Mekkora tőke szükséges ma ahhoz, hogy megéljünk passzív hozamából?

Ez egy állandó kérdés befektetői körökben, és nincs rá egyetlen helyes válasz. Mint ahogy minden háztartásnak más az igénye és más körülmények között élnek, úgy a havi kiadásaik is különböznek. A mai posztban egy életszerű forgatókönyvet szeretnék kifejteni, konkrét példákkal.

forrás: pixabay.com

Mi számít passzív jövedelemnek?

Először tisztázzuk, hogy mi számít passzív jövedelemnek, ugyanis nem biztos, hogy mindenki számára világos. Általánosan elfogadott elmélet szerint passzív jövedelem az, amihez semmit nem kell tennünk, tehát akkor is pénzt termel számunkra, míg alszunk, nyaralunk, sportolunk, vagy csak lógatjuk a lábunkat a medenceparton.

Gyakran összekeverik a tőkejövedelem fogalmát a passzív jövedelemmel. Az ingatlanbefektetés tipikusan nem teljesen passzív, ugyanis számos feladattal jár, melyeket időnként el kell végezni. Ilyenek például a lakbér beszedése, új bérlő keresése, amikor távozik a lakó, felújítás koordinálása, stb.

Ha erre külön fizetünk valakit, akkor valóban passzív jövedelemnek minősül az ingatlankiadásból származó haszon, csak akkor meg éppen a hozamunkat vágjuk haza, és nem biztos, hogy megéri ezért pénzt kiadni. Ezért én személy szerint az ingatlanbefektetésből származó hozamot fél-passzív jövedelemnek tekintem.

A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány példát teljesen passzív befektetésekre:

  • részvények
  • befektetési alapok
  • állampapír
  • bankbetét
  • kötvények
  • szellemi tulajdonból származó jogdíj (pl. könyv, infótermék, zene, szoftver, stb)
  • affiliate program, vagy más néven partnerprogram
  • Forex MAM számla (kezelt számla, tükörszámla)

Nem az MLM sem passzív. Értem én, hogy ezzel próbálják beszervezni az ismerőseiket a hálózatba az MLM üzlettel foglalkozók, de sajnos a valóság az, hogy az MLM soha nem lesz passzív. A kötelező konferenciák és folyamatos mentorálás elég sok időt elvesz ahhoz, hogy munkának tekintsük.

AZ MLM lényege pont a személyes kapcsolattartás, a motiváció fenntartása. Ha valaki ezt elhanyagolja, kizárt, hogy az alatta lévők sikeresen értékesítenek, márpedig akkor a saját jutaléka is ugrik.

Kanyarodjunk vissza a részvényekhez. Természetesen csak a hosszú távú részvényportfólióból származó profitot lehet passzív jövedelemnek tekinteni. Aki tréderként keresi a kenyerét, az ugyanúgy dolgozik a pénzért, mint bárki más.

Elemzéseket készít, stratégiákat dolgoz ki, olvassa a gazdasági híreket és persze aktívan használja a kereskedési platformot a pozíciók nyitásához és zárásához. Egy átlagos daytrader (napon belüli kereskedő) napi 4 órát foglalkozik a kereskedéssel, illetve az ahhoz szükséges információ felkutatásával és feldolgozásával. Ez felér egy részmunkaidős állással.

Mekkora legyen tehát a szükséges tőke?

Most, hogy tisztáztuk, mit is jelent a passzív jövedelem, ideje megállapítani, hogy mekkora likvid tőkére van szükségünk ahhoz, hogy annak passzív hozamából megéljünk. Természetesen ez az összeg egyénenként különbözik, ezért próbálok a cikkben egy átlagos értéket kiszámolni.

Tegyük fel, hogy egy kétgyermekes család megélhetését kívánjuk fedezni, és most itt ne a létminimumhoz szükséges összegre gondoljunk. Elég nonszensz lenne a vagyonunkat arra használni, hogy nyomorogjunk, ezért olyan összeggel számolok, melyből a fent említett család éves költségvetése kényelmesen belefér, és jut szórakozásra, utazásra is, de nem luxus körülmények között, hanem ésszerűen beosztva a pénzt.

Hozzáteszem azért, hogy a jelen példa szerint a család saját tehermentes házzal/lakással rendelkezik, tehát nincs bérleti díj, vagy lakáshitel. Egy átlagos megyeszékhelyet, vagy annak agglomerációját veszem alapul, hogy kiszámoljam a megélhetési költségeket. Ez az összeg egy fővárosi család számára nyílván magasabb.

Kezdjük a fix kiadásokkal:

  • rezsi: 50 000 Ft / hó
  • élelmiszerek: 100 000 Ft / hó
  • ruházkodás: 30 000 Ft / hó
  • háztartási cikkek: 20 000 Ft / hó
  • üzemanyag/tömegközlekedés: 20 000 Ft / hó
  • önkéntes nyugdíjpénztár: 40 000 Ft / hó
  • TB járulék: 15 000 Ft / hó
  • iskoláztatás: 100 000 Ft / év

A rezsiben már benne van a TV, internet és a mobilok, ezt nem fogom külön számolni. Most járunk 275 ezer Ft / hónál, ez gyakorlatilag fedezi a szükségleteket. Ehhez fogom most hozzáadni a mozihoz, étteremhez, kirándulásokhoz, lottóhoz, és egyéb szórakozáshoz szükséges összeget:

  • szórakozás: 30 000 Ft / hó

Karácsonyra illetve szülinapokra és egyéb alkalmakra szintén számolhatunk egy 300 000 Ft-ot éves szinten. Csak a telefonok cseréje, illetve egy középkategóriás okos TV bőven ki is merítik a keretet. Utazásra számoljunk kb. szintén 300 000 Ft-ot. Ennyi pénzért már nagyon szép helyekre el lehet jutni elő és utószezonban.

Számoljuk akkor össze, hogy éves szinten mekkora összegből gazdálkodik a példában szereplő család. Ha nem tévedek, akkor évente 4 360 000 Ft-ra van szükségük ahhoz, hogy fedezni tudják a fent felsorolt kiadásokat. Az egyszerűbb számolás kedvéért kerekítsük ezt fel 4 és fél millió forintra, és akkor kicsit rugalmasabb a keret, egyéb kiadások is beleférnek.

Ha 5% éves hozammal számolunk (ennyit elég sok befektetési eszköz fel tud mutatni), akkor ehhez pontosan 90 millió forint szabad tőkére lesz szüksége a családnak. Szedjük össze akkor, hogy melyek azok az eszközök a piacon, melyek tudják ezt stabilan hozni.

Magyar Állampapír Plusz

Arra kell figyelni, hogy az évi 5% kamat nem fixen 5% minden évben, hanem sávos. Az alábbiak szerint alakul a kamatozás mértéke:

  • az első félévben évi 3,5%
  • a második félévben évi 4,0%
  • 2. évben évi 4,5%
  • 3. évben évi 5,0%
  • 4. évben évi 5,5%
  • 5. évben évi 6,0%

Igen, ha ezt kiszámoljuk, akkor kijön, hogy ez nem évi 5% hozam, csak 4,95%, viszont adómentes, tehát ez már a nettó hozam.

KOCÁKZATI SZINT:

Indexkövető befektetési alapok

Az indexkövető alapok előnye az aktívan kezelt alapokéval szemben, hogy lényegesen kissebb költség mellett fektethetjük be pénzünket, ugyanis nem kell alapkezelési díjat fizetni.  Bár az aktív stratégia szerint kezelt alapok közül vannak, melyek képesek többlethozamot elérni, arányuk elég csekély és nehéz őket kiválasztani.

Ha megnézzük a jelenleg elérhető hazai alapok hozamait, akkor az látjuk, hogy két kivétellel még a márciusi mélyrepülés után is 5% körüli, vagy a fölötti indulástól mért évesített hozammal rendelkeznek a 10 évnél régebbi alapok.

KOCKÁZATI SZINT:

Ingatlanalap

A cikkben a 3 évnél régebbi ingatlanalapok hozamait gyűjtöttem ki a BAMOSZ oldaláról, és ha végignézzük a listát, akkor kiderül, hogy csak néhány alap marad el az 5%-os indulástól mért évesített hozamtól, a többiek pedig jócskán túlteljesítik azt, sőt nem ritka a 10% körüli vagy fölötti hozam sem.

KOCKÁZATI SZINT:

Kötvényalapok

Összeválogattam azokat a hazai alapkezelőknél elérhető hosszúlejáratú kötvényalapokat, melyek minimum 5% indulástól mért évesített hozammal rendelkeznek. A lista elég terjedelmes, összesen 18 alap kapott helyet a táblázatban.

KOCKÁZATI SZINT:

Portfólió építés

A fenti eszközökből tehát egy kellően biztonságos és elég magas hozamú portfóliót lehet összeállítani, ugyanakkor szeretnék kihangsúlyozni néhány alapszabályt:

  • a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a várható hozamokra nézve
  • minél több eszközt válogatunk a csomagba, annál jobban csökkentjük a kockázatot
  • legalább 20-30 eszköz szükséges egy jó diverzifikált portfólió összeállításához
  • lehetőség szerint az eszközöket diverzifikáljuk földrajzi, ágazati, és devizális kitettség, valamint befektetési politika szerint

Egy lehetséges példa:

  • 25% állampapír
  • 25% indexkövető alap (minél több fajta)
  • 25% ingatlanalap (legalább 10 féle)
  • 25% kötvényalap (szintén legalább 10 különböző alap)

Összefoglalás

A cikk egy elméleti fejtegetés, nagyon fontos, hogy teljesen szubjektív. A saját magam által használt számok alapján dolgoztam ki. Magam is kétgyermekes családapa vagyok, saját tapasztalat alapján írtam össze a megélhetési összegeket. Tudom, hogy ennél kevesebből is ki lehet jönni, míg mások többet költenek.

A cél az volt, hogy egy átlagos életszínvonal fenntartásához szükséges szabad tőke összegét állapítsam meg, melyet alacsony/mérsékelt kockázati szint mellett passzívan lehet befektetni. Nem a luxus életszínvonal volt fókuszban, de nem is a létminimum.

A cikkben a nominális hozamokkal számoltam, természetesen az infláció miatt 1-2 éven belül már korrigálni kellene a portfóliót, illetve további rendszeres befektetésre lenne szükség a nettó hozamszint fenntartásához.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 
 

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására. A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást. A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.

Portfólió építési stratégia recesszió idején

A gazdasági fellendülés, majd azt követő recesszió ciklikussága természetes gazdasági folyamat. Közhely, de recesszió idején az érték alapú befektetések árfolyama csökken, ezért ilyenkor átmenetileg veszítünk a befektetett pénzünkből. Szerencsére létezik olyan stratégia, melynek a segítségével minimalizálni lehet a veszteséget, sőt akár még profitálhatunk is a visszaesésből. A mai posztban ezt fogom kifejteni.

forrás: pixabay.com

Mi az a recesszió?

Először is tisztázzuk magának a recessziónak a fogalmát. Recesszióról akkor beszélünk, ha tartósan visszaesik a gazdasági termelés. Bár több definíció létezik, a közgazdászok általánosan elfogadott elmélete szerint két olyan egymást követő negyedévet tekintenek recessziónak, melyekben egyaránt csökken a GDP (bruttó hazai termék) az előző negyedévhez képest.

Foglaljuk össze a recesszió jellemzőit:

  • romlik a fogyasztói és a befektetői bizalom
  • csökken a foglalkoztatottság
  • csökken a reálbevétel
  • visszaesik a termelés
  • csökken a nagy- és kiskereskedelmi forgalom

Recesszió idején a befektetők kockázatvállalása csökken, ezért a kockázatosabb eszközökből a kevésbé kockázatos eszközökbe menekülnek. Több évtizedes tendencia, hogy válság idején a részvényportfóliójuk egy részét aranyba vagy államilag garantált kincstárjegyekbe és állampapírokba csoportosítják át.

Stratégia recesszió idején

Az első és legfontosabb szabály, hogy mindig az összképet kell nézni, ne vesszünk el a részletekben. Fókuszáljunk a globális gazdasági folyamatokra és ne az egyes gazdasági ágazatok, vagy részvények be- és kiszállási jelzéseire figyeljünk.

Bár a történelem már bebizonyította, hogy bizonyos eszközök árfolyama ciklikusan nő és csökken gazdasági válság ideje alatt, egyszerűen túl bonyolult számítások és elemzések szükségesek ezek időzítéséhez egy lakossági befektető számára.

Ezzel együtt valóban létezik működő stratégia kisbefektetők számára is, mellyel nem csak megőrizhetik portfóliójuk értékét, de hozamra is szert tehetnek.

Makroökonómia és a tőkepiac

Érdemes ezt a témakört a recesszió makroökonómai aspektusa felől megvizsgálni és górcső alá venni a tőkepiacra gyakorolt hatását. Amikor a gazdaság recesszióba fordul át, a cégek jellemzően visszafogják a beruházásokat, a fogyasztás visszaesik és az optimista közhangulatot felváltja a bizonytalanságtól való félelem.

Gazdasági válság idején teljesen természetes jelenség, hogy a befektetők is féltik a tőkéjüket és aggódnak a várható hozamok miatt. Hogy enyhítsék a vélt vagy valós veszteségeiket, csökkentik a kockázatot portfóliójukban. Ez a magatartás néhány jól felismerhető tőkepiaci trendben nyilvánul meg.

Tőkepiaci trendek recesszió alatt

Recesszió idején az értékpapír befektetések kockázata megnő, ezért azok a befektetők, akik kevésbé tűrik a magasabb kockázatot, kénytelenek csökkenteni részvényállományukat és biztonságosabb eszközök felé csoportosítják át tőkéjük egy részét.

Ez történt múlt hónapban is, ahogy a koronavírus okozta járvány egyre inkább elkezdett terjedni a világban.  Ezért fordul elő gyakran, hogy az értékpapírpiac már a recesszió előtt elkezdi a zuhanórepülést.

Részvénybefektetés válság idején

A történelem során egyértelművé vált, hogy a recesszió egyik fő indikátorai a tőkepiaci indexek. A 2001 év végi dot-com lufi kipukkanása előtt jóval már az előző év közepétől stabilan estek a tőzsdék. Jó hír a befektetőknek, hogy még egy medvepiac idején is lehet találni olyan részvényt, melyek felülteljesítenek (lásd Opus, mely a hónap eleje óta töretlenül emelkedik).

A recesszió alatti részvénybefektetés kulcsa, hogy a biztonságra játsszunk. A legjobb olyan nagy múltú cégek papírjaiba fektetni, melyek stabil anyagi háttérrel rendelkeznek. Miért fontos ez? Azért, mert rengeteg tartalékra van szükség ahhoz, hogy átvészeljék ezt a nehéz időszakot és folytatni tudják a működést, amikor visszatér minden a régi kerékvágásba.

A frissen alapult társaságoknak likviditási gondjaik lehetnek recesszió idején, veszélybe kerül a működésük és könnyen eljuthatnak arra a szinte, hogy ideiglenesen (vagy akár végleg), be kell zárniuk.

Használjuk a józan eszünket. Tegyük fel a következő kérdéseket magunknak?

  • Melyek azok az ágazatok, melyek elsőnek esnek el bevételtől, ha kevesebb az emberek pénze?
  • Mely szektorokban eshet vissza a kereslet válság idején?
  • Melyek azok a termékek, melyekre minden körülmények között szükségünk van?

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása segít eldönteni milyen iparágakba érdemes fektetni recesszió idején. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy mennyire érzékenyek a különböző ágazatok a gazdasági válságok hatásaira.

Értelemszerűen a piramis tetején a legsérülékenyebb, míg a piramis alján a legkevésbé érintett ágazatok foglalnak helyet.

A diverzifikáció még mindg a legfontosabb

A tegnapi posztban egy diverzifikált portfólió összeállításának 5 lépését mutattam be, ezért ma nem részletezem a diverzifikáció fontosságát, de itt is meg kell említenem. Kockázatos lenne kizárólag olyan cégekbe fektetni, melyek a piramis alsó felében elhelyezkedő ágazatokban működnek.

Fix hozamú termékekkel (kötvények, bankbetét) és állampapírral kombinálni az értékpapír portfóliót jelentősen csökkenti az esetleges veszteséget, sőt ha jól választottuk ki az eszközöket, már középtávon nyereséget könyvelhetünk el.

Fix hozamú stratégia recesszió alatt

A fix hozamú termékek piaca ugyanúgy érzékeny recesszió idején a csökkenő kockázatvállalásnak. A befektetőket elbizonytalaníthatja a hitelkockázat, és emiatt eladhatják vállalati kötvényeiket vagy jelzálogleveleiket, mivel a nem teljesülési arányuk magasabb, mint az államkötvényeké.

Ahogy a gazdaság gyengül, egyre nehezebb a vállalkozásoknak bevételt és profitot termelni. Ez oda vezethet, hogy bizonyos cégek hitelfizetési nehézségekkel küzdenek, legrosszabb esetben csődbe is mehetnek.

A kereslet a vállalati kötvények iránt csökken, és megnő az államkötvények és állampapírok iránt, ennek következtében megnő a vállalati kötvények (különösen a rövid lejáratú kötvények) hozama.

Nyersanyagok

Jellemző tendencia, hogy recesszió idején a nyersanyagok árfolyama is csökken. A termelés visszaesése miatt ugyanis kevesebb nyersanyagra van szüksége a vállalkozásoknak. Recesszió előjele lehet a nyersanyagárak csökkenése is.

Amikor ismét növekedni kezd a gazdaság, a nyersanyagárfolyamok emelkednek a megnövekedett kereslet miatt. A termelés növekedése következménye a nyersanyagárfolyamok emelkedése. Az olaj jelenlegi árfolyam hullámvasútjában is nagy szerepet játszik a csökkenő kereslet, melyet a koronavírus okozta járvány elleni korlátozások bevezetése idézett elő.

Használjuk ki a gazdasági fellendülést

Ahogy gazdasági válság idején visszaesik a termés és csökkennek az árfolyamok, ellentétes folyamatok játszódnak le a válságot követő fellendülés idején. Megnő a termelés, az árfolyamok pedig ismét emelkednek, ugyanis mindenki be akar szállni és kér egy szeletet a torából.

Akárcsak recesszió alatt, szintén a makrogazdasági adatok segítenek jó döntést hozni. A kormányok lazább monetáris politikát folytatnak, hogy enyhítsék a recesszió hatásait, és elősegítsék a gazdaság mielőbbi talpra állásást.

Az alacsony kamatkörnyezet következtében megnő az érdeklődés a magasabb kockázatú és várható hozamú befektetési eszközök iránt. Tipikusan a részvénypiacok is ezért szoktak szárnyalni recesszió után. A befektetők keresik a magas hozamot és hajlandók magasabb kockázatot vállalni.

Kockázat és várható hozam alakulása

Fontos megjegyezni, hogy a recesszió és fellendülés ciklikussága miatt az értékalapú befektetések kockázata és várható hozama folyamatosan változik. Amikor az indexek lent vannak, akkor megnő a várható hozam a kockázathoz képest.

Ugyanígy, amikor elindul a fellendülés és az árfolyamok visszatérnek a recessziót megelőző szintre, ugyanolyan kockázat mellett már kisebb várható hozammal számolhatunk.

Összefoglalás

Gazdasági recesszió alatt érdemes hosszú távon gondolkodni, csökkenteni a portfóliónk kockázatát és tartalékolni a fellendülés idejére. Természetesen szinte lehetetlen napra pontosan meghatározni a gazdasági válság kezdetét és végét, de az előjeleket könnyen fel lehet ismerni.

Akkor profitálhatunk a recesszióból, ha elég fegyelmezettek vagyunk ahhoz, hogy:

  • ne kövessük a tömeget
  • építsük le részvényportfóliónkat, amikor az indexek a csúcsokat döntik
  • várjuk ki a válságot és akkor vállaljunk kockázatot, amikor mások elkerülik

 

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 
 

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot, befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására. A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást. A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.

Diverzifikáció 5 lépésben

Amikor a piacok szárnyalnak, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez örökké tart és túlságosan a részvényekre fókuszálunk. Azonban sohasem tudhatjuk mi fog történni a piacon másnap, vagy a következő héten. Ezért nem szabad megfeledkeznünk a diverzifikáció fontosságáról. A mai posztban arról írok, hogyan lehet 5 lépésben diverzifikálni portfóliónkat.

forrás:opcioguru.com

Amikor portfólió építésről van szó, a legfontosabb alapszabály, hogy minél több eszközbe fektessük pénzünket. Befektetői körökben ezt nem tudjuk eléggé hangsúlyozni. Van, aki saját bőrén tapasztalta meg a diverzifikáció jelentőségét.

Persze utólag könnyű okosnak lenni, de kérdezzétek meg azokat, akik minden megtakarításukat technológiai részvényekbe fektették 2001 előtt, vagy azokat, akik vagyonuk nagy részét értékpapírokban tartották 2008-ig.

Valószínűleg egy életre szóló leckét kaptak.  Ez az a lecke, amit meg kell tanulnia minden befektetőnek, mielőtt akár egy forintot is betenne az értékpapírszámlájára. Ne feledjük, hogy a befektetést egy tervezési fázisnak kell megelőznie.

Ha akkor próbálunk kapkodni, amikor már beütött a krach, valószínűleg már csak futhatunk a pénzünk után. Mire egy átlagos befektető reagál a válsághelyzetre, addigra már túl késő és jelentős veszteségei keletkeznek. Öt lépésben ez elkerülhető, nézzük melyik az első.

1 – Eszköz allkoáció

Nagyszerűek az értékpapírok, hosszú távon stabilan jól teljesítenek, de nem szabad egyetlen részvényre vagy egy szektorra fókuszálni. A legjobba, ha olyan cégek papírjait keressük, melyek a gazdaság más területén termelnek.

Ugyanilyen elven, nem ajánlatos csak részvényekben gondolkozni. Ott vannak a befektetési alapok, ETF-ek, és ingatlanalapok. A legjobb, ha globálisan gondolkozunk, és nem korlátozzuk magunkat a hazai piacokra.

Vigyázni kell azonban, hogy ne essünk át a ló túloldalára. Könnyel túldiverzifikálhatjuk a portfóliónkat, és nagyon nehéz lesz menedzselni. Fölösleges száz féle eszközbe fektetni, az egészséges határ valahol 20 és 30 között van.

Ez is érdekelhet: Hogyan diverzifikáld a befektetéseidet?

2 – Adjunk hozzá indexkövető- vagy kötvényalapot

A portfóliónk további bővítése indexkövető alapokkal remek hosszú távú diverzifikációt eredményez. A kötvényalapok pedig nagyszerű védelmet nyújtanak a volatilitás ellen olyan hektikus időkben, mint amilyet most élünk a koronavírus okozta gazdasági sokk hatására.

További előnye ezeknek az alapoknak, hogy viszonylag alacsony költséggel járnak. Az indexkövető alapokat passzívan menedzselik ezért nincs rajtuk alapkezelési díj. Évek óta vita tárgyát képezi az aktív alapok létjogosultsága, a passzív alapokkal szemben. Kisbefektetők körében egyre népszerűbbek a passzívan kezelt alapok.

3 – Építsük folyamatosan a portfóliót

A portfólió menedzsment nem egy olyan feladat, amint egyszer kell elvégezni és kész vagyunk, hátra dőlhetünk. Portfóliónkat folyamatosan építeni és kezelni szükséges a maximális hozam érdekében. Célszerű megtakarításainkat és a befektetéseink hozamát rendszeresen visszaforgatni.

Amikor egy eszközosztály alulteljesít, például a részvények válság idején, érdemes lehet csökkenteni az értékpapír állományunkat az állampapírokkal, nemesfémekkel vagy devizákkal szemben. Ezek a finomhangolások évi néhány százalék többlethozamot jelentenek.

Ezek is érdekelhetnek:

4 – Rendelkezzünk kiszállási stratégiával

Egy jól diverzifikált portfólió esetében is elengedhetetlen, hogy legyen kidolgozott kiszállási stratégiánk. Pontosan ismernünk kell azokat az árfolyamszinteket vagy jelzéseket, melyek segítségével realizáljuk a profitot vagy minimalizáljuk veszteségeinket.

Ha nem reagálunk időben a piaci trendek változásaira, úgy sok pénzt hagyunk az asztalon. Egy-két eszközosztály durva árfolyamesése hazavághatja a portfólió hozamának jelentős részét. Ezért mindig aktívan figyelnünk kell a piacot és készen kell állnunk arra az esetre, ha megfordul a széljárás.

5 – Tartsuk szem előtt a költségeket

Egyes vagyonkezelők havi számlakezelési díjat számolnak fel, máshol tranzakciós díjat vonnak le. Célszerű mindig kiszámolni ezeket a kiadásokat mielőtt leadnunk egy eladási megbízást, vagy zárunk egy pozíciót. Ennek elmulasztása lefölözheti a nyereséget.

A legokosabb, amit tehetünk, hogy már számlanyitás előtt alaposan körbenézünk a szolgáltatók háza táján és már eleve ott nyitunk számlát, ahol számunka legmegfelelőbbek a kondíciók. Ezáltal elkerülhetőek a kellemetlen meglepetések és több marad a zsebünkben.

Összefoglalás

Alapvetően azért fektetjük be a pénzünket, hogy nyereséget termeljen. Ha ezt fegyelmezetten tesszük és betartjuk a diverzifikációra vonatkozó szabályokat, akkor válságos időkben elkerülhetjük, hogy komolyabb veszteség érjen minket. A mai cikkből az alábbi tanulságot érdemes levonni:

  • Ne ragadjunk le egy vagy két eszközosztálynál, mindig legalább 20-30 eszközben gondolkodjunk
  • Válogassunk olyan eszközöket a kosárba, melyek egymással csekély vagy negatív korrelációban állnak
  • Az ETF-ek és az befektetési alapok remek eszközei a diverzifikált portfóliónak, de nem árt kiszámolni az esetleges költségeket

A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot, befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására. A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást. A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 
 

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

Hosszú távú vagyonépítés 5+1 lépésben

Mit jelent a gazdagság? Mi a vagyon? Mit jelent gazdagnak lenni? Mindenkinek mást, de azért vannak a gazdagságnak fokozatai. Valamilyen szinten már akkor is gazdag vagy, ha többet keresel, mint amennyit el tudsz költeni. Igazán vagyonos viszont csak akkor leszel, ha legalább az éves bevételed felét félre tudod tenni anélkül, hogy spórolnod kellene. Hogyan érheted el?

forrás: fullfinance.com

Hogyan kezdj neki?

Mint minden folyamat ez is egy tervvel kell, hogy kezdődjön. Készítened kell egy pénzügyi tervet, melynek a kiinduló pontja a jelenlegi anyagi helyzeted, a célja pedig az a szint, amit el szeretnél érni. Fogd fel úgy, mint egy projektet. Mi kell egy projekt menedzseléséhez? Rengeteg tervezés és a folyamatok rendszeres ellenőrzése.

0. lépés: képezz megtakarítást

Ha még nem rendelkezel megtakarítással, akkor először azon kell dolgoznod, hogy minden hónapban félretehess egy összeget. Ez fogja képezni a rendelkezésre álló tőkédet. Bár ez a cikk alapvetően a befektetések tervezéséről szól, megosztok néhány tanácsot, melyek segítségével megtakaríthatod a havi fizud egy részét.

Kezdd azzal, hogy összeírod a havi kiadásokat és nézd át van-e olyan, amit tudsz nélkülözni. Amint megvagy ezzel, tölts el egy órát azzal, hogy végiggondolod milyen lehetőségeid vannak, hogy növeld a bevételed. Gondold át, hogy boldog vagy e jelenlegi munkahelyeden. Ha nem, akkor fontold meg, hogy nagyobb fizetésért másik állást keresel.

Ha belefér az idődbe, kereshetsz egy másodállást. Ha vállalkozó vagy, gondolkozz azon, hogyan tudnád növelni a bevételed. Biztosan van olyan üzleti lehetőség, amit még nem aknáztál ki. Keress új partnereket és értékesítési csatornákat. Próbálkozz partnerprogrammal vagy keress fel egy marketing tanácsadót és vegyétek számba a lehetőségeidet.

Ha keményen dolgozol és teszel érte, akkor hónapról hónapra tudod növelni azt az összeget, amit félre tudsz tenni. Lassan kialakul, hogy mennyi megtakarítással számolhatsz. Ez az összeg, amit be tudsz fektetni havonta.

1. lépés: készíts pénzügyi tervet

Írd össze, hogy mennyi a jelenlegi éves bevételed, valamint megtakarításod. Ez után térképezd fel a befektetési lehetőségeket. Gyűjts össze, amennyit csak tudsz, barátod a Google. Írd össze a különböző eszközöket kockázatuk szerint. Egy kis segítség a teljesség igénye nélkül: alacsony kockázatú eszközök például: bankbetétek, pénzpiaci alapok, állampapír, államkötvény, lakástakarék. Közepes kockázatú termékek: befektetési alap, ingatlanalap, vállalati kötvények, nemesfém, ingatlan.

Magas kockázatú befektetések: részvények, részvényalap, befektetési alap, Forex (devizakereskedés). Kiemelten magas kockázatú eszköz: Bitcoin. Mindről találsz további információt az oldalon a menüben és a többi bejegyzés között.

Ha kevésbé vagy jártas a befektetések világában, akkor olvass minél többet az interneten a fenti lista elemeiről a lehető legtöbb forrást felkeresve. Amikor már megérted ezek működését és jellemzőit, kész leszel arra, hogy felmérd a kockázatokat és legyen egy képed a várható hozamokról.

2. lépés: kockázat elemzés, portfólió építés

Ideje felépíteni a befektetési portfóliódat. Ez azért nem olyan egyszerű feladat akkor sem, ha tisztában vagy a tőkepiac működésével. Először is a legfontosabb egy portfólió felépítésénél, hogy diverzifikálj. Nem szabad, hogy a portfóliód csak néhány fajta eszközbe legyen fektetve.

Persze ez főleg akkor fontos, ha nagyobb kockázatot vagy hajlandó vállalni. Alacsony kockázatú termékekből összerakott portfóliónál ez kevésbé számít. Ha állampapírba, kincstárjegybe, bankbetétbe és fix kamatozású kötvénybe fekteted a pénzed, akkor nem kimondottan fontos, hogy minél több elem alkossa a portfóliódat.

A diverzifikáció szerepe felerősödik, ha magasabb kockázatot vagy hajlandó vállalni. Az egyik legjobb példa a kockázat megosztására egy befektetésalap. Jellemzően számos hazai és külföldi részvény, állampapír, nyersanyag, kötvények, stb. alkotják az alapkezelők által kezelt befektetési alapok portfólióit.

Ha nem vagy tisztában a különböző eszközök kockázataival, jobban teszed, ha ebben szakértő segítségét kéred. Egy befektetési tanácsadó felméri a pénzügyi céljaidnak és a vállalt kockázatnak megfelelő eszközöket és úgy alakítjátok a portfóliót, hogy megfeleljen az igényeidnek.

Nem csak a kockázatot kell kielemezni portfólió tervezésnél. A futamidő és a hozzáférhetőség szintén szerepeljen a képletben. Ha egy nagyobb kiadásra gyarapítod a vagyonod (például ház- vagy autóvásárlás), tisztában kell lenned azzal, hogy mikor mozdíthatod a pénzed anélkül, hogy elesnél a hozamtól. Váratlan kiadásokra is legyen mindig egy nagyobb összeg likvid eszközökben.

3. lépés: forgasd vissza a hozamod

Biztosan hallottál már a kamatos kamat kifejezésről. Azt jelenti, hogy a kamatperiódus végén nem csak az eredeti tőke kerül ismét befektetésre, hanem a kamattal megnöveld összeg. Tehát a második kamatperiódus után már az első kamatperiódus hozama után is kapsz kamatot.

A vagyonépítés egyik alapfeltétele, hogy a hozamunkat forgassuk vissza és fektessük be. Így mindig tudjuk kicsit növelni a tőkénket más bevételi forrás nélkül. Persze a kettő nem zárja ki egymást, sőt az a legjobb, ha más forrásból is tudunk hozzátenni. Persze ez nem mindig lehetséges, de ha már van valamennyi tőként, a hozamot mindig be tudjuk újra fektetni.

Lássuk miért fontos visszaforgatni a profitot. Vegyünk egy egyszerű példát. Sikerült 5 millió forintot megtakarítanod, mondjuk örököltél, vagy kemény munka árán félretetted, ez most lényegtelen. Szeretnéd ezt az 5 milliót 10 évre befektetni 5% hozammal. Nézzük meg mennyi pénzed lesz 10 év múlva, ha csak az eredeti tőkéd marad befektetve és a hozamot mindig kiveszed:

Tehát X = 5 000 000 + 10 * 5 000 000 * 5/100 = 7 500 000 Ft forintod lesz 10 év múlva. Most nézzük meg, hogy mi van, ha bent hagyod a hozamot és az is kamatozik a 10 év alatt:

Tehát X = 5 000 000 * (1 + 5/100)10 = 8 144 473 forintod lesz. Több mint félmillió forintos különbséget jelent 10 év alatt 5 millió forintos kezdőtőkével, ha visszaforgatod a profitot is. Ez a különbség a tőke mértékétől és a futamidő hosszától függően változik. 10 millió forint fölött és 15 évnél hosszabb futamidő esetén már milliókban mérhető a különbség.

4. lépés: kerüld a magas kockázatot

Ha biztos hozamra és a vagyonod folyamatos növekedésére vágysz, kerüld a magas kockázatú befektetéseket. Nem azt mondom, hogy a tőkéd néhány százalékát nem fektetheted részvényekbe, vagy devizakereskedésbe, de az erre áldozott tőkéd semmiképp se haladja meg a teljes portfóliód 3%-át.

Amennyiben betartod ezt az egyszerű szabályt, biztosan elkerülheted, hogy a tőkéd jelentős részét elveszítsd egy rossz befektetésnek köszönhetően. A hosszú távú vagyonépítés alapja a kiszámítható biztos hozam. A legnagyobb befektetők mint Warren Buffet vagy Benjamin Graham is kerülték a magas kockázatú eszközöket, részvényekbe is mindig hosszú távú stratégiák alapján fektettek. Ennek köszönhetően vagyonuk folyamatosan és biztosan gyarapodott az évek során.

Sokszor csábító lehet a média vagy a gazdasági hírek hatására egy nagyobb összeget befektetni valami kockázatos eszközbe, de mindig lebegjen a szemed előtt, hogy annak az összegnek a nagy részét könnyen elbukhatod. Hiába ígérkezik a Bitcoin szuper befektetésnek, miután az árfolyam a béka segge alá süllyedt. Nincs rá semmilyen garancia, hogy nem fog még jobban zuhanni. Ha egy eszközbe vetett befekteti bizalom elvész, akkor teljesen elértéktelenedhet.

A spekuláns befektetők csak nagyon kicsi arány köszönheti a vagyonát ilyen jellegű befektetésnek. A legtöbben időszakosan könyvelhetnek el valamennyi profitot, majd elveszítik a pénzüket és kezdik megint az egészet nulláról. Nem építhetsz hosszú távú vagyonszerzést spekulációkra. Ennyi erővel szerencsejátékozhatsz is.

5. lépés: növeld a passzív befektetéseid arányát

Nem minden befektetés passzív, az egyik legjobb példa az ingatlan. Ha veszel egy lakást, házat vagy üzlethelyiséget, bérlőt kell találnod. Ezen felül feladatod lesz az ingatlan fenntartása, bérleti díj szedése, időszakos felújítása, stb. Ez mind időt emészt fel.

Mivel mindenkinek, így neked is 24 órád van egy napon. Ha van főállásod, vagy vállalkozó vagy, akkor a fél-passzív vagy aktív befektetésekre áldozható időd igencsak korlátozott. Ebből az adódik, hogy ezeket véges számban tudod kezelni, így a befektethető összeg is véges.

Ha nagyobb vagyonnal rendelkezel, nem engedheted meg magadnak, hogy jelentős aktív befektetéssel foglalkozz. Egyrészt felemésztené minden idődet, másfelől korlátozná a befektethető tőkédet. Ehelyett a teljesen passzív befektetésekbe kell áthelyezned a tőkédet.

Ezáltal korlátlan pénzt fektethetsz be, hisz nem szab gátat a befektethető tőkédnek a saját szabad időd. A tőkéd akkor is pénzt fog termelni, amikor alszol, beteg vagy, sokat kell dolgoznod, vagy elmész a családoddal egy hónapos vakációra. Ez a passzív befektetés igazi előnye.

Összefoglalás

Ha még nem rendelkezel komoly vagyonnal, nem fogsz egyik napról a másikra gazdag lenni. Azonban lépésről lépésre, hosszú éveken át alkalmazott következet befektetési stratégiával elérheted az anyagi függetlenséget. Nem Te leszel az első, akinek ez sikerült. Sokszor hallani, hogy ehhez szerencse is kell. Én ebben nem hiszek. Ha nyitott szemmel jársz, és minden nap dolgozol azon, hogy többet keress, akkor szépen, fokozatosan egyre több bevételre tehetsz szert.

Nem szabad azonban kapzsinak lenned. Ne engedj a csábításnak, hogy több száz, sőt több ezer százalékos profitot szereztetsz néhány hónap alatt. Az ilyen átverések a kapzsi, buta emberekből tartják fenn magukat. Ne tartozz közéjük. Higgy a hosszú távú, folyamatos és kiszámítható vagyonépítésben és kezdd el minél előbb!

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 

 

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

7 ok, miért keress befektetési tanácsadót

Kezdő befektetőként az ember könnyen vész el a tengernyi információban, ami fellelhető az interneten. Annyi féle eszközből lehet választani és annyi féleképpen lehet egy portfóliót kialakítani, hogy gyakran csak több kérdésed merülhet fel, mint amennyire választ találsz. Ilyenkor az lehet a megoldás. ha leülsz egy befektetési tanácsadóval és átveszitek a lehetőségeidet. Több okból kifolyólag érdemes egy profi tanácsadóhoz menni, összeszedtem neked hetet.

forrás: medium.com

1 – Megtakarítás képzése

Minden befektetés azzal kezdődik, hogy rendelkezel egy egyszeri fix és/vagy rendszeres havi összeggel. Ez fogja képezni a befektetett tőkédet. Sokaknak viszont már ez is gondot okoz. Nem mindenki tud félre tenni magától. Vannak, akiknek már ehhez is szükséges egy iránymutatás, tippek és tanácsok a kiadások csökkentésére.

Ugyanígy a bevételi oldalon is lehet növelni az összeget, bár természetesen itt kisebb a mozgástért. Ha alkalmazottként dolgozol, nem egyszerű nagyobb bevételhez jutnod. Sokszor csak egy új munkahely vagy előléptetés a megoldás. A vállalkozóknak kicsit jobb a helyzete ebből a szempontból. Az ő esetükben nagyobb eséllyel lehet találni olyan lehetőséget (pályázatok, adózás, támogatás, stb.) ami több bevételhez juttat.

2 – Kockázatkezelés

Minden befektetési eszköz esetében vállalnunk kell valamilyen kockázatot. Vannak persze biztonságos, szinte kockázatmentes befektetések. Még az állampapírok vagy bankbetétek sem kockázatmentesek a közhiedelemmel ellentétben. Államcsőd vagy a bank csődje esetén ugyanis elbukhatod a pénzed. Persze azért erre elég kevés az esély, de nem nulla.

Egy befektetési tanácsadó tisztában van a befektetési termékek kockázataival. Magadtól nem biztos, hogy minden eszköz esetében tudnád, mekkora kockázatot vállalsz. Ha nem értesz hozzá, megeshet az is, hogy egy túl kockázatos eszközbe fektetnél a tudtod nélkül. Egy befektetési tanácsadó segítségével ezt el lehet kerülni.

3 – Költségek

Egy-egy termék között jelentős különbség van a piacon díjak és költségek tekintetében. Számlavezetés, számlanyitás, tranzakciós költségek stb. Nem mindegy, hogy melyik pénzintézetnél vagy vagyonkezelőnél nyitsz számlát. Akár 2-3% eltérés is lehet a hozam összegében attól függően melyik szolgáltatóval szerződsz. Azért több milliós portfólió setében ez jelentős összeg. Ebben is a segítségedre lesz a tanácsadó.

4 – Portfólió építés

A céljaid és a pénzügyi terved alapján úgynevezett portfóliót kell építened. Ez azt jelenti, hogy több befektetési eszközben helyezed el a pénzed ahelyett, hogy csak 1-2 termékbe fektetnéd. Erre azért van szükség, mert, ahogy korábban említettem minden eszköz más kockázattal bír.

Ha neked fontos, hogy a pénzed biztosan kamatozzon és a tőkédből ne veszíts, akkor alacsony kockázatú eszközökre van szükséged (például kötvények, állampapírok, bankbetét). Amennyiben hajlandó vagy nagyobb hozam reményében magasabb kockázatot vállalni akkor olyan lehetőségek is érdekelhetnek, mint befektetési alapok, nemesfém, ingatlanalap és részvények. Ez esetben veszíthetsz is a pénzedből.

Ha a nagyon magas kockázattól sem riadsz vissza, akkor Forex (devizakereskedés), Bitcoin (kriptovaluta) vagy napi ügyletek is érdekelhetnek. Ezek az eszközök annyira kockázatosak, hogy az összes tőkédet elbukhatod. Ugyanúgy meg is többszörözheted rövidtávon. Nem ajánlom semmiképpen kezdőknek.

Egy portfólió úgy épül fel, hogy százalékos arányban szét van osztva a befektetett tőke alacsonytól magas kockázatú eszközökbe. Egy példa:

  • 50 % – alacsony kockázatú eszközök: állampapír, kötvényalap, bankbetét
  • 30 % – mérsékelt kockázatú eszközök: befektetési alap, ingatlanalap, ingatlan, kötvényalap
  • 18 % – magas kockázatú eszközök: részvények, vállalkozások, arany
  • 2 % – kiemelten magas kockázatú befektetés: Bitcoin

A befektetési tanácsadás egyik fontos része a portfólió építés. Ha még sose raktál össze magadnak portfóliót, jobb, ha először szakember segítségével fogsz neki. Elég komplex feladat ezért ne sajnálj érte pénzt kiadni.

5 – Portfólió menedzsment

Könnyen előfordul, hogy egy váratlan esemény, vagy szimplán a világgazdasági helyzet alapján esik a befektetésünk egy szegmense. Ilyen esetben érdemes áttervezni a portfóliót a maximális hozam érdekében.

Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a tanácsadód véleményét mielőtt magadtól elkezdenéd mozgatni a pénzt. Két dolgot nyerhetsz vele: megerősít abban, amit szeretnél és nyugodtabban cselekedsz. Az is lehet, hogy más alternatívára hívja fel a figyelmed, amit neked eszedbe se jutott.

6 – Adózás

Vannak adóköteles és adómentes befektetések. Bár alapvetően ebben egy adótanácsadó vagy egy könyvelő tud segíteni, a befektetési tanácsadó is ismerni fogja azokat a lehetőségeket, amelyekkel csökkentheted a befektetésed utána fizetendő adót.

Nyugdíjcélú megtakarítás esetében például még 20% adójóváírást is igénybe vehetsz. Mindenképpen érdemes ezt a témakört is átbeszélni, szintén százalékokat spórolhatunk azzal, ha megfelelően kezeled a befektetésed.

7 – Független szakértő

Ha bemész egy bankba, vagy egy alapkezelőhöz, akkor ők értelemszerűen a saját termékeiket fogják ajánlani, mert az nekik anyagi érdekük. Akkor azt fogják tenni, ha közben a piacon másik pénzintézet másik termékével jobban járnál.

Egy profi, független befektetési tanácsadót nem fűz anyagi érdek egyik pénzintézethez sem. Ez okból kifolyólag ő azért dolgozik, hogy Te minél jobban járj. Ha nem így tenne, akkor hitelét veszítené, és senki nem ajánlaná. Ha segít neked, hogy magasabb hozamot érj el, akkor szívesen fogod ajánlani ismerőseidnek, családtagjaidnak és barátaidnak. Neki ez az üzlet, és nem az, hogy pár százalék jutalék ellenében rád sózzon valami drága konstrukciót.

Összefoglalás

Egy jó befektetési tanácsadó nagyon sokat tud segíteni különösen akkor, ha még csak most szeretnél belevágni. Kezdő befektetőként kimondottan ajánlott szakértőhöz fordulni, sok pénzt és időt spórolhat meg neked. Néhány év alatt rá lehet érezni és onnantól a személyes tapasztalat lesz a legjobb tananyag. Addig viszont sokat kell tanulnod és jobb, ha nem a saját pénzed kárára. Keress fel Te is egy tanácsadót, ha nem vagy elég tájékozott a témában.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

5 tipp, hogyan kerüld el az átveréseket

Hogy zajlik a befektetési tanácsadás?

Milyen a jó befektetési tanácsadó?