül magas kockázattal bíró befektetésbe.

Biztonságos befektetések

Ebben az osztályban nagyjából két termék versenyez egymással. A bankbetét és a pénzpiaci alapok olyan alacsony hozammal bírnak, hogy igazából említésre sem méltóak. Állampapírban vagy önkéntes nyugdíjpénztárban gondolkozhatok helyettük.

Itt azt kell mérlegelni, hogy mi fontosabb: egy viszonylag jó és fix kamat középtávú lejárattal vagy hosszabb távon a magasabb hozam reményében bevállalhatom valamelyik nyugdíjpénztár alacsonyabb kockázatú portfólióját.

Én most az állampapír mellett teszem le a voksom, a 4,95% fix hozama 2 475 000 Ft-ot hoz a konyhára éves szinten, ráadásul adómentes. A hozam/kockázat függvényében jelenleg nem látok jobb terméket ennél ebben a kategóriában.

Mérsékelt kockázatú eszközök

Abban az esetben, ha egy biztonságosabb portfólió építése a cél, 30% mehet mérsékelt kockázató termékbe. Nézzük meg, hogy 30 millió forinttal mit lehet kezdeni. Kézenfekvő lenne néhány befektetési alap között elosztani a pénzt, ugyanakkor harminc millió forintból pont kijön egy 50 nm körüli lakás egy megyeszékhelyen, vagy a budapesti agglomerációban.

Itt az a két kérdés merül fel, hogy mennyire fontos a likviditás, és hogy hogy teljesen passzív eszköz legyen. Hozamban nagyjából ugyanazt tudja mindkét eszköz, valahol 6-8% közötti profitot lehet realizálni. Egy lakóingatlan befektetés azonban nem lesz teljesen passzív, és akár több hónapot is várhatok a pénzedre, ha el akarom adni.

Fontos megjegyezni, hogy míg a befektetési alapok esetében kizárólag a befektetési jegyek árfolyamának a növekedéséből ered a haszon, egy lakás esetében az eladási és a vételi ár különbségéből is profitálhatok. Emiatt én most az ingatlant választom. 5% bérleti díj hozammal és 5% évenkénti áremelkedéssel számolva, nominálisan 10% hozamot realizálhatok egy 30 milliós lakással, ami éves szinten 3 millió forint.

Kiemelten kockázatos eszközök

A következő eszközosztály már számottevő kockázattal jár, ezért jól át kell gondolni, melyik termék legyen a befutó. Alapvetően az értékpapírok és a devizakereskedés tartozik ebbe az osztályba, valamint azok a befektetési alapok, melyek „kiemelt” kockázati besorolást kaptak.

A mai gazdasági helyzetben (a világ tőzsdei indexei csúcs közelben) nem kimondottan lenne bölcs döntés egy részvényalapba vagy közvetlenül részvényekbe fektetni. Előbb vagy utóbb jönni fog egy korrekció, ami a következő néhány évre simán hazavágja a hozamot.

Ehelyett érdemes a devizapiacba fektetni. Két fontos érv szól emellett:

a tőzsdei indexek hanyatlásakor intézményi befektetők sora fogja átcsoportosítani a kezelt vagyont a devizapiacra, ez teret enged majd a számlakezelőknek és portfólió menedzsereknek a nyereséges kereskedéshez
nagymértékű volatilitás lesz jellemző, ami szintén a profit maximalizálására hajtja a szelet

Természetesen egy kockázatos eszközről van szó, tehát épp olyan eséllyel realizálhatok profitot, mint amilyennel veszíthetek is a pénzedből. Épp ezért rakok csak 18%-ot a devizakereskedésbe! Azért a Forex robotok világában már nem ritka az a számlakezelő, aki stabilan 10% körüli havi hozamot tud felmutatni akár 1-2 évre visszamenőleg.

Bár a múltbéli hozam nem jelent garanciát a jövőre, azért az éves szinten 120% hozam elég kecsegtető ahhoz, hogy ez a kockázat vállalható legyen. Én most csak évi 20% hozammal számolok, ez sokkal reálisabb. 18 millió forint befektetéssel ez 3,6 millió forint.

Rendkívül kockázatos eszközök

Maradt még egy osztály a rendkívül kockázatos eszközök osztálya. Ide tartoznak kriptovaluták és a különböző CFD-k, valamint a bináris opciók. 2%-ot már csak azért is érdemes ide pakolni, mert olyan magas várható hozama van, mint semmilyen más eszköznek. Ráadásul ezt mind nagyon rövid távon képes elérni.

Ha nem fáj az a 2 millió forint elvesztése, akkor a Bitcoin most jó választásnak tűnik. A nyárig tartó rali után most szépen visszaesett 7500 dolláros árfolyam alá. Az árfolyamgörbén látszik, hogy kezd stabilizálódni. Egy hosszabb konszolidációs periódus után a cél 15 000? Meglátjuk. Én a példa kedvéért most 100%-kal számolok, de ez természetesen lehet teljes bukta is.

A portfólió

A fentiek alapján tehát a portfólió így fog kinézni:

Összes éves profit: 11 075 000 Ft. Ez havi szinten 923 000 Ft körül van, ami azért elég jó hozamnak mondható. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a magas kockázatú eszközök miatt, ez könnyen lehet csak a fele, tehát olyan 5-6 millió forint.

Még ez az összeg is bőven elég ahhoz, hogy megéljek belőle, feltéve, hogy nincsenek irreálisan magas igényeim. Azt is fontos megjegyezni, hogy egy ilyen portfóliót csak az engedhet meg magának, aki a befektetett 100 millió Ft mellett, stabil anyagi háttérrel rendelkezik.

A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot, befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására. A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást. A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

2019-03-042019-03-04

Hogyan fektess be kevés pénzt okosan?

Széles körben elterjedt tévhit, hogy csak sok pénzt érdemes befektetni. A valóságban azonban már pár százezer forintot is be lehet úgy fektetni, hogy „kézzel fogható” hozama legyen. A lényeg, hogy gondolkozz hosszú távon! Kevés pénzből is lehet sokat csinálni, persze ez időbe telik. A mai cikk arról szól, hogyan fektesd be a pénzed okosan, ha nincs több tízmilliód.

Az alapok

Kezdésnek foglaljuk össze, hogy mik az alapjai egy hosszú távú, kis kezdőtőkével induló befektetésnek:

Eleinte csak alacsony költségű, biztonságos befektetésekben gondolkozz. Ide sorolható: alacsony kockázatú befektetési alapok, állampapírok, kötvények. Egyelőre hagyd a részvényeket, részvényalapokat és más mérsékelt vagy magas kockázatú eszközöket.
Ahogy gyarapszik a tőkéd, magasabb kockázatú befektetések is radar alá kerülhetnek.
Fordíts maximális összeget a nyugdíjprogramodra. Ennek lesz a legnagyobb haszna hosszú távon.
Alaposan tanulmányozd át a befektetések hozama utáni adózást (TBSZ, NYESZ, stb.)
Dolgozz ki megtakarítási programot. Nem csak a befektetéseid hozamával, de önerőből is rendszeresen növelned kell a tőkédet!
Törleszd elő a hiteleidet a lehető leghamarabb!
Törekedj arra, hogy minél kevesebbet kiadással járjon a pénzügyeidet és a befektetéseidet kezelni!

Attól függetlenül, hogy százezer vagy egymillió forint áll a rendelkezésedre, a lényeg, hogy olyan befektetéseket válassz, ami a legtöbb hasznot hozza.

Hogyan fektess be százezer forintot?

Százezer forint nem tűnik valami soknak, azonban a megfelelő eszközre fordítva alacsony költség mellett párezer forintot hoz. Akár mehet a hozama egy az egyben a nyugdíjpénztárba. Az egyik legjobb választás ilyen kis tőkével az ETF (tőzsdén kereskedett befektetési alap).

Az ETF-ek a hagyományos befektetési alapokkal ellentétben általában passzívan menedzselt alapok, ezért kevésbé költségesek. Ideális választás éppen ezért, ha kevés pénz áll a rendelkezésedre induláskor.

Hogyan fektess be ötszázezer forintot?

Félmillió forinttal kicsit jobb helyzetben vagy. Az ETF-ek mellett már az indexkövető alapokba is érdemes fektetni. Szintén passzívan kezelt eszközök, ez fontos, mivel az alacsony költség még mindig az egyik elsődleges szempont.

Az indexkövető alap olyan befektetési alap, melynek portfóliója pontosan megegyezik valamelyik tőkepiaci index összetételével. A BUX indexkövető alap portfóliója például az összes Budapesti Értéktőzsdén kereskedett részvényt tartalmazza.

Az indexalapok célja, hogy alacsony költség mellett érjék el a piaci átlaghozamokat. Ötszáz ezer forint még kevés ahhoz, hogy közvetlenül részvényekbe fektess. Egy indexkövető alapon keresztül azonban alacsonyabb kockázat mellett fektethetsz a nagyvállalatok értékpapírjaiba.

Hogyan fektess be egymillió forintot?

Ha rendelkezésedre áll 1 000 000 forint, kicsit még nagyobb már a mozgástered, mint a két korábbi összeg esetén. A céljaidnak és a vállalt kockázat függvényében, már számos eszközbe érdemes fektetned.

Ha a biztonságra és kiszámítható hozamra törekszel, akkor a legjobb választás számodra valamelyik állampapír. A Prémium Magyar Állampapír (2024/I) 4,5%-os hozama nagyon jónak számít a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben.

Igaz, hogy az állampapírokkal nem fogsz elérni 10% hozamot, de az elérhető 4% fölötti hozam biztos, szinte teljesen kockázatmentes. Ha a nyugdíjra szeretnél előtakarékoskodni, akkor nem fogsz a piacion biztonságosabb és magasabb hozamú eszközt találni.

Ha magasabb kockázatot is hajlandó vagy vállalni a magasabb hozam reményében, akkor a mérsékelt kockázatú befektetési alapok között is érdemes szétnézned. Az aktívan kezelt alapok esetében magasabb díjakkal kell számolnod (kb. 2%).

Hogyan fektess be ötmillió forintot?

Ha szabadon fektethetsz be ötmillió forintot, és nincs rá szükséged a következő 5 évben, akkor egy részét már érdemes részvényekbe is fektetned. Az egyik lehetséges stratégia, hogy olyan vállalatok papírjaiból vásárolsz, melyek magas osztalékot fizetnek (ELMŰ, Magyar Telekom, Zwack, stb.)

A kifizetett osztalékot további részvényvásárlásra fordítod. Ez által alacsonyabb kockázat mellett növelheted a részvényportfóliód értékét, a nélkül hogy további forrást kéne beletenned. Ez a legjobb stratégia hosszú távú részvénybefektetésre kevés indulótőkéből.

Remek választás lehet valamelyik ingatlanalap is, melyek közül több is elért 10% fölötti hozamot az utóbbi években. Egy korábbi cikkemben összeállítottam egy 2018-as hozamlistát a hazai ingatlanalapokból.

Egy ingatlanalap segítségével a nélkül fektethetsz az ingatlanba, hogy vesződnöd kellene az ingatlanvásárlással, fenntartással, felújításokkal és a bérlő kereséssel. Sok gondot levesz a válladról, a hozama pedig akár felül is múlhatja egy hagyományos lakásbefektetés hozamát.

Összefoglalás

Mint látod, nem igaz, hogy csak több tízmillió forinttól érdemes a pénzed befektetni. Mivel az elérhető hozamot %-ban határozzuk meg, értelemszerűen minél több pénzt fektetsz, annál több lesz a hozama is.

Ugyanakkor már pár százezer, vagy néhány millió forint hozama is belepótolhat a családi kasszába, fordítható nyugdíjcélra, lakás-előtakarékosságra, illetve egyéb hosszú távú cél megvalósítására.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

2019-03-012019-03-01

A hatékony portfólió menedzsment titka

Minden sikeres befektetés elengedhetetlen feltétele a hatékony portfólió menedzsment. Mindegy, hogy rövid, közép, vagy hosszú távra tervezel, szükséges aktívan kezelni a befektetéseidet a maximális hozam reményében. A mai cikkben arról lesz szó, hogyan menedzseld hatékonyan a portfóliódat.

Mi a portfólió menedzsment?

Képzeld el, hogy az alapkezelő hasra ütésre választ részvényeket, befektetési alapot, állampapírt és egyéb eszközöket. Mi lenne az eredménye? Kiszámíthatatlan hozam és kockázat, teljes káoszba fulladna az egész. Szerencsés esetben lenne néhány százalék hozam, de valószínűbb azonban, hogy nem érne el hozamot az alap, sőt akár veszítene is a tőkéből.

Itt jön a képbe a portfólió menedzsment, amit a következőképpen lehet definiálni: a rendelkezésre álló tőke elosztása a befektetési eszközök között, illetve azok arányának a meghatározása a vállalt kockázat és az elvárt hozam függvényében.

Aktív és passzív portfólió menedzsment

Portfóliót kétféleképpen lehet kezelni: aktívan és passzívan. A passzív menedzsment azt jelenti, hogy valamelyik piaci indexet követi az alap. Létezik például BUX indexkövető befektetési alap, mely tartalmazza az összes részvényt, melyekkel a Budapesti Értéktőzsdén kereskednek.

Ugyanígy létezik a Dow Jones Ipari Átlagot követő alap, az S&P500 indexet követő alap, stb. A passzív menedzsment előnye, hogy nem igényel semmilyen erőforrást. Nincs szükség alapkezelőre és emiatt olcsóbbak a passzívan kezelt alapok.

Az aktív menedzsment ezzel ellentétben egy szakértők (alapkezelők) által összeállított portfóliót jelent, mellyel megpróbálják legyőzni a piaci átlaghozamot. Kutatásokat és elemzéseket végeznek a különböző iparágak és régiók gazdasági teljesítményéről.

Az eredmények alapján meghatározzák, hogy milyen területre érdemes fektetni és milyen arányban a következő években, évtizedekben. Egy alapkezelő többnyire több alapot kezel, melyek között van alacsony, mérsékelt és magas kockázatú is.

Mivel az alapkezelők munkája is pénzbe kerül, nem meglepetés, hogy az aktívan kezelt alapok után magasabb díjakat kell fizetnie a befektetőknek. Egy korábbi cikkemben már részletesen írtam a befektetési alapokról és azok költségeiről, ezért most erre nem térnék ki ebben a posztban.

A portfólió menedzsment legfontosabb elemei

1. Eszközallokáció

A hatékony portfólió menedzsment egyik alappillére a befektetési eszközök típusainak és arányainak a meghatározása. Az eszközallokáció lényege, hogy olyan befektetési eszközök kerüljenek egy kosárba, melyek lehetőleg egymással minimális korrelációban vannak.

Ezzel lehet optimalizálni a vállalt kockázatot és a várt hozamot. Magasabb kockázatvállalás esetén a portfólió értelemszerűen nagyobb arányban tartalmaz volatilis eszközöket. Ezzel szemben alacsonyabb kockázat vállalás mellett a biztonságos eszközök kerülnek előtérbe.

2. Diverzifikáció

A diverzifikáció fontosságáról már egy teljes cikket írtam korábban, így most csak néhány alapgondolatot írok le. Diverzfikiációról akkor beszélünk, ha egy adott eszköztípuson belül szeretnék megosztani a kockázatot.

Ha például részvénybefektetésben gondolkozol, nagyon kockázatos csak egy vagy néhány vállalat papírjaiba fektetni. Ehelyett célszerűbb minél több, lehetőleg más-más iparágakból összeválogatni legalább 10-15 cég részvényeit.

Egy jól diverzifikált portfólió nem csak az eszközök típusai között osztja meg a kockázatot, de iparágak és fölrajzi régiók között is. Ezzel biztosítjuk, hogy minél kisebb negatív hatása legyen a portfóliónkra egy politikai vagy gazdasági krízisnek.

3. Proaktív menedzsment

A harmadik legfontosabb elem a proaktív menedzsment. Ez az eszközallokáció éves finomhangolását jelenti az aktuális trendeknek és gazdasági folyamatoknak megfélően. Természetesen senki sem látja a jövőt.

Amikor egy alap elindul, az eszközöket az aktuális elemzéseknek megfelelően allokálják. Könnyen változhat a piac akár rövidtávon is. A maximális hozam érdekében ilyenkor újra osztják az eszközöket. Csökkentik az alulteljesítő eszközök arányát és növelik azokét, melyek a vártnál jobban teljesítettek.

Összegzés

A fentieket könnyedén alkalmazhatod a saját portfóliód kezelése során. A kulcs, hogy legyél naprakész és végezz elemzéseket, illetve előrejelzéseket a különböző eszközökre vonatkozóan. Mindig mérd fel a kockázatot és a céljaidnak megfelelően állítsd össze a portfóliót.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek: