A környezetemben alapvető különbségeket figyeltem meg a milliomosok és a kevésbé tehetős emberek között, mely főleg hozzáállásbeli, eltérésekben nyilvánul meg. A mai poszt a legfontosabb különbségeket mutatja be, szigorúan saját tapasztalatom, véleményem szerint, tehát ez az írás erősen szubjektív.
A cikk természetesen erősen általánosít, nem lehet minden embert beskatulyázni gazdagnak vagy szegénynek, és nem minden tulajdonságot lehet egyértelműen az egyik, vagy másik csoporthoz társítani. Kérlek, hogy ennek tudatában olvasd el a bejegyzést!
1 – Tanulás
Talán a legfontosabb az összes közül, hogy a legtöbb milliomos szeret/szeretett tanulni, vagy ha nem is kifejezetten lelete örömét az új ismeretek elsajátításában, felismerte annak jelentőségét, és a célok érdekében képezte magát.
Ezzel szemben a kevésbé tehetős emberek inkább tekintik a tanulást nyűgnek, nem teljesítettek jól az iskolában és kifejezetten várták, hogy tanulmányaik véget érjenek. Nem volt megfelelő önfegyelmük ahhoz, képezzék magukat.
2 – Munka
A gazdagok többsége szeret dolgozni, örömét leli a munkájában. Fel tudják mérni az általuk végzett munka értékét akkor is, ha az nem a jelenben hozza meg gyümölcsét. Szívesen járnak be a munkahelyükre, irodájukba. Képesek a munka hosszú távú eredményét előre látni a jelenben.
A vagyonos emberek a munkában az önkifejezést, a karrier lehetőségét látják, életcéljaik elérésnek fontos eszközét. Éppen ezért odateszik magukat, felelősséggel végzik a feladatokat, és magas elvárásokat támasztanak önmagukkal szemben. Fontos számukra az előrelépés.
Az átlagember viszont csak a rövidtávú eredményét látják a munkának, tehát a hó eleji fizetést. Nem kifejezetten szeretnek bejárni a munkahelyükre, és nem szeretik a munkájukat. Kötelező 8 órás feladatnak tekintik, amit inkább csak le akarnak tudni.
Nem igazán fontos számukra az elvégzett munka minősége. Nem törekednek arra, hogy egyre jobban teljesítsenek. Nem érdekli őket az előrelépés lehetősége, kerülik a felelősséget.
3 – Pénzkezelés
A gazdagok először befektetnek, okosan gazdálkodnak a pénzzel. Először is megtanulják beosztani, megtakarítani, majd folyamatosan egyre többet tesznek félre befektetési célra. Később a hozamokat újra befektetik, így építik évről évre a befektetési portfóliójukat és hozamukat.
Az átlagemberek ezzel teljesen ellentétesen gondolkoznak. Folyamatosan elköltik a rendelkezésre álló pénzüket, sőt ha szükséges, hitelt vesznek fel autóvásárláshoz, vagy tengerparti nyaraláshoz. Soha nem tudnak félre tenni, ezért befektetni sem képesek.
4 – Vállalkozó szellem
Az átlagemberek inkább dolgoznak alkalmazottként, elvégezve a rájuk szabott feladatokat. Félnek a vállalkozó élet gondolatától is, bizonytalanság és aggódás lesz rajtuk úrrá, ha vállalkozóként képzelik el magukat.
A gazdagok természetüknél fogva vállalkozó szelleműek. A vállalkozói létben a szabadságot, a kapcsolatokat, a lehetőséget látják, kifejezetten boldogak, hogy saját maguk urai. Megbirkóznak a kihívásokkal és profitálnak belőle.
5 – Probléma/megoldás
A szegény emberek általában a felmerülő problémára fókuszálnak, elakadnak, és nehezen találják ki a megoldást. Kétségbe esnek, leblokkolnak és próbálnak kibújni a problémamegoldás felelőssége alól, illetve a legkönnyebb utat választják.
A gazdag emberek nem a problémára, hanem a megoldásra koncentrálnak, ahogy felmerül egy probléma, rögtön elkezdnek a megoldáson gondolkozni, több lehetséges verziót is mérlegelnek és a logika alapján hoznak döntést.
6 – Felelősség
A legtöbb szegény ember esetében igaz, hogy saját helyzetük miatt másokat, és a körülményeket hibáztatják, saját felelősségüket lekicsinyítik, vagy egyáltalán nem is ismerik el. Úgy érzik, hogy ők a világ és a sors áldozatai, számukra „ezt dobta az élet”.
A milliomosok úgy gondolják, hogy az életüket saját maguk irányítják, a döntéseik sorozata egymásra épülve határozza meg, hogy hol tartanak az életben, mit értek el eddig és csak rajtuk áll, hogy milyen célokat tűznek ki maguk elé.
7 – Pénz, mint eszköz
A gazdagok a pénzt eszköznek tekintik. Az életcéljuk nem az, hogy sok pénzre tegyenek szert, hanem hogy a pénzzel elérjék céljaikat. Tudják, hogy a pénz nekik dolgozik, és munkára is fogják, hogy minél több hasznot termeljen.
Az átlagembernek ezzel szemben az a célja, hogy sok pénze legyen, úgy gondolják, hogy x millió forint elég a boldogsághoz, az majd megoldja a gondjaikat. Ők dolgoznak a pénzért, nem pedig a pénz dolgozik számukra.
8 – Szerencse
Az átlagemberek hisznek a szerencsében, és sok esetben a szerencsének tulajdonítják, ha valami jó történik velük. Rendszeresen lottóznak, kaparják a sorjegyet, vesznek részt más nyereményjátékban, abban bízva, hogy megváltozik az életük.
A gazdagok a szerecsenének nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, saját képességükben, és tudásukban bízva, tapasztalataikra építve próbálnak előre jutni az életben, nem várják a sült galambot a szájukba, sorjegyeket kapargatva.
9 – Jövő
A szegény emberek a jelenben vagy inkább a múltban élnek. „Régen minden jobb volt.” Nem képesek hosszú távon gondolkozni, jóformán egyik hónapról a másikra élnek, különösebb célok nélkül. Nem látják hol fognak tartani 1, 5 vagy 10 év múlva.
A gazdagok képesek hosszú távon gondolkozni, előre látni a jövőjüket annak fényében, hogy mit tesznek és érnek el a jelenben. Meghatározott céljaik szerint alakítják mindennapjaikat, pénzügyi tervüket és karrierjüket.
10 – Tervezés
Az előzőhöz szorosan kapcsolódik. A milliomosok gondosan megtervezik a pénzügyeiket, beleértve a megtakarításaikat, befektetéseiket. Tudatosan építik fel a bevételeiket, kiadásaikat és befektetési portfóliójukat.
Az átlagember kidolgozott tervek nélkül éli mindennapjait, próbál hónapról hónapra kijönni a pénzből. Nincsenek megtervezve a kiadások, sem a bevételek, az aktuális keretből gazdálkodnak ad-hoc módon.
11 – Áldozat
A vagyonos emberek képesek áldozatot hozni a céljaik elérésének érdekében. Lemondanak rövidtávon a nyaralásokról, új autóról, luxuscikkekről. Akár napi 10-12 órát is dolgoznak, heti 6 napon keresztül, hogy beindítsák az üzletet.
Az átlagemberek nagyon nehezen hoznak áldozatot, nem képesek lemondani a kényelemről annak érdekében, hogy egyről a kettőre jussanak. Nem képesek kiszakadni a megszokott rutinból, tartanak a változásoktól.
12 – Irigység
Megfigyelhető, hogy a szegényebbek irigylik a tehetősebbek életstílusát, neheztelnek a gazdag emberekre csak azért, mert számukra az élet „máshogy alakult”. Rosszindulatúan nyilatkoznak róluk, és a legtöbbször azzal nyugtatják magukat, hogy nekik könnyű volt meggazdagodni, mert „jó helyre születtek”, „hátszéllel indultak”, „valakinek a valakije”, stb.
Azt persze nem látják, amiről az előző bekezdés is szól, hogy esetleg fiatalabb korukban például külföldön dolgoztak, hajtottak keményen, esetleg napi 12 órát güriztek, hogy el tudjanak indulni. Nagyon sokan önerőből küzdik fel magukat.
A gazdagok általában elismerik egy másik vagyonos ember eredményeit, felnéznek azokra, akik szintén sokra vitték elszántságuknak, kitartásuknak és az eszüknek köszönhetően. Jó kapcsolatot ápolnak más pénzes emberekkel, nem irigyek azokra, akiknek még több pénzük van.
13 – Spórolás vagy több bevétel
Az is általános, hogy a kevésbé tehetősek több spórolással próbálnak havonta félretenni. Azon gondolkodnak, hogyan költhetnek kevesebbet, próbálnak minden forintot megfogni. Eszükbe se jut azon agyalni, hogyan kereshetnének többet.
A gazdagok egy része is élt valamikor szűkösebb időket, ám ők a spórolás helyett azon töprengtek, hogyan kereshetnének többet. Ötletezni kezdtek és később a megvalósítás után növelni tudták bevételeiket, így jutottak előre.
A spórolás azért zsákutca, mert az egy korlátozott kereteken belül működik csak. Van egy adott havi bevétel, és abból kell kihozni a legtöbbet. Nem lehet a végtelenségig spórolni. A bevételnek viszont nincs felső határa, egy ügyes vállalkozó, vagy egy tapasztalt befektető évről évre folyamatosan növeli a profitot.
14 – A gazdagok több lábon állnak
A legtöbb milliomos nem csak egy vállalkozásnak köszönheti a vagyonát, hanem több cégben is érdekelt, mellette ingatlan- és egyéb befektetéseikből származik a bevételük. Amikor egy céget sikeresen felfuttatnak, nem ülnek rá a babérokra, hanem keresik a következő lehetőséget.
Az átlagember többnyire csak a munkahelyétől, vagy egyetlen vállalkozásából él, nem is keresi a lehetőségét annak, hogy párhuzamosan több forrásból is bevételhez jusson. Ha megszűnik az állása, vagy csődbe megy a vállalkozása, nagyon nehéz helyzetbe kerül.
15 – Nem a pénz a legfontosabb
A legtöbb gazdag ember számára eljön az a pont, amikor rájön, hogy nem a pénz a legfontosabb az életben. Annyi más érték van, ami sokkal fontosabb, csak néhányat említve: család, gyermekek, egészség, szeretet, emberség, barátság, elfogadás, környezetvédelem, stb.
A szegények, vagy átlagemberek gondolatai ezzel szemben többnyire a pénz körül forognak, gyakran fontosabb számukra a saját boldogulásuk, mint a fent felsorolt értékek. Emiatt megromlanak kapcsolataik másokkal, rámegy a magánéletük, és végső soron soha nem lesznek igazán boldogok.
Összegzés
A cikk elején már hangsúlyoztam, most is leírom, hogy bár az írás erősen általánosít, az emberi természet végtelenül színes, nem lehet minden gazdag vagy szegény emberre ráhúzni a fenti tulajdonságokat.
Szerettem volna bemutatni a számomra leglényegesebb különbségeket a vagyonos és az átlagemberek gondolkodásmódja, hozzáállása között. Saját megfigyelésen és tapasztalaton alapul a poszt, nem célom senkit se megbántani, akinek nem inge, ne vegye magára.
Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.
Kapcsolódó cikkek:
- Óriási kockázatot vállalsz, ha nincs vésztartalékod
- Biztos hozam, avagy arbitrázs befektetés
- 15 jelentős különbség a vagyonos és az átlagemberek között
- Milliomos szeretnél lenni? Íme, a recept
- Hol rontja el a legtöbb lottónyertes?
- Így támogassuk gyermekeinket, avagy életünk legjobb befektetése
- Mindenét ingatlanba fektette, most nincs bevétele – Esettanulmány