Arbitrázsnak azt a kereskedést, vagy befektetést nevezzük, amikor a hozam garantált, tehát egy eszköz megvásárlásakor már biztosan el is tudjuk adni magasabb árfolyamon. Milyen arbitrázs befektetések léteznek? A mai posztban két példát osztok meg.
Az arbitrázs a szerencsejátékosok körében népszerű, a játékosok a fogadóirodák eltérő oddsait kihasználva biztos fogadásokat kötnek. Nézzünk például egy teniszmérkőzést, ahol két hasonló kaliberű játékos játszik egymás ellen.
Az egyik iroda például 2,2 és 1,75-ös oddsokat hirdet ki, míg egy másik iroda szerint az ellenfél esélyesebb, ezért 1,78 és 2,15-ös oddsokat adnak meg. Ebben az esetben, ha például 100 000 forinttal megfogadjuk mindkét kimenetelt, akkor biztosan nyerünk.
Akármelyik játékos nyeri a mérkőzést, 15 vagy 20 ezer forint üti a markunkat. Összes befektetésünk 200 000 Ft, tehát a profit 7,5% vagy 10%.
Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy a legtöbb fogadóiroda tiltja az arbitrázs fogadást, tehát hivatalosan nem megengedett fogadási forma. Nézzük mi a helyzet a kereskedéssel, befektetésekkel.
Arbitrázs kereskedés
A fenti logika alapján, arbitrázskereskedés alatt azt értjük, amikor ugyanazzal az instrumentummal két különböző piacon is kereskedünk és az eltérő árfolyamot, valamit devizaárfolyam különbséget kihasználva biztos profitot érünk el.
Nézzünk erre is egy példát. A TD Bank részvényeivel kereskednek a Torontói és a New York-i Tőzsdén is. Egy adott napon például az 63,5 kanadai dollárért, és 47 amerikai dollárért adják-veszik a papírt. A két deviza közti árfolyam legyen mondjuk 1 USD = 1,37 CAD, tehát 47 USD = 64,39 CAD.
A fenti feltételek teljesülésekor egy kereskedő megvásárolhat egy TD Bank részvényt a Torontói Tőzsdén 63,5 CAD árfolyamon és ugyanabban a pillanatban a New York-i Tőzsdén 64,39 CAD-nak megfelelő 47 USD árfolyamon adhatja el ugyanazt az értékpapírt, ezzel 89 cent profitot szerezve.
Figyeljünk oda a tranzakciós díjakra, ugyanis túl magas díjak esetén elvihetik a profitot, ezért mindig végezzünk egy kalkulációt, melyből kiderül, hogy megéri-e a tranzakciókat lebonyolítani.
Arbitrázs befektetés
Arbitrázs befektetésről akkor beszélünk, ha egy hitel kamatlábának és egy alacsony kockázatú befektetés hozamának a különbsége pozitív, tehát a hozam mértéke magasabb, mint a hitel kamatlába.
A hangsúly a kockázati szinten van. Magasabb kockázatú eszköz esetén ez nem működik, ugyanis minél magasabb a kockázat, annál nagyobb az esélye annak is, hogy a hitel kamatlábánál alacsonyabb hozamot érjünk el, garantálva ezzel a veszteséget.
Egy példát nézzünk meg arbitrázs befektetésre is. Itt van például a babaváró hitel, mely a gyermek születése esetén kamatmentes, tehát a 10 millió forintot havi részletre 0% hitel keretében lehet törleszteni.
Amennyiben fogjuk ezt a 10 milliót, és szuperállampapírba fektetjük, 5 éves futamidő mellett 4,95% éves kamatos kamattal számolva 2 735 000 Ft nettó nyereségre tehetünk szert.
Egy másik opció a 3%-os támogatott CSOK hitel, melyet akkor is érdemes felvenni, ha rendelkezünk az új ház építéséhez szükséges anyagi fedezettel. A 3%-os 10 vagy 15 milliós hitel összegét állampapírba fektetve szintén biztos profitot könyvelhetünk el.
A futamidő lejártakor végtörleszthetjük a hitelt, vagy ismét állampapírba fektethetjük, amennyiben lesz még elérhető magas hozamú konstrukció.
Összegzés
Arbitrázs kereskedésnél vagy befektetésnél mindenképp érdemes betartani néhány alapszabályt. Csak alacsony kockázati szintű befektetéssel érdemes foglalkozni, elkerülve az esetleges veszteséget. Kereskedés előtt nézzük meg a tranzakciós díjakat, nehogy elvigye a profitot.
Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.
Kapcsolódó cikkek:
- Óriási kockázatot vállalsz, ha nincs vésztartalékod
- Biztos hozam, avagy arbitrázs befektetés
- 15 jelentős különbség a vagyonos és az átlagemberek között
- Milliomos szeretnél lenni? Íme, a recept
- Hol rontja el a legtöbb lottónyertes?
- Így támogassuk gyermekeinket, avagy életünk legjobb befektetése
- Mindenét ingatlanba fektette, most nincs bevétele – Esettanulmány
“A TD Bank részvényeivel kereskednek a Torontói és a New Yorki tőzsdén is.”
Helyesen: torontói. Vagy Torontói Tőzsdén (mindkettő naggyal). A “New York” -i képzővel pedig New York-i, mert kéttagú elemhez így kapcsolunk -i képzőt. Ezt mondjuk kevesen tudják.
Köszönöm, javítva
Ezeket a nulla kamatozású hiteleket is csak egy ostobaságokra épített gazdaságpolitika hozta létre.
Számomra csak az idő kérdéses, hogy mikor állunk oda a kasszához és fizetjük ki ennek különbözetét. Nem lesz ez olcsó mulatság a magyar embereknek.
Ilyenek miatt sem ruházok be és tartok tőkét Magyarországon, innen a tőke csak kifele mehet.
Hát igen, ahogy mondani szokták: nincs ingyen ebéd. Nem véletlenül szüntették meg a lakástakarék állami támogatását. Valamiből fedezni kell a CSOK-ot és a nulla százalékos hiteleket.
Eljátszották ezt az arbitrázs üzletet még az első Orbán kormány idején is amikor szintén biztosítottak olcsó, piac alatti kamatozású hiteleket, ráadásul először azt hiszem még felső korlátot sem szabtak. Egy nagyobb fuvarozási vállalat vezetője a fiára íratta ingatlanát akkor, nevetve mesélte, hogy a zsebébe raktak ingyen kb. 65 milliót a kamatkülönbözet miatt. A pénzre nem volt szüksége, de kockázat mentesen adták és így természetesen ki is használta a lehetőségét.
Ez a konkrét példa a szemem előtt zajlott le, és még hány olyan eset lehetett amiről nem is tudunk és a különbözetet is szintén a magyar adófizetők állták. Szerintem ennek nagyon nem jó vége lesz…