Hogyan érd el az anyagi függetlenséget?

Kilépni a taposómalomból nem könnyű és a legkevésbé sem egy gyors folyamat eredményeként lehet. Ahhoz, hogy a folyamatot lépésről lépésre megértsd először is tisztában kell lenned azzal, hogy mit jelent anyagilag függetlennek lenni. A közvetlen környezetemben látom, hogy a legtöbben nem teljes mértékben értik a fogalmat.

forrás: pixabay.com

Egy rövid, tömör definícióval úgy lehet leírni az anyagi függetlenséget, hogy annyi tőkejövedelmed van, amennyi elég a megélhetésedhez. A legtöbben azzal keverik össze a pénzügyi szabadságot, hogy milliós jövedelmed van a passzív befektetéseidből.

Ez már jóval túlmutat az anyagi függetlenségen. Ha egy percet se kell dolgoznod és mégis minden hónapban milliók érkeznek a számládra, akkor Te milliárdos vagy. Azért van némi átmenet a között, hogy valaki megél a befektetései hozamából, vagy luxus életet élhet általa.

Egyik nem létezik a másik nélkül. Először el kell jutnod arra a pontra, amikor már annyi hozamot termelnek az eszközeid, amennyi elég ahhoz, hogy fedezd a megélhetési kiadásaidat. Ezekbe nem tartoznak bele a wellness hétvégék, az új autóvásárlás és az, hogy hetente többször jársz étterembe.

Ha ki tudod fizetni a rezsidet, (esetleges lakbért) az élelmiszert, alapvető háztartási cikkeket és a ruházkodást, anélkül, hogy egy szalmaszálat is félretennél egy hónapban, akkor Te anyagilag független vagy.

Itt álljunk meg egy kicsit. Ez nem jelenti azt, hogy aki pénzügyileg szabad, az nem dolgozik. Általános probléma még, hogy a legtöbb ember fejében az a kép él, hogy aki anyagilag független az otthon lógatja a lábát egész nap. Ez tévedés.

A pénzügyi szabadságot ne arra használd, hogy felmondj a munkahelyeden, hanem arra, hogy azzal foglalkozhass, amivel szeretsz. Az egyik legnagyobb előnye az anyagi függetlenségnek, hogy nem kell elfogadnod akármilyen állásajánlatot.

Mivel nem vagy kényszerhelyzetben, válogathatsz az ajánlatok között. Ha nem találsz megfelelő pozíciót, akkor elkezdheted képezni magad, tanulhatsz nyelvet, vagy egy új képesítést szerezhetsz. Ezáltal több lehetőséged lesz a munkaerő piacon.

Már azzal rengeteget nyersz, ha olyasmivel foglalkozol, amit szívesen csinálsz. Ez az egyik legnagyobb érték az életben, ezt a saját bőrömön tapasztaltam meg. Volt idő, mikor minden nap gyomorideggel mentem be dolgozni és a műszak vége csak pár órányi fellélegzést jelentett, mivel másnap kezdődött minden elölről.

Ma már azzal foglalkozok, amit szeretek és itthon dolgozhatok. Igaz pár évig be kellett járnom az irodába, de minden nap boldogan mentem be. Ma már nem kell bejárnom az irodába. Ez egy másik hatalmas előny, ha nem kell bejárnod a munkahelyedre. Akkor kelsz, amikor akarsz, és rugalmas munkaidőben dolgozol. Rengeteg időd felszabadul, amit hasznosan tölthetsz. Sportolhatsz, többet lehetsz a családoddal, eljárhatsz oktatásokra, előadásokra.

Hogyan érd el a pénzügyi szabadságot?

Az első és legfontosabb szabály, hogy költs kevesebbet, mint amennyit keresel. Ha hó végén épp hogy kijössz a jövedelmedből, akkor sohasem leszel anyagilag független. Meg kell tanulnod beosztanod a pénzed.

Ha ez nehézséget okoz, akkor vezesd egy füzetben, vagy Excel táblában a bevételed és a kiadásaidat. Addig faragd a költségeidet, míg pozitív nem lesz a mérleged. Ha sikerül végre a hónap végére némi pénzt félre tenni, akkor törekedj arra, hogy ez rendszeres legyen és határozz meg egy minimum, összeget, amit mindenképp félre teszel.

Természetesen nem lehet a végtelenségég spórolni, ezért a következő lépés az lesz, hogy keress többet, mint eddig. Ez a legnehezebb feladat talán az összes közül, de ha meg van benned az elszántság, akkor könnyebben fog menni, mint hinnéd.

Mindig figyeld az álláshirdetéseket

A legnehezebb azok számára, akik alkalmazottként dolgoznak. Pedig csak arra van szükséged, hogy keresd a lehetőségeket, és ha kínálkozik egy jó esély, akkor élj vele. A legtöbben ugyanott hibáznak. Te mikor szoktál állások után nézni? Fogadok, hogy akkor, amikor épp nincs munkád, vagy már a felmondáson gondolkozol.

Pedig a képlet egyszerű. Folyamatosan kell nézegetni az álláshirdetéseket. Előbb-utóbb találsz olyan pozíciót, amelyikben szívesebben dolgoznál, mint a jelenlegi munkaköröd, vagy többet fizetne, vagy akár mindkettő egyszerre.

Mi történik, ha behívnak interjúra, de nem vesznek fel? Veszítesz valamit? Semmit. Nyersz valamit? Igen, tapasztalatot. Eleve mivel nem úgy mész az interjúra, hogy mindenképp kell a munka, sokkal nyugodtabb leszel és higgadtabb. Önmagadat adhatod és ezzel máris több esélyed lesz, mintha azt látják rajtad, hogy feszengsz és stresszes vagy.

Fejleszd a vállalkozásod, keresd az új lehetőségeket

Ha vállalkozó, vagy cégvezető vagy, akkor más teendőid vannak. Keresned kell új partneri kapcsolatokat, keresztértékesítési lehetőségeket. Ha vállalkozóként, vagy cégtulajként épp, hogy kijössz a hó végén, akkor valami nincs rendben az üzleti modelleddel. Ez alól kivételt képez az, ha még új vagy a piacon.

Ha már pár éve üzemelsz, de nem tudsz folyamatosan profitot termelni, át kell gondolnod az üzleti stratégiádat. Lehet nem piacképes a terméked, vagy nem pozicionáltál megfelelően. Az is lehet, hogy csak nincs megfelelő marketing stratégiád. Számos olyan tényező állhat fenn, ami miatt kevés a forgalmad.

Ha teljesen tanácstalan vagy, keress fel szakembert. Ma már rendes piaca van a vállalkozási és üzletvezetési tanácsadásnak. Segítenek megtalálni azokat a hibákat, melyek miatt elmarad a profit. Kielemzik a vállalkozás működését és javaslatokat tesznek arra vonatkozóan, hogy milyen területen kell fejlesztened.

Dolgozz ki megtakarítási stratégiát

Ha már eljutottál oda, hogy rendszeresen félre tudsz tenni egy összeget, túl vagy a nehezén. Ami ezután jön, az már könnyebben fog menni, de még mindig az őt elején jársz. Ki kell dolgoznod egy megtakarítási stratégiát, hogy kiszámítható bevétellel rendelkezz.

Mindig írd össze a fix kiadásaidat és azt is, hogy mennyi a várható bevételed. Így mindig tudni fogod, hogy mennyit költhetsz el a különbözetből, hogy tartani tudd a meghatározott minimum megtakarítást. Soha ne lépd túl a keretet. Ez a fajta fegyelem elengedhetetlen. Ha valamire nem telik, akkor várd meg a következő hónapot.

Ha egyszer hozzányúlsz a megtakarításodhoz, akkor máskor is el fogsz belőle venni. Ez akkor teljesen fölöslegessé teszi a megtakarítási tervedet. Ha csak nem történik valami olyan, ami miatt váratlanul egy nagyobb összegre van sürgősen szükséged, ne vegyél ki pénzt a megtakarításodból.

Készíts befektetési tervet

Amint tartani tudod a tervezett összeget hónapról hónapra, elkezdheted tervezni a befektetéseidet. Össze kell írnod minden olyan befektetési eszközt, ami beleillik a kockázatviselési profilodba. Értelem szerűen, ha kiszámítható és fix hozamra vágysz, ne a tőzsdével kezd.

Kezd az állampapírokkal, bankbetétekkel, és alacsony kockázatú befektetési alapokkal, kötvényekkel. Amikor már eljutottál arra a pontra, hogy magasabb kockázat is belefér, portfóliód egy kisebb százalékát fektetheted részvényekbe, devizába, mérsékelt kockázatú alapokba.

A portfólió építés nem egyszerű feladat, ha nem tudod megfelelően felmérni a kockázatokat, fordulj szakemberhez. A rossz kockázatkezelés tönkre teheti a teljes befektetési stratégiát és nem, hogy nem lesz belőle hozamod, könnyen bukhatsz is a pénzedből.

Mindig lépésről lépésre haladj előre, ne akarj 15-20% éves hozamnál többet. Minél nagyobb a várható hozam, annál nagyobb a kockázat is. Mindig megfontoltan és előre eltervezett stratégia szerint alakítsd a portfóliódat.

Hova tovább, ha már anyagilag független vagy?

Kitartó és fegyelmezett magatartással évről évre növelni fogod a vagyonodat, végül annyi hozamot fog termelni a tőkéd, ami már elég a megélhetéshez. Hogyan tovább? Egy tipikus hiba, amit sokan elkövetnek ennél a pontnál, hogy felmondanak a munkahelyen és elkezdenek költekezni, gyakorlatilag felélik a tőkejövedelmüket.

Ha figyelmesen olvastad a cikket eddig, akkor már magad is tudod ez miért óriási butaság. Mert összeomlik a megtakarítási stratégia, ami az egész pénzügyi szabadság alapja. Ha nem rakod félre minden hónapban a meghatározott összeget, ráadásul még fele is éled a tőkehozamodat, garantáltan elfogy előbb utóbb a pénzed, már csak az infláció miatt is.

Három dolog történik ugyanis. Az első, hogy egy bevételi forrásod megszűnik, tehát máris kevesebb pénz áramlik be a kasszába. Másodszor, emiatt kevesebbet fogsz tudni félretenni, vagy nem is fogsz tudni. Harmadik, hogy ha feléled a hozamod, akkor a tőkéd se fog gyarapodni.

Ezért az alapszabály, ha már annyi tőkejövedelemmel rendezel, hogy meg tudsz belőle élni, akkor se mondj fel a munkahelyen. Keres egy jobb állást, kezdj másodállásban vállalkozni, nyiss egy új üzletet, alapíts egy új céget. Tulajdonképpen bármibe kezdhetsz, ami még több pénz hoz neked.

Ez az igazi kulcsa az anyagi függetlenségnek. Sokan mentek már tönkre abba, hogy azt hitték nekik már soha többet nem kell dolgozni. Nézd csak meg a legtöbb lottónyertest, mi lett velük miután felélték a nyereményt. Teljesen elszegényedtek és nincstelenné váltak. Azért, mert nem volt megtakarításuk, nem volt tőkejövedelmük és csak kiadásuk volt, bevételeik nem. Ha nem akarsz a sorsukra jutni, akkor tovább mész előre akkor is, ha már elérted a pénzügyi szabadságot.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 
 

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

9 hozzászólás “Hogyan érd el az anyagi függetlenséget?” bejegyzéshez

  1. Egy átlagos “kisembernek” először “tanulnia” kell -sőt, a folyamatos tanulás, elemzések követése kiemelten fontos-, ha van némi esze, megy autodidakta módon is. Érdemes “speciaizálnia” magát egy-egy területre, hogy képben legyen. Utána kell némi tőke, amit tud forgatni. Szerintem ostobaság min. reálhozammal gyűjtögetni, kockázatot kell vállalni, de ésszel. A leggyorsabb módja a kisebb pénz megforgatásának a kereskedelem -műtárgy, autó, műszaki cikk stb.-. Mindig vannak alkalmi vételek, csak ésszel kell csinálni. Itt az egyik legfontosabb, hogy soha ne akarjunk okosabbak lenni annál, mint amik vagyunk, kérjük nagyobb pénz forgatásánál rutinos segítségét. Utána jöhet az ingatlanozás, tőzsdézés, nagyobb volumenű dolgok,, de csak úgy, ha felkészült rá. Én jó időben a megtakarításom 90%-át bp-i jó helyen lévő ingatlanokba forgattam át, az utolsó vásárlás nem volt 2 éve,, mégis kb. 70%-ot fog hozni tisztán, ha terveim szerint tavasszal piacra dobom. Nem ltétlenül kell terv, én úgy vagyok vele, hogy lehetőleg évente min. 10-15%-kal nőjön a forgatott vagyonom reálértéke. Nem baj, ha a hozamhoz is hozzányúlunk néha, ha számunkra fontos dologra költjük. Egyszer élünk, nem sokáig vagyunk fiatalok, az élet ki kell élvezni, de úgy, hogy maradjon meg az anyagi biztonság. Spórolni még rengeteg dolgon lehet ésszerűen. Te tervezd az utazást, nagyobb utazásnál ez 800.000-1.000.000/fő megtakarítás is lehet. Nagyobb dolgok vásárlásánál nézz utána, hol olcsóbb. Döntsd el, feltétlenül kell gyorsan értékét vesztő új autó, vagy autó egyáltalán. Felújításnál/szolgáltatás vásárlásánál stb. nézz utána a dolgoknak, kérj egyedi ajánlatot. Amit meg tudsz csinálni, és az eltöltött idő alatt kevesebbet keresnél, csináld meg magad. Sokszor látom, hogy az emberek az életminőségükön spórolnak, miközben máshol a sokszorosát szórják el értelmetlenül. A kedvencem az, hogy annyit dolgozik, hogy nem ér rá ezzel vagy azzal foglalkozni, miközben pár óra ráfordítással a medián bér többszörösét takarítaná meg. Erre egy tipikus saját példa. Egyik idősebb rokonom tetőt cserélt, kért, hogy rendeljem meg a hozzávalókat, kikereste a legjobb árat. Mondtam neki, hogy kérek egyedi árajánlatokat, pár perc alatt megírtam a levelet, elküldtem 8-10 helyre, az “akciós” árnál 15%-kal adták olcsóbban ingyenes leszállítással a végén. Ezernyi ilyen dolog van, a hitelkiváltástól kezdve bármilyen nagyobb értékű áru vagy szolgáltatás vásárlásán át az utazásszervezésig. A magyarok többsége tehetetlen, életképtelen, bizonytalan.

    1. Üdv! Köszönöm, a hozzászólást. Nagyjából egyet értek vele, kivéve az utolsó mondattal. Szerintem nem életképtelen a magyarok többsége, csak kevésbé törekvő és kényelmes. Egyébként nagyon jó a meglátásod, mindenkinek azokból a lehetőségekből kell meríteni, melyek a környezetében adódnak. Van akinek nagyobb, van akinek kisebb a mozgástere, de aki igazán haladni akar, az arrébb fog költözni 100-200 kilométerrel, hogy jobb életet élhessen.

  2. Ebben nem értünk egyet. Nem kevésbé törekvő, mert sokszor televannak irreális álmokkal, csak nem tesznek érte semmit, hogy elérjék. Ez a magyarokra olyannyira jellemző írigység egyik fő oka. Nem bíznak magukban. Azt se mondanám, hogy kényelmesek, mert sokan szétgürizik magukat a pénzért. Azt látom, hogy sokan diplomával, többek közt közgazdász diplomával is tehetetlenkednek, nem mernek olyanba kezdeni, ami új. Félnek a kudarctól, esetleges kártól. A többség keresi a pénzt, nem csinálja. A mai világban pénzt bárhonnan lehet csinálni, bár kétségtelen, regionálisan nagy különbségek vannak az alkalmazotti fizetések közt. Viszont az alkalmazottak túlnyomó többségének max. örökségből lesz pénze, mert a magyar bérek vásárlóereje alacsony, egy átlagos magyar havi 20.000 környékén tud havonta félretenni, ami szinte semmi. Viszont pénzt csinálni meg alkalmatlanok, ördögi kör. Hatalmas nyomorhullám fog itt végigsöpörni, ha a Ratkó-gyerekek gyerekei nyugdíjba mennek, ami viszont végtelenül alacsony lesz, miközben nincs felhalmozott megtakarításuk. Ezt a jó részük tudja, mégse tesz semmit, napról napra élnek, talán csodára várnak.

    1. Van azért különbség a törekvés és az álmodozás között. Szerintem kár párhuzamot vonni. A törekvés nem csak a napi robotot jelenti, hanem azt, hogy teszel azért, hogy jobb munkád, jobb fizetéses és jobb életed legyen. Aki erről csak álmodozik, az ne számítson arra, hogy valaha előre lép.

  3. A magyarok jó része törekszik, de ez sokszor kimerül egy alacsony státusz megszerzéséhez vagy megtartásához szükséges xarkeverésben. Az alkalmazottaknak csak egy szűk körének van olyan jövedelme, amiből lehet felhalmozni, tehát a többség számára ez zsákutca. Ha nem keresnek más jövedelemforrást is -vagy nem önállósulnak teljesen-, akkor semmire se jutnak. Ráadásul ehhez társul általában a jövedelem rossz felhasználása, mint azt az első hozzászólasomban említettem. Arra várnak, hogy az állam vagy valaki majd megoldja a problémájukat. Tehetetlenek.

  4. Tetszik 1234 hozzaszolasa… Elmondod, hogy a magyarok tobbsege ilyen-olyan szuklatokoru, de te “zseni” jo idoben betetted a penzed nagy reszet budapesti ingatlanokba… Magyarul volt penzed, amivel csupan annyit tettel, hogy ingatlanba fektetted es koszonhetoen a kormany intezkedeseinek a penzed megsokszorozodott, meg valoszinuleg mondjuk elertel 5-6% tiszta hozamot az alberleti bevetelekkel. Nos, nem mondom, hogy rossz, SOT!, csak annyi, hogy ez a nagy gyarapodas nem annyira rajtad, mint inkabb a kormanyon es a szerencseden mulott… Es bizony a szerencse az eletben egy olyan Faktor, ami nem teljesen elhanyagolhato. Mennyivel gyarapitottad a jovedelmed / megtakaritasaid a rendes munkadban, amit napi szinten csinalsz?? Sokan azt gondoljak, hogy azert mert vettek jo idoben 1-2 ingatlant es jol felment az aruk, akkor OK mar befektetesi zsenik… Tudtad volna a vagyonod enelkul a faktor nelkul is ilyen mertekben gyarapitani? Mert ha igen, akkor le a kalappal, ha nem, akkor… Nem irigyseg beszel belolem, mielott ezzel magyaraznad kommentem 🙂 koszonom valaszod!

  5. Zsolt

    De jó, hogy gipszjakabként hasadra köpködve fantáziálsz. xD Elmondom röviden a valóságot. Elhúzódó “tinédzser kor” után rájöttem, hogy nem jó út, ha mindenem felélem. Az életszínvonalból nem akartam leadni, a havi pár ezer forint megtakarításnak nincs értelme, ingatlanban szerencsére segítettek szüleim, de albérlet mellett is ugyanezt csináltam volna. Elkezdtem üzletelni drágább műszaki cikkekkel, műtárgyakkal. Minden olyannal, amivel kevés energiaráfordítással lehetett keresni. Rövidesen volt 40% önerőm egy kis belvárosi lakásra, amit kiadtam. Azóta, 13 éve forgatom a saját pénzem. Bár ingatlanban volt beragadásom, de akkor mással üzleteltem. Aztán 2014 óta megint jó üzlet az ingatlan. Azóta még toltam bele pénzt, adtam-vettem, most meg realizálok lassan. De ez se hasraütésre megy, folyamatosan olvastam az elemzéseket Zsidaytól, egyéb szakértőktől, hol lesz felújítás, beruházás, elolvastam az értéktérképeket -FHB, OTP, MNB-, a nemzetközi összehasonlításokat, elemzőházak, MNB, szakértők írásait, a várható trendeket, a reálbérek, kamatok alakulását, stb.. Az ember összedob egy SWOT-elemzést, aztán dönt. Utána pedig keres alkalmi vételt, lehetőleg csak kp-re. Most se véletlenül realizálom a hasznom, miközben éppen a 2019 utolsó negyedévében drasztikusan nőttek a befektetői vásárlások. Ha megkerestem valamin a pénzt, nem akarom a csúcsot elkapni. Nem mondtam, hogy befektetési zseni vagyok – nem tőzsdézek, csak befalap-ban volt némi pénzem, nem nekem való egyelőre-, de mindig is megvolt a józan paraszti eszem, nem féltem önállóan gondolkozni, tenni. Ugyanezt megtehette volna bárki hasraköpködés helyett. Majd most jön a “de volt szülői segítség” duma. Viszont annyival többet is költöttem az átlagnál, amivel mondjuk lakáshitelt törlesztesztett volna más, szóval nem szignifikáns tényező. xD

  6. Hogy önállóan tudj pénzt szerezni, az típus kérdése is. Személyesen ismerek nem túl intelligens, műveletlen, egyszerű szakmunkásokat, akikből milliárdosok lettek és elképesztő koponyákat -főleg mérnököket-, akik leragadtak az alkalmazotti létben. Persze minden egyes ilyen milliárdosra több ezer bebukott kényszervállalkozó jut, a szerencsefaktor fontos, de csak az jut valamire, aki mer lépni. A bátorság, az önállóság, az ember önmagában való hite rengeteg embernél hiányzik. Ilyenkor mentségeket keresnek maguk tehetetlenségére, a többre jutók sikerességét pedig ilyen-olyan erőltetett indokokkal magyarázzák. Ez általános jelenség, csak semmi értelme. Én nem tartom magam se befektetőzseninek, se nagyhalnak, de a 40-es éveim elejére elértem, hogy a magyar nettó medián vagyon több mint tízszerese megvan örökség nélkül, normális az életminőségem, megtehetem, hogy minden évben 3-4 hétre elmenjek a jórészt gyerekkoromban kinézett helyekre. Nekem ez éppen elég, nincsenek irreális vágyaim, a temetőbe úgy se visz semmit az ember. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.