állampapír

2020-06-052020-06-05

Top 8 alacsony kockázatú befektetési eszköz

A hosszú távú vagyonépítés egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a tőkénk minimum 50%-át alacsony kockázatú eszközökbe fektessük. A mai bejegyzésben a legnépszerűbb biztonságos eszközöket gyűjtöttem össze.

1 – Pénzpiaci alap

A pénzpiaci alapok olyan befektetési alapok, melyek különböző bankok lekötött betétjeibe és rövidlejáratú állampapírokba fektetik a kezelt tőkét. Legnagyobb előnye a biztonság, ugyanakkor hozamát tekintve a megtakarítási számla szintjét sem érik el.

Egyetlen érv szól mellette, mégpedig hogy a létező legbiztonságosabb befektetési eszköz, hiszen a pénzpiaci alap tulajdonképpen a legbiztonságosabb eszközökből összeállított, jól diverzifikált portfólió.

Javasolt stratégia: Akkor fektessünk pénzpiaci alapba, ha a maximális biztonság a legfontosabb

2 – Megtakarítási számla

Ha nem szeretnéd a pénzedet lekötni, akkor tarthatod a pénzed megtakarítási számlán. Előnye, hogy az összeg bármikor hozzáférhető a kamatot pedig havonta írják jóvá, tehát ha 3 hónap után veszed ki a pénzed, az addigi hozamokat is megkapod.

Sajnos nagyon minimális a hozama. A legjobb haza termék is csak kb. 1% kamatot fizet a legjobb esetben, ergo az inflációt sem éri el. Teljesen likvid, de cserébe nagyon alacsony hozamot kínál.

Javasolt stratégia: Tartsuk készpénzünket ilyen számlán, hogy enyhítsük az inflációt

3 – Bankbetét

Abszolút biztonságos eszköz, kvázi az egyetlen kockázat, hogy a bank csődbe megy, míg bent van a pénzed. A hozama természetesen egyáltalán nem kimagasló, manapság kb. 2-3% kamatot fizetnek a bankok a pénzünkre attól függően, hogy mekkora összeget kötünk le és milyen futamidőre.

Az egyik probléma a lekötött betéttel, hogy nem teljesen likvid. Ha a futamidő közben szükségünk van a pénzre, akkor bukjuk a hozamot. A másik gond, hogy gyakorlatilag az infláció elviszi a hasznunkat, ezért a bankbetét inkább a tőkénk reálértéknek megőrzésére alkalmas, mintsem befektetésnek.

Javasolt stratégia: Átmeneti, rövidtávú befektetés, illetve diverzifikáció céljából

4 – Állampapír

Nagyon népszerű volt tavaly a szuperállampapír (MÁP+), mely 5% fix hozamával magasan a legvonzóbb termék a biztonságos eszközök közül. Hátránya, hogy egyáltalán nem likvid, a lejárati idő előtti visszaváltás a hozam elveszítésével jár.

Kb. az infláció dupláját lehet elérni hozamként a MÁP plusszal, de más termékek is vannak, melyek fixen 3% infláció fölötti kamatot fizetnek. Ilyenek például a babakötvények, melyek talán a legalkamasabb eszközök gyermekeink támogatására.

Javasolt stratégia: Az állampapírnak helye van egy diverzifikált közép- és hosszú távú portfólióban.

5 – Vállalati kötvények

A vállalati kötvények olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek esetében a kibocsátó vállalat pénz visszafizetési garanciát vállal. Kamatozása lehet fix, vagy változó, lejárat szerint pedig rövid, közép- és hosszúlejáratú kötvényeket különböztetünk meg.

Az állampapírokkal szemben magasabb kockázatot jelent a vállalati kötvény, ennek megfelelően magasabb hozamot is kínál. Minél hosszabb futamidejű egy kötvény, annál magasabb a kockázata is.

A fix kamatozású kötvények esetén a kibocsátó vállalja, hogy az előre meghatározott időpontonban törleszti a kötvény névértékének százalékban megállapított kamatot, mely a futamidő végéig változatlan. Lejáratkor pedig visszafizeti a névértéket is.

A változó kamatozású kötvény esetén a kibocsátó előre meghatározott időpontokban fizeti a névérték százalékban megállapított kamatát. A kamat időben változik, általában az aktuális piaci kamatot követi.

Javasolt stratégia: közép- és hosszú távú befektetési portfólió részeként ajánlott

6 – Magánnyugdíjpénztár

Az egyik legfontosabb termék, már egy korábbi cikkemben is hangsúlyoztam, hogy milyen fontos időben elkezdeni félretenni a nyugdíj célú megtakarításunkra. Minden pénztárnál lehet különböző kockázati szinttű terméket választani, tehát alacsony kockázatút is.

Ezeknek a hozamai általában alacsonyabbak a kockázatosabb portfólióknál, de úgy gondolom, hogy a nyugdíjunk esetében kiemelten fontos a biztonság, a magasabb hozam szerintem másodlagos.

Miért fontos magánnyugdíjpénztárba fizetni? Azért, mert ha csak az állami nyugdíjra támaszkodunk, akkor a fizetésünk kb. felét fogjuk kapni nyugdíjként reálértéken.

Egy magánnyugdíjpénztárral ezt az összeget egészíthetjük ki, hogy ne kelljen a megszokott életszínvonalunkról lemondani nyugdíjas éveinkre.

Javasolt stratégia: ajánlott már a munkába állást követően a jövedelmünk min. 10%-át magánnyugdíjpénztárba fektetni

7 – Befektetési alapok

A legtöbb pénzintézetnél lehetőség van ún. tőkevédett, tőkegarantált, illetve hozamvédett, vagy hozamgarantált befektetési alapokba fektetni. Ezek hasonló termékek minimális különbséggel.

A tőkevédett, illetve hozamvédett alapok nagyon biztonságosak, ugyanakkor hozamuk messze nem kimagasló. Középtávon 2%-3% közötti nyereséget realizálhatunk ezekkel a termékekkel.

Léteznek továbbá olyan alacsony kockázatú befektetési alapok, melyek nem tőke- vagy hozamgarantáltak ugyan, de a befektetési politikájuknak köszönhetően kevés az esélye annak, hogy veszítsünk a tőkénkből.

Ezek az alapok főleg hazai és külföldi állampapírokba, bankbetétekbe, és különböző kötvényekbe, kisebb arányban más befektetési alapokba, devizába és értékpapírokba fektetnek.

Javasolt stratégia: diverzifikáció céljából minimum középtávra

8 – Osztalékfizető részvények

A legkockázatosabbak a felsorolt eszközök között, ugyanakkor a legmagasabb várható hozamot kínálják. A részvények alapvetően nagyon kockázatos eszközök, pont a héten írtam egy posztot, mely a tőzsde kockázatait mutatja be.

Az osztalékfizető részvények azonban kevésbé kockázatosak, hiszen évente osztalékot fizetnek a részvényeseknek, ergo egy lehetséges árfolyamcsökkenés mértékét kompenzálhatja az osztalék összege.

Ha viszont megfordítjuk a dolgot, és tegyük fel 5% árfolyamnyereséget realizáltunk, akkor az osztalékhozammal kiegészítve többlet profitot érhetünk el.

Nézzünk meg egy példát. A Magyar Telekom 2020-ban 20 Ft osztalékot fizet részvényenként, ami 5%-körüli hozamnak felel meg. Ha az előbbi gondolatmenetet folytatjuk, akkor 5% árfolyamnyereség és az osztalék együttesen 10% hozamot jelent.

Az elemzésközpont oldalán található egy nagyon részletes összeállítás az osztalékfizető részvényekről, akit érdekel a téma, annak ajánlom, hogy olvassa el.

javasolt stratégia: hosszú távú vagyonépítési stratégia részeként ajánlott

Összefoglalás

Láthatjuk, hogy kockázat és hozam tekintetében még a legbiztonságosabb eszközök is eltérnek egymástól, ezért érdemes kombinálni őket. Egy jól diverzifikált portfólió megvéd minket a váratlan veszteségtől, cserébe valamivel alacsonyabb hozamra számíthatunk.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek:

A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.

2020-05-282020-05-28

Így támogassuk gyermekeinket, avagy életünk legjobb befektetése

Közhelyek rengetege szövi be az internes felületeket arra vonatkozóan, hogy mibe is fektessen az ember, ha nincsenek százmilliói. Szinte mindegyik ezzel kapcsolatos írás, bejegyzés megemlíti az egyik legfontosabb befektetést: saját magunkat. Egy másik alapvető befektetésről már kevesebb szó esik, pedig ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb: gyermekeink.

Édesapám egyik barátjával folytatott beszélgetésem nagyon tanulságos volt. Annyit kell tudni a szóban forgó úriemberről, és feleségéről, hogy három gyermeket neveltek fel, mindegyik lediplomázott, és saját ingatlannal rendelkeznek, ebből kettőnek Budapesten van lakása.

Érdekes tény, hogy ezt nem dúsgazdag vállalkozóként, hanem alkalmazottként, szorgosan dolgozva érték el, és persze ésszerűen költöttek. Nem járt a család luxusautóval, nem jártak minden évben egzotikus helyre nyaralni.

Ugyanakkor minden gyermek megkapta a legnagyobb ajándékot a szüleiktől, amit csak kaphatnak: elindultak az életben és megvolt a lehetőségük, hogy bármi lehessen belőlük. Most, közel a nyugdíjhoz már nem kell tovább pénzelni egyik gyereket se.

Szóval visszatérve a beszélgetésünkre, egy mondat megütötte a fülemet. Az úr azt mondta, hogy édesapám, aki szintén alkalmazott és köztisztviselő volt, azt tanácsolta neki, hogy „a legjobb befektetés a saját gyermekeinket támogatni.”

Az ismerősöm szerint életében az volt az egyik leghasznosabb tanács, amit bárkitől hallott. És milyen igaza van. Gondoljuk csak végig. A legtöbben ott követik el a hibát, hogy nem tudatosan támogatják gyermekeiket, hanem ad hoc módon.

Ennek az lehet az eredménye, hogy amikor a gyerek felnő és nem kapta meg az életben induláshoz szükséges támogatást akár oktatás, akár anyagi havak formájában, folyamatosan rászorulhat majd a szülői segítségre akkor is, amikor a szülők már nem képesek őt támogatni.

Hogyan támogassuk gyermekeinket?

Ez egy nagyon lényeges témakör, itt is sokan hibáznak véleményem szerint. Amikor erről beszélek, többen arra gondolhatnak, amikor apuci és anyuci szó szerint mindent alárak a gyerekeknek. Ez nem támogatás.

A szülő szerintem azzal nem segít, ha pusztán alanyi jogon elhalmozza gyerekeit anyagiakkal. Ösztönözni kell a saját lábra állást, és azt, hogy a kapott segítséggel megindulva tudjon egyről a kettőre lépni.

Sajnos a környezetemben nagyon sok példát láttam, arra, hogy a gazdag vállalkozók gyerekei nagylábon éltek, míg jól ment a vállalkozás, és miután jött a csőd, semmirekellőként tengetik életüket.

Nem csak pénzelni, nevelni és szeretni is kell a gyereket, ám ezt sokan elhanyagolják arra hivatkozva, hogy a vállalkozás mellett kevés idejük maradt a gyerekekre. Meg is lett az eredménye. Úgy gondolom, hogy soha semmit nem helyezhetünk a gyermekeink elé.

Átmenetileg persze előfordulhatnak olyan időszakok, amikor az egyik szülő hajtani, túlórázni kénszerül, de ha tartósan elhanyagoljuk a gyerekeket, akkor sajnos később ennek ők is, mi is megisszuk a levét.

Törekedjünk a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartására, egyik sem mehet a másik rovására. A gyermekeinkkel töltött idő határozza meg a személyiségüket, hiszen tőlünk tanulnak, és nem látják a jó példát, akkor rossz irányba fejlődhetnek.

Milyen eszközökkel támogathatjuk gyerekeinket?

Ha nem úszkálunk a pénzben, akkor nagyon fontos már korán elkezdeni megtakarítani gyermekeink taníttatására és egyéb kiadásokra. Az egyik legjobb eszköz erre a babakötvény, mely 19 éves futamidő mellett infláció 3% infláció fölötti hozamot kínál.

Ha csak havi 5 ezer forintot tudunk megtakarítani minden hónapban, 3% inflációval számolva 18 éven át összesen kb. 2,3 millió forintot tudunk így realizálni, mely fedezheti a gyermek egyetemi tanulmányainak, vagy lakhatásának egy részét.

Az alábbi táblázat mutatja, hogy kis összegű megtakarítás esetén, milyen összegeke lehet elérni a gyerek 18 éves korára:

A babaváró hitel is megfelel erre a célra, hiszen kamatmentes, ráadásul három gyermek esetén az állam elengedi a teljes fennálló tartozást, tehát nem csak a kamatot, hanem a felvett hitelösszeg megmaradt részét is.

Érdemes ezért a leghosszabb futamidőre kérni a 10 milliós babaváró hitelt, ugyanis ha kis korkülönbséggel születnek a gyermekek, szinte a teljes összeg a szülők zsebében marad. A CSOK-kal kombinálva jelentős összeghez juthat ma egy fiatal házaspár.

Egy gyermekre több mint 3 millió forint jut. Amennyiben emellett 10 000 Ft-ot fizetünk havonta babakötvénybe minden gyermek részére, akkor további 4,2 millió forint jár fejenként. Összesen így 7 millió forintnál is többet kaphatnak, mire leérettségiznek.

Saját lakásvásárlásra természetesen nem lesz elég, de fedezhetik tanulmányaikat. Sokak számára már ezeknek a kiadások is nagy fejtörést okoznak. Ha csak ennyivel is, de mindenképp támogatnunk kell gyermekeinket!

Összefoglalás

Havi kis összegből is lehet olyan eszközökbe fektetni, melyek később gyermekeink boldogulását segítik, nem feltétlen szükséges több tízmillió forint ahhoz, hogy a gyerekek elindulhassanak az életben.

Ha ennél többet tudunk segíteni, annál jobb, de vigyázzunk arra, hogy ne kényeztessük el őket, mert az megbosszulja magát. Ösztönözzük őket arra, hogy már korán kezdjenek megtakarítani a pénzügyi céljaik érdekében!

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek:

2020-05-272020-05-27

Meddig lehet még tartani az alacsony kamatszintet?

Az MNB nem okozott meglepetést a tegnapi ülésén, szinten maradt a jegybanki alapkamat. A monetáris politika továbbra is a hitelezést támogatja a befektetések helyett, de vajon meddig hagyják gyengülni a forintot?

A jegybanki alapkamat 2010 óta folyamatosan csökken, a jelenleg is hatályos 0,9%-os kamatszint 2016. május 25-én lépett hatályba. Természetesen megvan az alacsony kamatkörnyezet haszna a gazdaság számára, ám annak gyümölcsét a hitelfelvevők élvezik.

Értelem szerűen olcsóbbak a hitelek, kevesebb törlesztőt kell fizetni autó- és lakáshitelért, személyi kölcsönért, és egyéb hitelkonstrukciókért. Az éremnek azonban két oldala van.

A banki befektetési termékek, bankbetétek, pénzpiaci alapok annyira alacsony hozamot kínálnak, hogy a jelenlegi 2-3%-os infláció mellett igazából csökken a pénzünk reálértéke.

A legbiztonságosabb befektetési termékeket tehát maga a jegybank lehetetleníti el évek óta. Persze ott van állampapír, melynek állománya tavaly 1558 milliárd forinttal nőtt. Meg is let az eredménye a MÁP+ népszerűségének.

A forint jelentősen gyengült az elmúlt év évben a fő devizákhoz képest. Nézzük meg az alábbi ábrákat, melyek az euró, a dollár és a svájci frankhoz viszonyított forint árfolyamot mutatják 5 évre visszamenőleg:

Az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva kb. 13%-ot gyengült a forint az elmúlt 5 évben, míg a svájci frankkal szemben közel 10%-ot csökkent a forint értéke.

Az alacsony kamatkörnyezet legjelentősebb következményei az alábbiak:

csökken a külföldi befektetői bizalom
nő a hitelezés
nő az állampapírok állománya
melynek következtében tartósan gyengül a forint

Van természetesen egy társadalmi réteg, melynek a boldogulását elősegítik a jelenlegi kondíciók. Ők a vállalkozók. Az olcsó hitelekkel és állami támogatásokkal jelentős pénzekhez jutnak, melyből fejleszthetik, bővíthetik vállalkozásaikat.

Ők a saját végükbe fektetnek, nekik teljesen mindegy, hogy mit fizet a bank a betétre. Ellenben a munkabérből élők, és a nyugdíjasok csak a hátrányait érzik az alacsony kamatszintek.

A forint gyengülésével ráadásul drágul az import, nőnek az árak, romlik a forint vásárlóereje. Ez kihat az egész gazdaságra. Többet kell fizetnünk a külföldi nyaralásokért, persze ez fordítva is igaz. A turizmusból élők itthon többet kapnak a külföldi forgalomból és az export és többet hoz a konyhára.

Úgy gondolom, hogy összességében többet árt, mint használ a gazdaságnak az alacsony kamatkörnyezet. Kíváncsi vagyok, hogy meddig lesz fenntartható ez az állapot és mikor jön el az ideje a monetáris politika megreformálásához.

Összegzés

Összefoglalva tehát a fentieket, a jegybank és vele együtt a magyar kormány gyakorlatilag amellett, hogy hitelfelvételre ösztönzi a lakosságot, saját maga is eladósodnak a szuperállampapír és más termékeknek köszönhetően.

Ez visszaveti a befektetői kedvet, távol tartja a külföldi tőket, gyengíti a forintot és ez által ellehetetleníti a lakosság azon rétegét, akik alacsony kockázat mellett szeretnék hosszú évek munkája árán megtakarított pénzüket befektetni.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek:

2020-04-162020-04-16

Mekkora tőke szükséges ma ahhoz, hogy megéljünk passzív hozamából?

Ez egy állandó kérdés befektetői körökben, és nincs rá egyetlen helyes válasz. Mint ahogy minden háztartásnak más az igénye és más körülmények között élnek, úgy a havi kiadásaik is különböznek. A mai posztban egy életszerű forgatókönyvet szeretnék kifejteni, konkrét példákkal.

Mi számít passzív jövedelemnek?

Először tisztázzuk, hogy mi számít passzív jövedelemnek, ugyanis nem biztos, hogy mindenki számára világos. Általánosan elfogadott elmélet szerint passzív jövedelem az, amihez semmit nem kell tennünk, tehát akkor is pénzt termel számunkra, míg alszunk, nyaralunk, sportolunk, vagy csak lógatjuk a lábunkat a medenceparton.

Gyakran összekeverik a tőkejövedelem fogalmát a passzív jövedelemmel. Az ingatlanbefektetés tipikusan nem teljesen passzív, ugyanis számos feladattal jár, melyeket időnként el kell végezni. Ilyenek például a lakbér beszedése, új bérlő keresése, amikor távozik a lakó, felújítás koordinálása, stb.

Ha erre külön fizetünk valakit, akkor valóban passzív jövedelemnek minősül az ingatlankiadásból származó haszon, csak akkor meg éppen a hozamunkat vágjuk haza, és nem biztos, hogy megéri ezért pénzt kiadni. Ezért én személy szerint az ingatlanbefektetésből származó hozamot fél-passzív jövedelemnek tekintem.

A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány példát teljesen passzív befektetésekre:

részvények
befektetési alapok
állampapír
bankbetét
kötvények
szellemi tulajdonból származó jogdíj (pl. könyv, infótermék, zene, szoftver, stb)
affiliate program, vagy más néven partnerprogram
Forex MAM számla (kezelt számla, tükörszámla)

Nem az MLM sem passzív. Értem én, hogy ezzel próbálják beszervezni az ismerőseiket a hálózatba az MLM üzlettel foglalkozók, de sajnos a valóság az, hogy az MLM soha nem lesz passzív. A kötelező konferenciák és folyamatos mentorálás elég sok időt elvesz ahhoz, hogy munkának tekintsük.

AZ MLM lényege pont a személyes kapcsolattartás, a motiváció fenntartása. Ha valaki ezt elhanyagolja, kizárt, hogy az alatta lévők sikeresen értékesítenek, márpedig akkor a saját jutaléka is ugrik.

Kanyarodjunk vissza a részvényekhez. Természetesen csak a hosszú távú részvényportfólióból származó profitot lehet passzív jövedelemnek tekinteni. Aki tréderként keresi a kenyerét, az ugyanúgy dolgozik a pénzért, mint bárki más.

Elemzéseket készít, stratégiákat dolgoz ki, olvassa a gazdasági híreket és persze aktívan használja a kereskedési platformot a pozíciók nyitásához és zárásához. Egy átlagos daytrader (napon belüli kereskedő) napi 4 órát foglalkozik a kereskedéssel, illetve az ahhoz szükséges információ felkutatásával és feldolgozásával. Ez felér egy részmunkaidős állással.

Mekkora legyen tehát a szükséges tőke?

Most, hogy tisztáztuk, mit is jelent a passzív jövedelem, ideje megállapítani, hogy mekkora likvid tőkére van szükségünk ahhoz, hogy annak passzív hozamából megéljünk. Természetesen ez az összeg egyénenként különbözik, ezért próbálok a cikkben egy átlagos értéket kiszámolni.

Tegyük fel, hogy egy kétgyermekes család megélhetését kívánjuk fedezni, és most itt ne a létminimumhoz szükséges összegre gondoljunk. Elég nonszensz lenne a vagyonunkat arra használni, hogy nyomorogjunk, ezért olyan összeggel számolok, melyből a fent említett család éves költségvetése kényelmesen belefér, és jut szórakozásra, utazásra is, de nem luxus körülmények között, hanem ésszerűen beosztva a pénzt.

Hozzáteszem azért, hogy a jelen példa szerint a család saját tehermentes házzal/lakással rendelkezik, tehát nincs bérleti díj, vagy lakáshitel. Egy átlagos megyeszékhelyet, vagy annak agglomerációját veszem alapul, hogy kiszámoljam a megélhetési költségeket. Ez az összeg egy fővárosi család számára nyílván magasabb.

Kezdjük a fix kiadásokkal:

rezsi: 50 000 Ft / hó
élelmiszerek: 100 000 Ft / hó
ruházkodás: 30 000 Ft / hó
háztartási cikkek: 20 000 Ft / hó
üzemanyag/tömegközlekedés: 20 000 Ft / hó
önkéntes nyugdíjpénztár: 40 000 Ft / hó
TB járulék: 15 000 Ft / hó
iskoláztatás: 100 000 Ft / év

A rezsiben már benne van a TV, internet és a mobilok, ezt nem fogom külön számolni. Most járunk 275 ezer Ft / hónál, ez gyakorlatilag fedezi a szükségleteket. Ehhez fogom most hozzáadni a mozihoz, étteremhez, kirándulásokhoz, lottóhoz, és egyéb szórakozáshoz szükséges összeget:

szórakozás: 30 000 Ft / hó

Karácsonyra illetve szülinapokra és egyéb alkalmakra szintén számolhatunk egy 300 000 Ft-ot éves szinten. Csak a telefonok cseréje, illetve egy középkategóriás okos TV bőven ki is merítik a keretet. Utazásra számoljunk kb. szintén 300 000 Ft-ot. Ennyi pénzért már nagyon szép helyekre el lehet jutni elő és utószezonban.

Számoljuk akkor össze, hogy éves szinten mekkora összegből gazdálkodik a példában szereplő család. Ha nem tévedek, akkor évente 4 360 000 Ft-ra van szükségük ahhoz, hogy fedezni tudják a fent felsorolt kiadásokat. Az egyszerűbb számolás kedvéért kerekítsük ezt fel 4 és fél millió forintra, és akkor kicsit rugalmasabb a keret, egyéb kiadások is beleférnek.

Ha 5% éves hozammal számolunk (ennyit elég sok befektetési eszköz fel tud mutatni), akkor ehhez pontosan 90 millió forint szabad tőkére lesz szüksége a családnak. Szedjük össze akkor, hogy melyek azok az eszközök a piacon, melyek tudják ezt stabilan hozni.

Magyar Állampapír Plusz

Arra kell figyelni, hogy az évi 5% kamat nem fixen 5% minden évben, hanem sávos. Az alábbiak szerint alakul a kamatozás mértéke:

az első félévben évi 3,5%
a második félévben évi 4,0%
2. évben évi 4,5%
3. évben évi 5,0%
4. évben évi 5,5%
5. évben évi 6,0%

Igen, ha ezt kiszámoljuk, akkor kijön, hogy ez nem évi 5% hozam, csak 4,95%, viszont adómentes, tehát ez már a nettó hozam.

KOCÁKZATI SZINT:

Indexkövető befektetési alapok

Az indexkövető alapok előnye az aktívan kezelt alapokéval szemben, hogy lényegesen kissebb költség mellett fektethetjük be pénzünket, ugyanis nem kell alapkezelési díjat fizetni. Bár az aktív stratégia szerint kezelt alapok közül vannak, melyek képesek többlethozamot elérni, arányuk elég csekély és nehéz őket kiválasztani.

Ha megnézzük a jelenleg elérhető hazai alapok hozamait, akkor az látjuk, hogy két kivétellel még a márciusi mélyrepülés után is 5% körüli, vagy a fölötti indulástól mért évesített hozammal rendelkeznek a 10 évnél régebbi alapok.

KOCKÁZATI SZINT:

Ingatlanalap

A cikkben a 3 évnél régebbi ingatlanalapok hozamait gyűjtöttem ki a BAMOSZ oldaláról, és ha végignézzük a listát, akkor kiderül, hogy csak néhány alap marad el az 5%-os indulástól mért évesített hozamtól, a többiek pedig jócskán túlteljesítik azt, sőt nem ritka a 10% körüli vagy fölötti hozam sem.

KOCKÁZATI SZINT:

Kötvényalapok

Összeválogattam azokat a hazai alapkezelőknél elérhető hosszúlejáratú kötvényalapokat, melyek minimum 5% indulástól mért évesített hozammal rendelkeznek. A lista elég terjedelmes, összesen 18 alap kapott helyet a táblázatban.

KOCKÁZATI SZINT:

Portfólió építés

A fenti eszközökből tehát egy kellően biztonságos és elég magas hozamú portfóliót lehet összeállítani, ugyanakkor szeretnék kihangsúlyozni néhány alapszabályt:

a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a várható hozamokra nézve
minél több eszközt válogatunk a csomagba, annál jobban csökkentjük a kockázatot
legalább 20-30 eszköz szükséges egy jó diverzifikált portfólió összeállításához
lehetőség szerint az eszközöket diverzifikáljuk földrajzi, ágazati, és devizális kitettség, valamint befektetési politika szerint

Egy lehetséges példa:

25% állampapír
25% indexkövető alap (minél több fajta)
25% ingatlanalap (legalább 10 féle)
25% kötvényalap (szintén legalább 10 különböző alap)

Összefoglalás

A cikk egy elméleti fejtegetés, nagyon fontos, hogy teljesen szubjektív. A saját magam által használt számok alapján dolgoztam ki. Magam is kétgyermekes családapa vagyok, saját tapasztalat alapján írtam össze a megélhetési összegeket. Tudom, hogy ennél kevesebből is ki lehet jönni, míg mások többet költenek.

A cél az volt, hogy egy átlagos életszínvonal fenntartásához szükséges szabad tőke összegét állapítsam meg, melyet alacsony/mérsékelt kockázati szint mellett passzívan lehet befektetni. Nem a luxus életszínvonal volt fókuszban, de nem is a létminimum.

A cikkben a nominális hozamokkal számoltam, természetesen az infláció miatt 1-2 éven belül már korrigálni kellene a portfóliót, illetve további rendszeres befektetésre lenne szükség a nettó hozamszint fenntartásához.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására. A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást. A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.

2019-12-102020-04-28

Mibe fektetnék ma százmilliót?

Százmillió forint ma már nem olyan hatalmas összeg, mint 10-15 évvel ezelőtt (két belvárosi lakás ára), de egy jó portfólióban szétosztva még mindig elég lehet ahhoz, hogy a passzív hozamából megélj. Ehhez persze okosan kell befektetni. A mai cikkben egy lehetséges verziót mutatok be.

Természetesen a kérdés erősen szubjektív. Az adott válasz függ az egyén anyagi helyzetétől, a rendelkezésre álló megtakarításról, a közép- és hosszú távú céloktól és természetesen attól, hogy milyen időtávon lesz szüksége a pénzedre.

Én a mai cikkben egy olyan személy szemszögéből fogom megvizsgálni ezt a kérdést, aki stabil egzisztenciával rendelkezik, van saját háza, autója, és egy jól fizető biztos állása/jövedelmező vállalkozása, de nincs egyéb vagyona.

Eszközallokáció

Az első lépés, hogy meghatározom a befektetési eszközök százalékos arányát a portfólióban. Ez nem könnyű feladat, tekintve, hogy igazodni kell az aktuális trendekhez. Ökölszabályként azonban elfogadott a portfólió legalább 50%-át alacsony kockázatú eszközbe fektetni.

A mai cikkben egy közepes kockázatú portfólió összeállítását szeretném bemutatni, ezért 30%-át a teljes tőkéből egy mérsékelt kockázatú eszközbe fogom allokálni. 18%-ot fogok rakni kiemelten kockázatos eszközbe és 2%-ot rendkívül magas kockázattal bíró befektetésbe.

Biztonságos befektetések

Ebben az osztályban nagyjából két termék versenyez egymással. A bankbetét és a pénzpiaci alapok olyan alacsony hozammal bírnak, hogy igazából említésre sem méltóak. Állampapírban vagy önkéntes nyugdíjpénztárban gondolkozhatok helyettük.

Itt azt kell mérlegelni, hogy mi fontosabb: egy viszonylag jó és fix kamat középtávú lejárattal vagy hosszabb távon a magasabb hozam reményében bevállalhatom valamelyik nyugdíjpénztár alacsonyabb kockázatú portfólióját.

Én most az állampapír mellett teszem le a voksom, a 4,95% fix hozama 2 475 000 Ft-ot hoz a konyhára éves szinten, ráadásul adómentes. A hozam/kockázat függvényében jelenleg nem látok jobb terméket ennél ebben a kategóriában.

Mérsékelt kockázatú eszközök

Abban az esetben, ha egy biztonságosabb portfólió építése a cél, 30% mehet mérsékelt kockázató termékbe. Nézzük meg, hogy 30 millió forinttal mit lehet kezdeni. Kézenfekvő lenne néhány befektetési alap között elosztani a pénzt, ugyanakkor harminc millió forintból pont kijön egy 50 nm körüli lakás egy megyeszékhelyen, vagy a budapesti agglomerációban.

Itt az a két kérdés merül fel, hogy mennyire fontos a likviditás, és hogy hogy teljesen passzív eszköz legyen. Hozamban nagyjából ugyanazt tudja mindkét eszköz, valahol 6-8% közötti profitot lehet realizálni. Egy lakóingatlan befektetés azonban nem lesz teljesen passzív, és akár több hónapot is várhatok a pénzedre, ha el akarom adni.

Fontos megjegyezni, hogy míg a befektetési alapok esetében kizárólag a befektetési jegyek árfolyamának a növekedéséből ered a haszon, egy lakás esetében az eladási és a vételi ár különbségéből is profitálhatok. Emiatt én most az ingatlant választom. 5% bérleti díj hozammal és 5% évenkénti áremelkedéssel számolva, nominálisan 10% hozamot realizálhatok egy 30 milliós lakással, ami éves szinten 3 millió forint.

Kiemelten kockázatos eszközök

A következő eszközosztály már számottevő kockázattal jár, ezért jól át kell gondolni, melyik termék legyen a befutó. Alapvetően az értékpapírok és a devizakereskedés tartozik ebbe az osztályba, valamint azok a befektetési alapok, melyek „kiemelt” kockázati besorolást kaptak.

A mai gazdasági helyzetben (a világ tőzsdei indexei csúcs közelben) nem kimondottan lenne bölcs döntés egy részvényalapba vagy közvetlenül részvényekbe fektetni. Előbb vagy utóbb jönni fog egy korrekció, ami a következő néhány évre simán hazavágja a hozamot.

Ehelyett érdemes a devizapiacba fektetni. Két fontos érv szól emellett:

a tőzsdei indexek hanyatlásakor intézményi befektetők sora fogja átcsoportosítani a kezelt vagyont a devizapiacra, ez teret enged majd a számlakezelőknek és portfólió menedzsereknek a nyereséges kereskedéshez
nagymértékű volatilitás lesz jellemző, ami szintén a profit maximalizálására hajtja a szelet

Természetesen egy kockázatos eszközről van szó, tehát épp olyan eséllyel realizálhatok profitot, mint amilyennel veszíthetek is a pénzedből. Épp ezért rakok csak 18%-ot a devizakereskedésbe! Azért a Forex robotok világában már nem ritka az a számlakezelő, aki stabilan 10% körüli havi hozamot tud felmutatni akár 1-2 évre visszamenőleg.

Bár a múltbéli hozam nem jelent garanciát a jövőre, azért az éves szinten 120% hozam elég kecsegtető ahhoz, hogy ez a kockázat vállalható legyen. Én most csak évi 20% hozammal számolok, ez sokkal reálisabb. 18 millió forint befektetéssel ez 3,6 millió forint.

Rendkívül kockázatos eszközök

Maradt még egy osztály a rendkívül kockázatos eszközök osztálya. Ide tartoznak kriptovaluták és a különböző CFD-k, valamint a bináris opciók. 2%-ot már csak azért is érdemes ide pakolni, mert olyan magas várható hozama van, mint semmilyen más eszköznek. Ráadásul ezt mind nagyon rövid távon képes elérni.

Ha nem fáj az a 2 millió forint elvesztése, akkor a Bitcoin most jó választásnak tűnik. A nyárig tartó rali után most szépen visszaesett 7500 dolláros árfolyam alá. Az árfolyamgörbén látszik, hogy kezd stabilizálódni. Egy hosszabb konszolidációs periódus után a cél 15 000? Meglátjuk. Én a példa kedvéért most 100%-kal számolok, de ez természetesen lehet teljes bukta is.

A portfólió

A fentiek alapján tehát a portfólió így fog kinézni:

Összes éves profit: 11 075 000 Ft. Ez havi szinten 923 000 Ft körül van, ami azért elég jó hozamnak mondható. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a magas kockázatú eszközök miatt, ez könnyen lehet csak a fele, tehát olyan 5-6 millió forint.

Még ez az összeg is bőven elég ahhoz, hogy megéljek belőle, feltéve, hogy nincsenek irreálisan magas igényeim. Azt is fontos megjegyezni, hogy egy ilyen portfóliót csak az engedhet meg magának, aki a befektetett 100 millió Ft mellett, stabil anyagi háttérrel rendelkezik.

A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot, befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására. A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást. A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

2019-03-042019-03-04

Hogyan fektess be kevés pénzt okosan?

Széles körben elterjedt tévhit, hogy csak sok pénzt érdemes befektetni. A valóságban azonban már pár százezer forintot is be lehet úgy fektetni, hogy „kézzel fogható” hozama legyen. A lényeg, hogy gondolkozz hosszú távon! Kevés pénzből is lehet sokat csinálni, persze ez időbe telik. A mai cikk arról szól, hogyan fektesd be a pénzed okosan, ha nincs több tízmilliód.

Az alapok

Kezdésnek foglaljuk össze, hogy mik az alapjai egy hosszú távú, kis kezdőtőkével induló befektetésnek:

Eleinte csak alacsony költségű, biztonságos befektetésekben gondolkozz. Ide sorolható: alacsony kockázatú befektetési alapok, állampapírok, kötvények. Egyelőre hagyd a részvényeket, részvényalapokat és más mérsékelt vagy magas kockázatú eszközöket.
Ahogy gyarapszik a tőkéd, magasabb kockázatú befektetések is radar alá kerülhetnek.
Fordíts maximális összeget a nyugdíjprogramodra. Ennek lesz a legnagyobb haszna hosszú távon.
Alaposan tanulmányozd át a befektetések hozama utáni adózást (TBSZ, NYESZ, stb.)
Dolgozz ki megtakarítási programot. Nem csak a befektetéseid hozamával, de önerőből is rendszeresen növelned kell a tőkédet!
Törleszd elő a hiteleidet a lehető leghamarabb!
Törekedj arra, hogy minél kevesebbet kiadással járjon a pénzügyeidet és a befektetéseidet kezelni!

Attól függetlenül, hogy százezer vagy egymillió forint áll a rendelkezésedre, a lényeg, hogy olyan befektetéseket válassz, ami a legtöbb hasznot hozza.

Hogyan fektess be százezer forintot?

Százezer forint nem tűnik valami soknak, azonban a megfelelő eszközre fordítva alacsony költség mellett párezer forintot hoz. Akár mehet a hozama egy az egyben a nyugdíjpénztárba. Az egyik legjobb választás ilyen kis tőkével az ETF (tőzsdén kereskedett befektetési alap).

Az ETF-ek a hagyományos befektetési alapokkal ellentétben általában passzívan menedzselt alapok, ezért kevésbé költségesek. Ideális választás éppen ezért, ha kevés pénz áll a rendelkezésedre induláskor.

Hogyan fektess be ötszázezer forintot?

Félmillió forinttal kicsit jobb helyzetben vagy. Az ETF-ek mellett már az indexkövető alapokba is érdemes fektetni. Szintén passzívan kezelt eszközök, ez fontos, mivel az alacsony költség még mindig az egyik elsődleges szempont.

Az indexkövető alap olyan befektetési alap, melynek portfóliója pontosan megegyezik valamelyik tőkepiaci index összetételével. A BUX indexkövető alap portfóliója például az összes Budapesti Értéktőzsdén kereskedett részvényt tartalmazza.

Az indexalapok célja, hogy alacsony költség mellett érjék el a piaci átlaghozamokat. Ötszáz ezer forint még kevés ahhoz, hogy közvetlenül részvényekbe fektess. Egy indexkövető alapon keresztül azonban alacsonyabb kockázat mellett fektethetsz a nagyvállalatok értékpapírjaiba.

Hogyan fektess be egymillió forintot?

Ha rendelkezésedre áll 1 000 000 forint, kicsit még nagyobb már a mozgástered, mint a két korábbi összeg esetén. A céljaidnak és a vállalt kockázat függvényében, már számos eszközbe érdemes fektetned.

Ha a biztonságra és kiszámítható hozamra törekszel, akkor a legjobb választás számodra valamelyik állampapír. A Prémium Magyar Állampapír (2024/I) 4,5%-os hozama nagyon jónak számít a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben.

Igaz, hogy az állampapírokkal nem fogsz elérni 10% hozamot, de az elérhető 4% fölötti hozam biztos, szinte teljesen kockázatmentes. Ha a nyugdíjra szeretnél előtakarékoskodni, akkor nem fogsz a piacion biztonságosabb és magasabb hozamú eszközt találni.

Ha magasabb kockázatot is hajlandó vagy vállalni a magasabb hozam reményében, akkor a mérsékelt kockázatú befektetési alapok között is érdemes szétnézned. Az aktívan kezelt alapok esetében magasabb díjakkal kell számolnod (kb. 2%).

Hogyan fektess be ötmillió forintot?

Ha szabadon fektethetsz be ötmillió forintot, és nincs rá szükséged a következő 5 évben, akkor egy részét már érdemes részvényekbe is fektetned. Az egyik lehetséges stratégia, hogy olyan vállalatok papírjaiból vásárolsz, melyek magas osztalékot fizetnek (ELMŰ, Magyar Telekom, Zwack, stb.)

A kifizetett osztalékot további részvényvásárlásra fordítod. Ez által alacsonyabb kockázat mellett növelheted a részvényportfóliód értékét, a nélkül hogy további forrást kéne beletenned. Ez a legjobb stratégia hosszú távú részvénybefektetésre kevés indulótőkéből.

Remek választás lehet valamelyik ingatlanalap is, melyek közül több is elért 10% fölötti hozamot az utóbbi években. Egy korábbi cikkemben összeállítottam egy 2018-as hozamlistát a hazai ingatlanalapokból.

Egy ingatlanalap segítségével a nélkül fektethetsz az ingatlanba, hogy vesződnöd kellene az ingatlanvásárlással, fenntartással, felújításokkal és a bérlő kereséssel. Sok gondot levesz a válladról, a hozama pedig akár felül is múlhatja egy hagyományos lakásbefektetés hozamát.

Összefoglalás

Mint látod, nem igaz, hogy csak több tízmillió forinttól érdemes a pénzed befektetni. Mivel az elérhető hozamot %-ban határozzuk meg, értelemszerűen minél több pénzt fektetsz, annál több lesz a hozama is.

Ugyanakkor már pár százezer, vagy néhány millió forint hozama is belepótolhat a családi kasszába, fordítható nyugdíjcélra, lakás-előtakarékosságra, illetve egyéb hosszú távú cél megvalósítására.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

2019-01-072019-01-11

Tovább erősödött a befektetői kedv: 871 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő értékpapírok állománya

Az MNB friss sajtóközleménye szerint 46 862 milliárd forintot tett ki 2018. november végén a hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban lévő állománya. Ez 871 milliárd forinttal több, mint az október végi érték. 243 milliárd forinttal nőtt a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya, míg a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 628 milliárd forinttal tesz ki többet, mint az előző hónap végén.

A forgalomban lévő értékpapírtípusok állományának alakulása

Novemberben 163 milliárd forinttal nőtt a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya. A forintban kibocsátott értékpapírok állománya 22 930 milliárd forintot tett ki a hónap végén, a devizában kibocsátott értékpapír állomány 6 852 forint összegben volt forgalomban. Az állampapírok állománya összesen 28 687 milliárd forintot, a kormányzati szektor által kibocsátott állampapírnak nem minősülő kötvények 95 milliárd forintot tettek ki november végén.

117 milliárd forint összegű hosszú lejáratú állampapír járt le novemberben. 219 milliárd forint névértékű rábocsátás történt az aukciókon, 40 milliárd forintot tett ki a névértéken visszavásárolt állampapírok állománya. A lakossági kötvények állománya 91 milliárd forinttal csökkent. A rövid lejáratú állampapírok piacán 296 milliárd forint összegű kincstárjegy ki- és rábocsátás történt, 310 milliárd forint összegű lejárat mellett. A lakossági állampapírok értékesített állománya 305 milliárd forintot tett ki, míg a lejárat 260 milliárd forint volt.

25 milliárd forinttal csökkent a devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok állománya az árváltozás következtében. A forint erősödésének köszönhetően 33 milliárd forintos állománycsökkenést okozott a devizaárfolyamok változása.

Novemberben 81 milliárd forinttal nőtt a rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya. A kibocsátott jelzáloglevelek állománya forintban 1 322 milliárd forintot, devizában 9 milliárd forintot tett ki.

Az egyéb kötvények állománya nem változott novemberben. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya összesen 1 176 milliárd forint volt, míg az egyéb szektorok által kibocsátott kötvényállomány 640 milliárd forintot tett ki.

A befektetési jegyek piaci értékes állománya novemberben 14 milliárd forinttal nőtt. A pénzpiaci alapok állománya 467 milliárd forint, az egyéb alapok értékpapír állománya 6 179 milliárd forintot tett ki.

Október végéhez képest 614 milliárd forinttal nőtt a rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya. Az összes vállalti részvény állománya 8 077 milliárd forintot tett ki. Ezen belül hitelintézeti részvények 3 242 milliárd forintot, a nem pénzügyi vállalatok részvényállománya 4 777 milliárd forintot, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 58 milliárd forintot tettek ki.

Az értékpapír állomány növekedése jól jelzi a befektető kedv további erősödését. A BUX indexe is 37 155 bázispontról 40 109 bázispontra emelkedett novemberben.

Jelentős árfolyam növekedést értek el a vezető papírok, 8%-kal nőtt a piaci kapitalizáció októberhez képest. Ez 600 milliárd forintos állománynövekedést jelentett.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

2018-12-192020-04-09

Hogyan építs biztonságos portfóliót?

Egy biztonságos portfólió ott kezdődik, hogy jól diverzifikált és az alacsony kockázatú eszközök minimum 50%-át teszik ki. A mérsékelt kockázatú befektetések ne haladják meg a 30 %-ot és ha ragaszkodsz valami magas, esetleg kiemelten magas kockázatú eszközhöz, azok maximum 2-3%-át tegyék ki a teljes portfóliónak.

Mennyire legyen biztonságos?

Természetesen a biztonságnak vannak fokozatai, én most egy közepesen biztonságos portfólió építéséről fogok írni ebben a cikkben. Az alábbi elosztásban fognak szerepelni benne a különböző kockázatú eszközök:

50% – alacsony kockázatú termékek
30% – mérsékelt kockázatú elemek
18% – számottevő kockázatú eszközök
2 % – kiemelten magas kockázatú befektetés (opcionális)

A 2% kiemelten magas kockázatú eszközre azért írtam, hogy opcionális, mert normál esetben nem illik bele egy biztonságos portfólióba. Ugyanakkor a portfólió menedzsmenthez hozzátartozik a kockázatelemzés és a kockázatkezelés is. A jelenlegi helyzetben pedig ez a 2% belefér, mire odaérünk meg is indokolom, hogy miért.

Az a bizonyos 50%

Kezdjük az alapokkal. Egy biztonságos portfólióhoz a pénzed legalább felét tőkegarantált illetve tőkevédett eszközökbe kell fektetned. Ezekben a termékek jöhetnek számításba: állampapír, bankbetét, pénzpiaci alap és önkéntes nyugdíjpénztár.

Ha a legmagasabb hozam a cél, akkor az állampapírral és a nyugdíjpénztárral jársz legjobban. Az állampapírokról korábban írtam egy cikket, hogy hol melyiket vásárolhatod meg. Ide kattintva elolvashatod. December 17-től elérhető az új 6 éves futamidejű Prémium Magyar Állampapír (2024/I) 4,1%-os hozammal.

Szerintem remek választás az új PMÁP abban az esetben, ha legalább középtávon tartani szeretnéd a portfóliódat. Ha 1-2 éves távra tervezel, akkor a Postán kapható Kincstári Takarékjegyekkel jársz a legjobban 2,25-2,75% kamattal.

A nyugdíjpénztárak portfólióinak kiválasztása már nem ennyire egyszerű, tekintve hogy ötvennél is több lehetőség közül kell eldönteni, hogy melyik a legmegfelelőbb. Túl nagy eltérés nincs a múltbeli hozamokat tekintve, az egyes szolgáltatók portfóliói is nagyjából azonos sémára épülnek.

Én személy szerint egy kiegyensúlyozott portfóliót javaslok, abból az okból kifolyólag, hogy ezek kétharmada általában szintén állampapírokba van fektetve, és csak egyharmada tartalmaz részvény és kötvény befektetéseket.

Egy korábbi cikkemben (top 5 hosszú távú befektetés) írtam már az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár „Kiegyensúlyozott” portfóliójáról. Múltbeli évesített hozama 7,75%. Egy másik alternatíva lehet az Allianz „Kiegyensúlyozott”portfóliója, mely 15 évre visszamenőleg éves szinten 7,38% hozamot tud felmutatni.

A Honvéd Önkéntes Pénztár „klasszikus” portfóliója is jó választás, amennyiben közalkalmazott, egyenruhás, önkormányzati alkalmazott vagy köztisztviselő vagy. A teljesítménye kiemelkedik a klasszikus portfóliók közül a 7,44 százalékos múltbeli éves hozamával. A nyugdíjpénztárakat és termékeiket magad is összehasonlíthatod a nyugdijbiztositas.com oldalon.

Ha fontos, hogy likvid legyen

Ha a hozam előtt számodra a hozzáférhetőség a legfontosabb, akkor inkább bankbetétbe vagy pénzpiaci alapba érdemes fektetned. A pénzpiaci alapokat csak akkor javaslom, ha rendkívüli mértékben alacsony kockázatú eszközt szeretnél. Annyira alacsonyak ugyanis a pénzpiaci alapok hozamai, hogy más előnyük tulajdonképpen nincs is. A legtöbb esetben a kamat az 1%-ot sem éri el.

Lekötött bankbetétek közül már van olyan, amivel érdemes számolni. A Gránit Banknál már 2,70% EBKM is elérhető adott feltételek teljesülése esetén (Klikk ide a bank holnapjához). Ez már azért annyira nem néz ki rosszul, az egyéves állampapírokkal felveszi a versenyt.

Mérsékelt kockázat a magasabb hozam reményében

Miután a tőkéd fele maximális biztonságban van, 30%-át már nyugodtabban fektetheted mérsékelt kockázatú eszközökbe. Amik szóba jöhetnek: befektetési alapok, ingatlanalapok, kötvényalapok, és nemesfémek. Akár el is lehet osztani ezek 25% arányban. Tudod, minél diverzifikáltabb egy portfólió, annál biztonságosabb is.

Befektetési alapnak érdemesebb választhatsz egy abszolút hozamú alapot. Ne ijedj meg a számottevő kockázattól. Ez a teljes portfóliód 7,5%-át fogja csak kitenni. A befektetési alapokkal minimum 4-5 évre tervezz. Ez fontos. Lehetséges opciók például:

Több más ígéretes lehetőség közül lehet választani. Ezek mind beragadtak kicsit az elmúlt egy évben, vagy azt megelőzően. Korábbi múltbeli évesített hozamuk alapján akár 10% körüli hozamot érhetnek el a következő években, amint újra emelkedő trendbe kerülnek. Az alacsony olajár nem feltétlen jön jól, de ezek a kilengések rövidtávon elfogadhatóak.

Kötvényalapnak az MPT hosszú kötvényalapja lehet a befutó. Évesített múltbéli hozama majdnem eléri a 4%-ot. Szintén megtorpant kicsit az elmúlt 12 hónapban, de épp ezért lehet jó választás a következő 2-3 évre. A befektetési alapokat összehasonlítod a bankmonitor.hu vagy a netfolio.hu oldalon.

Igazán jól teljesítő ingatlanalap kettő van jelenleg, mind a kettő hazai ingatlanokba invesztál. Sőt, a Douna House Lakásalapja kizárólag budapesti lakásokba fektette a 3,8 milliárd forint kezelt vagyont. Hozama meredeken emelkedő trendet mutat. Jelenleg 11,42%-os éves hozammal rendelkezik.

Ha ingatlanba fektetnél, de visszatart a szükséges hozzáértés, a ráfordított idő, vagy nincs elég tőkéd hozzá, akkor egy ingatlanalap tökéletes alternatívát jelent. A jelenlegi gazdasági folyamatok és kormányzati intézkedések az ingatlanpiac további növekedését segítik elő. Kiemelkedő hozam érhető el mérsékelt kockázat mellett.

Nemesfémet szintén most érdemes venni. Az arany árfolyama egy lassú lefelé irányuló trend után már három hónapja egy lassú felfelé irányuló trendet követ. Az arany egyébként is jó befektetés akkor, amikor a tőzsdeindexek elindulnak lefelé egy hosszú emelkedő trend után, erről már egy korábbi cikkben írtam.

Részvény vagy deviza?

Magasabb kockázatú eszköznek választhatsz blue chip részvénycsomagot (OPT, MOL, Magyar Telekom, Richter, stb) vagy stabil devizákat (svájci frank, euró, dollár). Kombinálhatod is őket. Ha a mérsékelt osztályban már van részvényalapod, akkor lehet inkább érdemes egy jól diverzifikált devizacsomagot összeállítanod.

Ha kicsit merészebb vagy, vehetsz Mészáros részvényeket is. Azok most esnek, de előbb vagy utóbb meg fognak indulni felfelé, legkésőbb, amikor befejeződik az egyesülés. A részvénykereskedés aktív menedzsmentet igényel. Figyelned kell az árfolyamokra és a megfelelő időben alkalmas árfolyamnál nyitnod kell a pozíciót. Ha nem akarsz ezzel foglalkozni, jobb, ha ezt a 18 százalékot is egy befektetési részvényalapban helyezed el.

Szükség van a 2% kiemelten magas kockázatú eszközre?

Természetesen nincs. Ezért írtam a cikk elején, hogy opcionális. Akkor fér el a portfóliódban, ha elfogadod azt, hogy azt a 2%-ot teljesen elveszítheted. Ugyanakkor, ha csak megduplázod azt a 2%-ot az máris elértél 2% többlet hozamot a teljes portfólióra nézve.

Jelenleg egyetlen ilyen eszköz van, amibe érdemes lehet fektetni, a Bitcoin. Pont tegnap előtt írtam egy cikket arról, hogy ha be akarsz szállni, akkor most kell. Annyira alacsony a jelenlegi árfolyama, hogy már elérte azt a szintet, amitől már nincs lejjebb. Kezd megfordulni a trend és akár 30-50% hozam is benne van a levegőben 3 hónap múlva. Nem ajánlom ugyanakkor, hogy Bitcoinba fektess, mivel az ellenkezőjére is kb. ugyanannyi esély van. Tényleg csak akkor nyúlj hozzá, ha az a 2% elvesztése nem fáj.

Összefoglalás

Egy ilyen közepesen biztonságos portfólióval 6-8% körüli hozamra számíthatsz középtávon. Foglalkozni kell persze vele, de a befektetések világában az egyik aranyszabály, hogy minél kevesebbet kell egy eszközzel foglalkozni, az annál kisebb hozamot termel. Ha kicsit többre vágysz a 4%-os állampapír hozamnál, akkor érdemes belevágnod.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek:

2018-12-112019-01-08

Hogyan fektesd be a pénzed biztonságosan?

Minden befektetés előtt első és legfontosabb feladatod, hogy felmérd annak kockázatát. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy kockázat nélkül nincs hozam, még a legbiztonságosabb befektetési formáknak (bankbetét, állampapír, pénzpiaci alap) is van egy minimális kockázata. Ha pénzügyi céljaid miatt neked fontos, hogy biztosan ne veszíts a pénzedből, akkor az alábbi lehetőségekből választhatsz.

Érdemes még bankban lekötni a pénzt?

Itthon még mindig a bankbetét a legnépszerűbb befektetési eszköz. Sok ezermilliárd forint van lekötve a különböző bankok betéteiben. A jellemzően fix 1% körüli hozamuk sajnos nem alkalmas arra, hogy a bankbetétet vagyongyarapításra használd. Leginkább az alacsony kockázat miatt lehet vonzó. Tulajdonképpen csak egy esetleges banki csőd az egyetlen kockázati tényező, ami valljuk be elég valószínűtlen.

A bankbetétek kamatai egy lefelé irányuló trendet mutatnak köszönhetően a jegybanki alapkamat 2012 augusztusa óta tartó folyamatos csökkentésének. Az alábbi grafikon jól látható a kamatcsökkentés meredek trendje.

A betétek természetesen követték ezt az ívet, így sajnos ma már 0,5% átlag betéti hozam érhető el, ami még az inflációtól (3,8%) is messze elmarad. Alábbi grafikonon láthatod az átlag betéti kamat alakulását 2011. februártól 2018. októberig.

Sajnos kijelenthetjük, hogy még a pénzünk értékének megőrzésére is kevés az a kamat, amit a bankbetétek nyújtanak. Ennek ellenére megvan a haszna. Bankbetéteket már 2-3 hónapos futamidővel lehet lekötni, tehát egy viszonylag likvid eszközről van szó.

Pénzpiaci alap vagy bankbetét?

A pénzpiaci alapok tulajdonképpen bankbetétek és állampapírok diverzifikált portfóliója. Ennél fogva a pénzpiaci alapok hozama nem éri el a piacon elérhető legjobb bankbetétek kamatait. Biztonsága ugyanakkor még magasabb, mivel nem egyetlen pénzintézetben helyezzük el a megtakarításunkat, hanem szét van osztva az államkincstár illetve a bankok között.

Ha neked a rendkívül magas biztonság a fő szempont egy befektetési eszköznél, akkor tudom ajánlani a pénzpiaci alapokat. Ez a piacon található jelenlegi legbiztonságosabb eszköz, ugyanakkor a biztonsági foka a bankbetétekhez vagy állampapírokhoz képest csak csekély mértékben magasabb. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem a jelenleg elérhető pénzpiaci alapokat és azok hozamait.

Az állampapír a legjobb befektetés?

Ha minimum 1 éves futamidőre kötnéd le a pénzed, akkor mindenképp. A legmagasabb kamat az állampapírokkal érhető el. Az 1 éves Kincstári Takarékjegy Plusz 2,5%-os kamata is már jóval a bankbetétek és pénzpiaci alapok hozama fölött van. Középtávon (5 év) 3,8% kamatot kínál a Prémium Magyar Állampapír (2023/J), de a Kétéves Magyar Állampapír (2020/H5) is már 3 százalékot fizet.

A legmagasabb hozamot továbbra is a Babakötvényekre fizeti az Államkincstár. Ha családalapítás előtt álltok, a Babakötvény az egyik legjobb biztonságos és hosszú távú befektetés, amit választhatsz. A jelenleg forgalomban lévő állampapírok adataid az alábbi táblázatban találod.

Összefoglalás

A három biztonságos befektetési eszköz mellett különböző érvek szólnak. Ha a legmagasabb hozamot szeretnéd, az állampapírba érdemes fektetned. Ha a likviditás a fő szempont, akkor a bankbetéttel jársz jól. Ha a legbiztonságosabb lehetőséget keresed, akkor a pénzpiaci alap a megfelelő számodra.

Ezek kombinációja is remek ötlet, akár egy harmad arányban mindhárom terméket berakhatod egy kosárba. Ha növelni szeretnéd a várható hozamot csekély kockázatvállalás mellett, akkor egy olyan biztonságos portfóliót is építhetsz, ami 25%-ban bankbetétet, 25%-ban egy pénzpiaci alapot, 25%-ban egy állampapírt és 23%-ban egy befektetési vagy ingatlanalapot tartalmaz.

Egy jó befektetési alap körülbelül megduplázza a portfólió várható hozamát. Míg az alap nélküli portfólió várható hozama 2% körül mozog, az alappal 4% is elérhető.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

Melyik befektetési alapot válaszd 2019-ben

Ingatlanalap vagy saját lakás?

Hogyan építs portfóliót középtávra?

Top 5 hosszú távú befektetés

Hol vásárolhatok állampapírt?

2018-12-072019-01-08

Hogyan építs portfóliót középtávra?

Ha nem elégszel meg a bankbetét kamataival és 4-5 éves távon gondolkozol, akkor egy négy eszközből álló portfólió lehet a megoldás számodra. Ez a négy eszköz pedig: befektetési alap, kötvényalap, ingatlan alap, állampapír.

Befektetési Alap

Egy jól teljesítő befektetési alappal jelentősen felfelé húzhatjuk a portfólió várható hozamát. Az ingatlanalap mellett ez lesz az másik bástya. Fontos, hogy olyat válasszunk, ami stabilan évek óta szépen emelkedik. Egyik lehetséges opció az OTP EMDA alap.

Évesített hozama az elmúlt 3 évben meghaladta a 9%-ot. Az utóbbi egy évben kissé megtorpant, konkrétan 0.3% az elmúlt 12 hónapos teljesítménye. Ez annyiból kedvező, hogy amint ismét lendületet vesz, még a 9%-ot is felülmúlhatja.

Egy másik opció lehet az OTP Supra alap, amely szintén egy nyíltvégű, nyilvános, abszolút hozamú alap. Az elmúlt 3 éves teljesítménye évesítve 6.94%. Csak úgy, mint az EMDA, itt is stagnál az elmúlt egy év. Ez kedvező a következő 4-5 év várható hozamaira nézve.

Kötvényalap

Itt sok lehetőség nincs, ha legalább a 3%-os hozamot szeretnéd megcélozni. Jelenleg az MPT Hússzú Kötény Alapja tudja ezt. 12 hónapra visszamenőleg az évesített hozama -1,52%. Ez elég jó, ha a következőévek várható hozamaira tekintünk.

Fontos megjegyezni, hogy ez egy mérsékelt kockázatú kötvényalap. Szép emelkedő trendet mutat és most egy stagnáló év után pont megfelelő az idő beszállni.

Ingatlanalap

Két opció van 10% körüli hozamra. Az egyik lehetőség a Raiffeisen Ingatlan A alap. Így alakult a hozama az elmúlt 3 évben:

forrás: portfolio.hu

Látható, hogy az 1 éves 11,2% hozam a fellendülő lakáspiacnak és egyre növekvő albérlet áraknak köszönhető. a KSH adatai szerint 2018-ban átlagosan 11%-kal drágultak

Egy másik lehetőség a Dunahouse Magyar Ingatlan alapja, mely az elmúlt egy évben 9.6% hozamot tud felmutatni. Mindkét ingatlanalapot kizárólag hazai (a Duna House csak budapesti) ingatlanokból állították össze.Ezt azért tartom fontosnak, mert a magyar piac az új kedvezményes CSOK hitelnek köszönhetően tovább fog növekedni a következő években. A legtöbb hazai gazdasági szakértő és portál egyet ért abban, hogy ez a trend folytatódni fog a következő években. Ezt lovagolhatod meg fenti ingatlan alapokkal.

A két mérsékelt kockázatú eszköz (kötvényalap, ingatlanalap) mellé javasolt még egy alacsony kockázatú terméket választani a volatilitás csökkentése miatt. Remek választás a 4 vagy 6 éves futamidejű Bónusz Magyar Állampapír. A BMÁP aktuális kamata 5,4%. Az Államkincstár mellett a kereskedelmi bankok kínálatában is szerepel a papír. Állampapírokkal kapcsolatos korábbi cikkemet ide kattintva olvashatod. Megtudhatod, hol melyik papírhoz jutsz hozzá és hol érdemes számlát nyitnod.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

Melyik befektetési alapot válaszd 2019-ben

Hogyan fektesd be a pénzed biztonságosan?

Ingatlanalap vagy saját lakás?

Top 5 hosszú távú befektetés

Hol vásárolhatok állampapírt?