Közzétette az MNB a befektetési alapok friss statisztikai adatait, melyekből kiderül, hogy az árfolyamváltozás mellett a tőkekivonás is jelentős volt márciusban, összesen 261 milliárd forintot vontak ki a befektetők, főleg a kötvény alapokból.
Tegnapi nap folyam elérhetővé vált az MNB márciusi befektetési alapok statisztikai jelentése, melyből kiolvasható, hogy az 5,6%-os állománycsökkenésből 3,4%-ot a tőkekivonás tett ki. Az alábbi diagram szemlélteti a tőkekivonás mértékét alaptípusonként:
Érdekesség, hogy a részvényalapok, melyek a legérzékenyebbek egy globális válsághelyzetre, 1 milliárd forintos plusz állományt könyveltek el, tehát egyelőre az intézményi befektetők bizalma a részvények irányába nemhogy csökkent, de még nőtt is.
A BUX márciusi mélyrepülése ellenére az alapkezelők kitartottak részvényállományuk mellett, ez felvet némi kérdést az alapkezelők hozzáadott értékét illetően. Nem véletlenül terjed egyre szélesebb körben a passzív alapok népszerűsége, annak köszönhetően, hogy kevésbé költségesek, és hosszú távon csak kevés alapkezelő tudja felülmúlni a piaci hozamokat.
Az alábbi ábrán a befektetési alapok alaptípusokra lebontott állományváltozását látjuk:
Míg az intézményi befektetők megtartották pozícióikat a részvénypiacon, addig a kötvényállományukat jelentősen csökkentették, mintegy 109 milliárd forintotok kivonva a kötvény alapokból. Ezek szerint a részvényárfolyamok gyors visszapattanásában bíznak az alapkezelők, de a társaságok teljesítési képességében már nem.
Ha megnézzük a kötvény alapok állományának alakulását az elmúlt két évben, láthatjuk, hogy ilyen mértékű állománycsökkenés nem megszokott, még csak közelében sem járt eddig egyik hónap sem 2020. márciusi értéknek.
További érdekesség az ingatlanalap állományváltozásának alakulása, melyből a csekély árfolyam növekedés (26 Mrd Ft) és forint gyengülésének következtében elért 20 milliárdos devizaárfolyam változás mellett 62 milliárdot vettek ki a befektetők.
Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a részvény- és kötvény portfóliókon elkönyvelt veszteség egy részét az ingatlanalapokból realizált nyereséggel próbálták fedezni a befektetők. Ugyanakkor az is fenn állhat, hogy tartanak az ingatlanalapok hozamainak jelentős visszaesésétől, főleg a kereskedelmiingatlan-piaci nehéz helyzete miatt.
Próbálják időben átcsoportosítani a tőkét egyéb eszközökbe, a veszteségek minimalizálásának érdekében. Ennek egyik bizonyítéka lehet a pénzpiaci alapokba betolt 12 milliárd forint, mely a forint gyengülésével összesen 14 milliárd forintos állománynövekedést eredményezett.
A MÁP+ iránti kereslet növekedése szintén a biztonságosabb eszközök felé húzást jelzi. Április utolsó két hetében felélénkült a szuper állampapír jegyzése, végül 155 milliárd forinttal zárta a hónapot, megtörve ezzel az év eleje óta tartó csökkenő trendet.
Végezetül érdemes egy pillantást vetni a tulajdonosi szerkezetre és a portfólió összetételre. Gyakorlatilag a teljes befektetési állomány fele továbbra is a háztartások és azokat segítő non-profit intézmények kezében van.
A tőzsdék márciusi árfolyamesésének köszönhetően tovább csökkent a részvények aránya a portfólióban, melyek immár csak a teljes eszközállomány 7%-át teszik ki.
A koronavírus-járvány hatása a tőkepiacra világosan látszik az adatokból. Nagy kérdés, hogy vajon a tőkekivonás folytatódott-e áprilisban, és ha igen, akkor milyen mértékben. Erre a választ megkapjuk a következő statisztikai jelentésből.
Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.
Kapcsolódó cikkek:
- Az időskori NYUGalom DÍJa
- Visszaestek a hazai ingatlanalapok hozamai
- Top 8 alacsony kockázatú befektetési eszköz
- Így támogassuk gyermekeinket, avagy életünk legjobb befektetése
- Meddig lehet még tartani az alacsony kamatszintet?
- 427 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapok állománya márciusban
- Mekkora tőke szükséges ma ahhoz, hogy megéljünk passzív hozamából?