A jen emelkedésnek indul

Még októberben az USD/JPY devizapár 151.95-ön helyezkedett, amivel a jen az elmúlt 30 év leggyengébb szintjének minősülő szintjén maradt az amerikai dollárral szemben. A megállíthatatlan infláció megkérdőjelezte a jegybank azon álláspontját, amely szerint a költségek emelkedése átmeneti volt, és a gazdaságnak újabb adag élénkítésre volt szüksége. November végén az elemzők kevés reményt láttak abban, hogy a kamatlábak emelkedésnek induljanak Haruhiko kormányzó hivatali idejének lejárta előtt, ami 2023 áprilisában várható.

Az új évre azonban a jen 16%-os növekedést tudhatott magáéak a japán kormány devizakereskedési piacba történő beavatkozása miatt, valamint annak a széles körben elterjedt vélekedésnek köszönhetően, hogy a Bank of Japan a szuper enyhének is nevezhető monetáris politikájának megerősítésére készül.

2022 január 3-án egy amerikai dollár csak 129.79 jent jelentett, és „a jen jelenlegi szintje továbbra is jelentősen alulértékelt, még a legutóbbi növekedése után is” – hangoztatta Rajeev De Mello, a GAMA Asset Management munkatársa.

Csatlakozzon most hozzánk egy devizakereskedési kalandra, miközben nyomon követjük a jen alakulását október vége óta, és megpróbáljuk eldönteni, hogy a folyamatos visszaesés folyamata végül megállt-e vagy sem.

Október

2022. szeptember 22-én a japán kormány bejelentette, hogy megteszi azt a lépést, amelyet utoljára 24 évvel azelőtt tett meg, mégpedig, hogy közvetlenül beavatkozik a devizapiacba abból a célból, hogy támogassa saját valutáját. Az első próbálkozás kudarcba fulladt, de a döntéshozók októberben továbbra is követtték az elképzelést, és úgymond csendben 42.4 milliárd dollárt költöttek ugyanerre a célra. Október végén, amikor egy dollár 148.57 jent ért, az elemzők,  -mint például Atsushi Takeda is, az Itochu Research Institute-tól – úgy érezték, hogy „a szeptemberben és októberben látott nagy beavatkozások még három-öt alkalommal is megtörténhetnek a jövőben”.

November

November második hetében a jen 5% fölé emelkedett, ami több volt, mint amit 2008 óta valaha is megvalósított. Az ok a szokatlanul lassú egyesült államokbeli infláció volt, ami reményt adott a kereskedőknek, hogy az egyesült államokbeli jegybank készen áll arra, hogy lassítsa kamatemelési folyamatát. „Ez egy fontos fordulópont a jen számára” – jelentette be akkoriban Lee Hardman, a MUFG munkatársa. November 11-én, amikor az USD/JPY devizapár 138.78-on helyezkedett, a jen még mindig 17%-os veszteséget könyvelt el az USD-val szemben az év során a Bank of Japan (BOJ) hosszan tartó visszafogottsága miatt.

Haruhiko Kuroda, a BOJ kormányzója tíz éve stabil, 2%-os infláció elérésére törekedett. Az árak azonban gyorsabban emelkedtek, mint 1982 óta, amit a magas energiaköltségek, valamint a jen hónapok óta tartó lomha teljesítménye támogatott. Az ország feldolgozott termékeinek ára, amelyeket javarészt importálnak, és emiatt érzékenyen reagálnak a jen gyengeségére, november első három hetében 6.7%-kal emelkedett. A kormány 210 milliárd dollár értékű ösztönző csomagot állított be az előző hónapban a fogyasztók megsegítésére.

December

December első napja immár az ötödik egymást követő olyan nap volt a jen számára, amikor megerősödést jegyzett a devizakereskedési piacon, amivel az október óta tartó fellendülés 13%-ra emelkedett. A hónap későbbi szakaszában – az elemzők nagy meglepetésére -, megérkezett a BOJ nagy politikai kiigazítása. A jegybank megemelte a tízéves kötvényhozamok felső határát, ami úgy tűnt, alátámasztja azon reményeket, hogy a jegybank még szigorúbb lesz lesz. Az eredmény a jen nagy, 4.8%-os emelkedése volt december 21-én. Azon a napon, amikor a jen 131.93 dolláron forgott, Amir Anvarzadeh, az Asymmetric Advisors munkatársa azt nyilatkozta: „A jen valószínűleg az egyik legerősebb valutává válik jövőre”.

Végigtekintve a jen útján

A BOJ azon aggodalmának egyik fontos oka, hogy a túl korai kamatemelés akadályozhatja a gazdaságot, az nem más, minthogy 2022 áprilisa óta csökkennek a reálbérek az országban, ami visszaveti az emberek vásárlóerejét. Ennek alapján a japán fogyasztók arra számíthatnak, hogy idén februárban vagy márciusban nagyjából 2,000 termék ára még jobban fog emelkedni majd.

Január 3-án a jen erősödést mutatott az ausztrál dollárral (0,4%), a norvég koronával (0,6%), valamint a kanadai dollárral (0,6%) szemben. Az új év beköszöntével Mingze Wu, a StoneX Group munkatársa azon gondolkodott hogy „a BOJ örülni fog-e a jelenlegi fejleményeknek, vagy újra közbelép a jen gyengítése érdekében”.

Erik Nelson (Wells Fargo) előrevetítette azt az utat, hogy a jen elérje a 125 dollárt, majd a 100-at is, de „mindez azon múlik, hogy vajon Japánban folytatódik-e az infláció, és hogy a növekedési pálya meglehetősen erős marad-e, valamint azon is, hogy a BOJ legalább egy kicsit nagyobb lendületet ad-e azoknak a bizonyos névleges hozamoknak”. Más elemzők úgy vélték, hogy rövid távon a jen nem lesz sokkal erősebb 125-nél az USD-hoz képest.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 

 

 

Online árfolyam kereső: Meddig gyengül a forint?

Online árfolyam kereső szolgáltatást keresel? A lehetőség néhány kattintással elérhető, és érdeklődés bizony mutatkozik is iránta, látva a forint mélyrepülését. Egyelőre úgy tűnik, nincs, ami megállítaná a zuhanást, ez pedig komoly baj, hiszen a gazdaság egészének működését befolyásolja a folyamat. A válság persze komplex, és a gyenge forint sem tesz jót neki. Mit lát ebből az átlagember? Hogyan tapasztalja meg azokat a tényeket, melyek akár évekre rossz irányba mozdíthatják a hazai gazdaságot, megélhetést, munkaerő-piaci helyzetet?

Egyre népszerűbb az árfolyam kereső szolgáltatás!

A napi árfolyam tekintetében legegyszerűbben az interneten szerezhetsz friss információkat. A forint értékének alakulását látva az újabb és újabb negatív rekordok sajnos a gazdaság egészére rányomják a bélyegüket. A hazai gazdaság ezer szállal kötődik a külföldi cégekhez, ezért nyilvánvaló, hogy az itthoni árak is jelentősen növekedni fognak ezzel összefüggésben. A válság azonban a Forint Euro árfolyam alakulásán túli tényezőkre is visszavezethető.

Nem csökken az infláció!

Hónapok óta látjuk, hogy az infláció lassan 25 éves rekordot megdöntő magasságokban van. Lassan alig kapni valamit azért az összegért, amelyért 1 éve még sok terméket a kosárba pakolhattunk. A polcok előtt álló, elképedt emberek lassan alig vásárolnak, egyértelműen látható, ahogyan az üzletekben mind kevesebben vannak. Ez főleg a kisebb városokban szembetűnő már most, de a vásárlóerő lassan mindenhol alábbhagy majd. Különösen így van ez a fűtési szezonhoz közeledve, amikor egyre több otthonban bekapcsolják már a készülékeket – várva a következő sárga csekket.

Csökkenő vásárlóerő, növekvő árak

A vásárlóerő csökkenése az elbocsátástól való félelemmel, a jövő kiszámíthatatlanságával és bizonyos területeken a már bekövetkezett elküldésekkel együtt jár. Vannak olyan szektorok, melyekben szinte borítékolható az elbocsátási hullám. Már most bejelentették nagy fürdők, hotelek, ismert vendéglátóhelyek, hogy az energiaárakkal bizony nem bírnak, és bezárnak. Az előállító iparban is több százezer fő került már az utcára, a folyamat pedig nem tűnik úgy, mint ami itt megállna. Egyes szakemberek januárra jósolják a tetőzést, de persze jövőbe látó varázsgömbje senkinek sincs.

Energiaválság, ahogy még nem láttuk

A világgazdasági és az európai viszonyok között tapasztalt változások meglepően gyors ütemben követik egymást. A pandémia után azt hihettük, hogy nem jöhet rosszabb, most viszont kiderült, hogy az energiaválság bizony tartogat még csúnya dolgokat. Az Euro vételi árfolyam és az energiáért fizetendő összeg közötti kapcsolat csak egy dolog, de az sem mindegy, hogy egyáltalán lesz-e elegendő energiahordozó az országban. Legyen szó az üzemanyagról, a megszámlálhatatlanul sok ingatlanban használt gázról, vagy újabban a lassan hiánycikknek számító tűzifáról, a háztartások joggal teszik fel a kérdést, hogy mégis hova tartunk.

Az energiaválság az önkormányzatokat, a vállalkozásokat és akár a nagyvállalatokat is bizonytalanságban tartja. Az oktatási intézmények és az önkormányzatok már most saját bőrükön érzik a horror árak hatásait. Az elkövetkező hónapokban derül majd ki, hogy mennyire biztosíthatóak élhető körülmények. Az összevonások, a home office újra valósággá válik, talán még komolyabb gazdasági következményekkel, mint azt a pandémia időszakában láthattuk.

Meddig tart még?

Munkanélküliség, elszálló infláció, csökkenő vásárlóerő, és bezáró városi szolgáltatások- nagyjából így néz ki a jövő, de ennél akár rosszabb is lehet a helyzet. Az árfolyam kereső oldalak valószínűleg a jövőben sem veszítenek népszerűségükből, ám a várható irányvonal vélhetően nem tetszik majd senkinek.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 

 

Közgazdászok döntései

Néha a közgazdászok máshogy gondolkoznak. Sokszor elutasítják, hogy valamit olcsóbban kapjanak, mint a piaci ár, néha pedig egészen önzőnek tűnnek, amikor nagyvonalúak is lehetnének. Szeretnék bemutatni pár esetet, amikor a közgazdasági gondolkozás egészen mást diktál, mint ami elsőre alapvetőnek tűnik.

forrás: pixabay.com

A közgazdászok szeretnek olyan kifejezésekkel dobálózni, mint a határhaszon és határköltség. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nem lépésről-lépésre hozzuk meg a döntéseinket, nem mindet egyszerre.

Például szeretnénk-e egy gombóccal több fagylaltot enni, egy korttyal több teát inni? Ez a megközelítés leegyszerűsíti a döntési folyamatot, mert nem kell folyton stratégiai döntéseket hozni: van egy alap, amit szilárdnak tekintünk, és azon felül gondolkozunk (vagy éppen az alapot építjük le egy kicsit). Tehát nem kell arról döntenem, hogy az életem során hány gombóc fagyit eszem, csak arról, hogy megvásárolom-e a következőt.

Ez a gondolkozásmód jelentősen megkönnyíti az életünket, de veszélyes is, ha hosszútávon nem megfelelő döntésekhez vezet. Például szeretem a csokis sütit, ezért minden alkalommal csak egy kicsit eszek belőle, hiszen az alig hízlal. De hány alkalom van egy napban?

Néha ez történik a béreddel is (az emberek talán nem is veszik észre, hogy nagy cégek mennyire egyszerű elvek mentén működnek): amikor a HR és a cégvezetés arról döntenek, hogy béremelést, cafeteriát vagy más béren kívüli juttatást adjanak a dolgozóknak.

A kérdést úgy fogalmazzák meg, hogy mi okozza a legnagyobb megelégedést: béremelés, vagy egy ebből az összegből finanszírozható béren kívüli juttatás. Mivel az emberek szeretik magukat jól érezni, a céges szolgáltatások, események sokszor előrébb kerülnek, mint például a bérfejlesztés.

Hosszú távon pedig a munkavállaló rosszul járhat, hiszen nem dönthet arról, hogy az életszínvonala növekszik-e. A személyes tapasztalatom az, hogy itthon még nem visszük ezt túlzásba, de én például több béren kívüli juttatást kapok, mint szeretnék, és sokkal több időt töltök a munkaidőmből ezeknek a papírozásával, mint kellene.

Egyébként ugyanezen határdöntések miatt nem osztoznak a közgazdászok az éttermi számlán sem. Képzeljük el mi történne, ha az étteremben minden tételt az eredeti árának ötödéért lehetne megvenni?

Én várhatóan bélszínt ennék, és jóval többet rendelnék, mint egyébként. Nem ugyanez történik, amikor a számlát szétosztjuk? Teljesen jogos felvetés, hogy ha mindannyiunk többet eszik, mint normál áron tenné, akkor összességében többet fogunk fizetni, tehát nem érdemes ezt csinálni.

Csakhogy a többiek fogyasztására nincs ráhatásom, a saját fogyasztásom 4/5-ödét pedig a barátaim fizetik (tegyük fel, hogy 4 barátom van), nem én. Tehát én valójában ötödét fizetem a fogyasztásomnak. Ezzel persze végül mindenki rosszul jár, pedig a számlamegosztáson kívül minden következő (határ-) döntés racionális volt.

Persze mondhatod, hogy milyen önző vagyok, simán megengedhetném magamnak, hogy finanszírozzam a másik túlevését, vagy a barátaim megtehették volna velem ugyanezt, vagy mondhatnád azt is, hogy ez adakozás. Igazad van, lehetne, csak azt adakozásnak hívják.

Azt gondolom, hogy sokkal jobban járunk, ha mindent a nevén nevezünk, és a helyén kezeljük. Ha van valaki a baráti társaságból, akinek szüksége van erre, dobjuk össze neki az étteremrevalót, adjuk oda neki (ne fizessünk helyette), ő abból eszik, mi a sajátunkból. Mindenki jobban jár, az elosztás hatékony marad, mert senki nincs motiválva arra, hogy ne hatékonyan cselekedjen.

Úgy vélem, hogy a helyes motiváció (ösztönző) a legtöbb (sikeres) közgazdasági modell alapja. A helyes motivációk miatt érheti meg valakinek piaci árat fizetni akkor, amikor egyébként nem lenne rá szükség.

Hasonló motivációs problémáról írtam, amikor a családomban nem hitte el valaki a másikról, hogy időben ki fog költözni. Ha piaci árat fizetett volna, az egyébként fizetendő csökkentett bérleti díj helyett, a probléma nem lett volna probléma, mindenki jobban járt volna.

A következő gondolkodási séma, amiről szeretnék írni, hogy szeretem a valós alternatívákat összehasonlítani. Nyilván teljesen felesleges egymástól független dolgokat összevetni (mondjuk a hajam hossza és a zuhanyzással töltött idő). Ezek a gondolatok egyébként szinte mindenkinél előjönnek, gondoljunk csak a lakhatás kérdésére: bérlemény vagy ingatlan legyen?

Tapasztalatom szerint a közgazdászok sokszor nagyon messzire mennek annak érdekében, hogy valós alternatívát találjanak. Például amikor azt a kérdést feszegeted, hogy mennyit ér az időd, akkor nem csak bedobod az órabéred, hiszen lehet, hogy nem tudsz 8 óránál többet dolgozni, vagy a munkáltatód nem akar az alapon túl fizetni.

Tehát a személyes időd értékének meghatározása sokkal bonyolultabb folyamat, ami valós alternatívát igényel: erről bővebben írtam a blogomon.

Összegzés

A mai bejegyzésben ezeket a gondolati modelleket szerettem volna bemutatni. Nem állítom, hogy pénzügyi/közgazdasági-racionalitással kell mindenhez hozzáállni, sőt a közgazdászok sokszor csak utólag képesek modelljeikbe beletuszkolni való életbeli eseményeket, de abban biztos vagyok, hogy egy új perspektíva nem fog ártani.

Ha tetszett a bejegyzés, látogasd meg az oldalamat, ahol a közgazdasági gondolkozáson kívül a hatékony (és működőképes) költségtervezésről is írok. Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

A cikk szerzője: KonyhaKontrolling

 

Kapcsolódó cikkek:

Két hónapja konszolidációban az arany, merre tovább?

Az aranybefektetés idei emelkedő trendje április közepén megtorpant és az óta kisebb kilengések mellett megragadt 1 730 $/uncia körüli árfolyamszintnél. A bejegyzés az árfolyamstagnálás lehetőséges okait, valamint a várható új trendet mutatja be.

forrás: pixabay.com

15 év, évi 15% hozam

Ha megnézzük az aranybefektetések hozamait 2005 óta a fő devizákban számolva, akkor elég impozáns értékeket látunk. Szinte kivétel nélkül 10% fölötti az átlag éves hozam 15 évre visszamenőleg.

Egyedül a svájci frank és a kínai jüan lóg ki a sorból, a maguk „szerény” 9,1%-os hozamukkal. Az angol fontban és az indiai rúpiában pedig egészen elképesztő 13% fölötti átlag éves hozamot ért el a sárga nemesfém.

forrás: Goldtresor.com (nagyításhoz klikk a képre)

Bár a táblázat a forintban mért hozamot nem tartalmazza, könnyen kiszámolható például az euróhoz viszonyított árfolyamváltozása alapján. 2005 év elején az eurót 245 forint környékén jegyezték, jelenlegi árfolyam pedig 344 forint körül alakul.

Ha ezt az árfolyamváltozást évesítjük, akkor megkapjuk, hogy átlag 2,8%-ot gyengült a forint az évente euróval szemben. Ezt hozzáadva az euróban elért hozamhoz, majdnem 15%-ot kapunk.

forrás: Goldtresor.com (nagyításhoz klikk a képre)

Kijelenthetjük tehát, hogy devizától függetlenül az aranybefektetés átlag fölötti hozamot tud felmutatni hosszú távon, legalább is a múltbéli adatok alapján. Azt persze illik megjegyezni, hogy a múltbéli hozamok semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.

Hogyan változhat az arany árfolyama rövidtávon?

Ha csak a következő egy évet nézzük, akkor a legfontosabb árfolyam befolyásoló tényezők a következők lesznek:

  • makrogazdasági adatok a járvány globális enyhülése után
  • esetleges második járvány kialakulása és elterjedése ősszel
  • tőkepiacok trendjei, indexek alakulása
  • geopolitikai helyzet, USA-Kína konfliktus, észak-koreai fenyegetés
  • a dollár árfolyamának alakulása

Az arany iránti kereslet évtizedek óta megnő válság idején. Ennek oka, hogy az arany több évezredes múltra tekint vissza. Ez idő alatt volt, amikor direkt fizetőeszközként volt forgalomban, később ezt felváltotta az aranyfedezet alapú pénz.

Ma már az arany, mint értékálló befektetési eszköz van forgalomban, és az aranystandard eltörlése óta (1971) szabadon váltható át bármilyen devizára a világpiaci árfolyamoknak megfelelően. menedékeszköz szerepe miatt az arany inkább hosszú távú befektetés.

A két hónapja tartó konszolidáció egyik fő ellenállása a világ tőzsdéinek március vége óta tartó ralija. Az új befektetők tőkeáramlásának köszönhetően az árfolyamok szépen visszapattantak, csaknem a krach előtti szintre.

Ez féken tartja az aranyba fektetni szándékozókat, a részvénypiacok ugyanis a negatív gazdasági adatok ellenére is tartják magukat. Volt ugyan a múlt hét végén egy néhány százalékos zuhanás, de a mostani hét ismét emelkedéssel indult.

A közgazdászok is értetlenül állnak a jelenség előtt, ha visszatekintünk az elmúlt évtizedek gazdasági válságaira, akkor a tőzsdék hónapokig zuhantak, mielőtt stabilizálódtak volna az árfolyamok. Az egyik oka annak, hogy ilyen hamar visszajöttek az árfolyamok az új befektetők által a tőzsdére behozott tőke mértéke.

A márciusi mélyrepülés követően Amerika szerte rengeteg új számla nyílt a brókercégeknél, a 20%-os esést hirtelen mindenki meg szerette volna lovagolni. Mivel ez az új lakossági befektetői réteg egyelőre kitart a részvényeik mellett, nem várható számottevő zuhanás.

Valószínűleg az árfolyam további emelkedésére számítanak, ám a gazdasági mutatók sajnos nem éppen kedvezőek, csodaszámba menne egy újabb rali a piacokon. A kérdés az, hogy mikor fogy el a türelmük és adnak túl a papírokon.

Egyelőre még az alapkezelőknél is magasabb hozamot realizáltak a kisbefektetők Amerikában a spekulációnak köszönhetően. Érdekesen alakul majd a piac, amikor egyszerre szeretnék a nyereséget realizálni.

Drasztikus dollárgyengülés várható?

Napvilágot láttak olyan vélemények, miszerint a dollár 35%-os gyengülése várható. Stephen Roach, a Morgan Stanely korábbi ázsiai feje szerint „krónikus folyó fizetési mérleghiány lépett fel.” A szakember úgy véli, elkerülhetetlen a dollár összeomlása néhány éven belül.

Az aranybefektetés szempontjából ez azért fontos, mert a két eszköz a dollár és az arany fordított korrelációt mutatnak, tehát amikor az egyik árfolyama felfelé megy, a másik többnyire esik.

Az arany és a dollár gyakorlatilag versenytársak, az arany mellett az amerikai deviza a másik legkedveltebb menedékeszköz válság idején. Egy 35%-os dollár árfolyamesés az arany árfolyamának jelentős emelkedését eredményezné.

Kínai és észak-koreai erőfitogtatás

Mindkét ország próbálkozik hatalma kiterjesztésével déli szomszédja irányába. Kína Hongkongot próbálja ellenőrzése alá vonni az új biztonságpolitikai törvénnyel. Az USA ezt természetesen nem nézi jó szemmel, rögtön szankciókat alkalmazott az ázsiai nagyhatalommal szemben.

A két ország közötti kapcsolat teljes megszakításával fenyegette meg Trump Kínát, amennyiben nem vonják vissza az újonnan beiktatott törvényt. Kína egyelőre kitart a törvény mellett, nem szándékozik azt visszavonni.

Észak-Korea pedig erőszakkal próbálja rávenni ősi riválisát, Dél-Koreát, hogy lépjenek fel keményen a szórólapterjesztőkkel szemben. Az elnök húga katonai akcióval fenyegette meg a testvérállamot, amennyiben nem vetnek véget a volt disszidensek és más Észak-Korea ellenes csoportok akcióinak.

Az aktivisták felszólalnak az emberei jogok eltiprása ellen, és az egész észak-koreai rezsimet bírálják szórólapkampányukkal. A diktatórikus állam vezetője szerint Dél-Korea nem tesz semmit ezeknek az akcióknak a megfékezésére.

Hogy szándékukat bizonyítsák, fel is robbantották a két ország által közösen létrehozott Korea-közi összekötő irodát. A feszültség tapintható, Dél-Korea készenlétbe helyezte hadseregét és azonalli mozgósítást rendelt el.

Ezek a geopolitikai konfliktusok egyelőre gátat szabnak az arany árfolyam emelkedésének, ugyanakkor, ha sikerült a nézeteltéréseket békésen rendezni, szinte biztos, hogy pozitívan hatnak majd a nemesfémre.

Újabb koronavírus hullám várható ősszel?

Világszerte elkezdtek lazítani a korlátozásokon, a járványhelyzet kedvező alakulása miatt, ám a szakértők óvatosságra intenek, ugyanis fennáll a veszélye az enyhítéseknek köszönhetően egy második hullám kialakulhat, mely akár a mostaninál is pusztítóbb lehet.

A WHO is figyelmeztetett, hogy a korlátozások lazítása következtében megnő az esélye egy második hullám elindulásának, ám két forgatókönyv is létezik. Az egyik szerint a mostani hullám húzódhat el, míg a másik szerint egy második hullámra számíthatunk ősszel.

A legtöbb kormányfő számít egy második, őszi koronavírus fertőzési hullámra. Orbán Viktor is azt nyilatkozta a Kossuth Rádióban, hogy fenntartják az operatív csoport működését, illetve a készenlétben tartják a kórházakat, hogy fel legyenek készülve egy esetleges második hullámra.

A világgazdaság már így olyan mértékű károkat szenvedett, hogy egy második hullám egyenesen katasztrofális következményekkel járna. Alapjaiban rengetne meg ágazatokat, újabb csődhullámot indítana el, a tőzsdék aligha szárnyalnának.

Az arany szempontjából a gazdasági válság egyáltalán nem lenne kedvező. Pénzpiaci válság alatt ugyan emelkedhet az arany árfolyama, ám tartós és elhúzódó gazdasági válság biztosan visszaveti a befektető keresletet a nemesfém iránt.

Összefoglalás

Továbbra is kérdés, hogy milyen irányba és mikor indulhat el az arany árfolyama. Nagyon sok a változó, a tőzsdei indexek, a járványhelyzet és a gazdasági adatok mellett a geopolitikai események is befolyásolják a befektetők magatartását.

Bíztató, hogy jelenleg tartja magát az arany, pedig több tényező ellene dolgozik jelenleg. Az eszkalálódó kereskedelmi háború Kína és az USA között, valamint a részvényárfolyamok ralija sem tudta lefelé nyomni az aranyárfolyamot. Az események kedvező alakulása esetén pedig jó esély nyílik egy tartós bikapiaci trendre.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 

Kapcsolódó cikkek:

A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására.

A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást. A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.

Meddig lehet még tartani az alacsony kamatszintet?

Az MNB nem okozott meglepetést a tegnapi ülésén, szinten maradt a jegybanki alapkamat. A monetáris politika továbbra is a hitelezést támogatja a befektetések helyett, de vajon meddig hagyják gyengülni a forintot?

forrás: financialpartnersblog.com.au

A jegybanki alapkamat 2010 óta folyamatosan csökken, a jelenleg is hatályos 0,9%-os kamatszint 2016. május 25-én lépett hatályba. Természetesen megvan az alacsony kamatkörnyezet haszna a gazdaság számára, ám annak gyümölcsét a hitelfelvevők élvezik.

Értelem szerűen olcsóbbak a hitelek, kevesebb törlesztőt kell fizetni autó- és lakáshitelért, személyi kölcsönért, és egyéb hitelkonstrukciókért. Az éremnek azonban két oldala van.

A banki befektetési termékek, bankbetétek, pénzpiaci alapok annyira alacsony hozamot kínálnak, hogy a jelenlegi 2-3%-os infláció mellett igazából csökken a pénzünk reálértéke.

A legbiztonságosabb befektetési termékeket tehát maga a jegybank lehetetleníti el évek óta. Persze ott van állampapír, melynek állománya tavaly 1558 milliárd forinttal nőtt. Meg is let az eredménye a MÁP+ népszerűségének.

A forint jelentősen gyengült az elmúlt év évben a fő devizákhoz képest. Nézzük meg az alábbi ábrákat, melyek az euró, a dollár és a svájci frankhoz viszonyított forint árfolyamot mutatják 5 évre visszamenőleg:

Az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva kb. 13%-ot gyengült a forint az elmúlt 5 évben, míg a svájci frankkal szemben közel 10%-ot csökkent a forint értéke.

Az alacsony kamatkörnyezet legjelentősebb következményei az alábbiak:

  • csökken a külföldi befektetői bizalom
  • nő a hitelezés
  • nő az állampapírok állománya
  • melynek következtében tartósan gyengül a forint

Van természetesen egy társadalmi réteg, melynek a boldogulását elősegítik a jelenlegi kondíciók. Ők a vállalkozók. Az olcsó hitelekkel és állami támogatásokkal jelentős pénzekhez jutnak, melyből fejleszthetik, bővíthetik vállalkozásaikat.

Ők a saját végükbe fektetnek, nekik teljesen mindegy, hogy mit fizet a bank a betétre. Ellenben a munkabérből élők, és a nyugdíjasok csak a hátrányait érzik az alacsony kamatszintek.

A forint gyengülésével ráadásul drágul az import, nőnek az árak, romlik a forint vásárlóereje. Ez kihat az egész gazdaságra. Többet kell fizetnünk a külföldi nyaralásokért, persze ez fordítva is igaz. A turizmusból élők itthon többet kapnak a külföldi forgalomból és az export és többet hoz a konyhára.

Úgy gondolom, hogy összességében többet árt, mint használ a gazdaságnak az alacsony kamatkörnyezet. Kíváncsi vagyok, hogy meddig lesz fenntartható ez az állapot és mikor jön el az ideje a monetáris politika megreformálásához.

Összegzés

Összefoglalva tehát a fentieket, a jegybank és vele együtt a magyar kormány gyakorlatilag amellett, hogy hitelfelvételre ösztönzi a lakosságot, saját maga is eladósodnak a szuperállampapír és más termékeknek köszönhetően.

Ez visszaveti a befektetői kedvet, távol tartja a külföldi tőket, gyengíti a forintot és ez által ellehetetleníti a lakosság azon rétegét, akik alacsony kockázat mellett szeretnék hosszú évek munkája árán megtakarított pénzüket befektetni.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 

Kapcsolódó cikkek:

Az USA-Kína kereskedelmi konfliktus visszafoghatja az arany lendületét

Beszorult az arany árfolyama 1800$ alá, és elemzők úgy vélik, hogy a geopolitikai válságnak köszönhetően rövidtávon egyelőre további konszolidációra van kilátás. Hosszabb távon azonban már más a helyzet.

forrás: pixabay.com

Az Egyesült Államok és Kína között ismét kialakuló feszültség könnyen egy új kereskedelmi háborúhoz vezethet a két nagyhatalom között. A geopolitikai válság hatására akár ki is törhet az arany árfolyam az 1800$/uncia árfolyam szintről, azonban valószínűtlen, hogy ez rövidtávon bekövetkezne.

A konfliktus háttere egy új nemzetbiztonsági törvényjavaslat, mellyel Kína gyakorlatilag korlátozná a hongkongiak személyes jogait és szabadságát. Természetesen az USA is állást foglalt az ügyben, egyenesen katasztrofálisnak nevezték az előterjesztést és felszólították az ázsiai országot, hogy gondolják át a tervezetet.

Carsten Fritsh, a Commerzbank elemzője szerint „a törvényjavaslat olaj a tűzre, az egykori brit koronagyarmat tiltakozása érthető, és bizonyosan tovább rontja az USA és Kína amúgy sem felhőtlen kapcsolatát.”

A pénteki rali ellenére az arany árfolyama két hete egy szűk tartományban, 1730 $/uncia árfolyamszint körül stagnál és 1722 dolláros árfolyamszintet tesztel, mely megfelel a 20 napos mozgóátlagnak.

Nehéz lesz kitörni az 1800 $/uncia szintről

Az értékpapírpiac felülteljesítése, a stabil dollár és a lehetséges dezinfláció rövidtávon a már korábban említett szűk tartományban tarthatják az aranyat. Bart Melek, a TD Securities árupiaci stratégia globális vezetője szerint az árfolyam továbbra is a tartomány alsó felében mozoghat, 1765 $-os ellenállásszint és 1710 $-os támaszszint között.

Az arany jól teljesített az elmúlt két hónapban, kihasználva az értékpapír piaci korrekciót. A piac most kivár, a befektetők a piacok stabilizálódását követően figyelik, hogy milyen trend alakulhat ki.

A nemesfémnek még mindig van egy kis hátszele a központi bankok által, ugyanakkor a gazdaság lassú újraindulásával és a pánik enyhülésével ismét előtérbe kerülhetnek a részvénypiacok.

A hosszú távú árfolyam emelkedés ellenállásszintje 1820 dollárnál alakulhat, mely 2011-2012-es árfolyamcsúcsnak felel meg.

Ezekre az adatokra figyeljünk a héten

A makrogazdasági adatok továbbra is kulcstényezőként fogják befolyásolni az arany árfolyammozgását, a jelentések alapján látni fogjuk mennyire súlyos károkat szenvedett a gazdaság világszerte a lezárások alatt.

Az elemzések alapján a központi bankok újabb gazdaságélénkítő csomagokat dolgozhatnak ki. Az egyik legfontosabb adat a csütörtökön esedékes USA első negyedéves GDP második becslése. Ugyanaznap teszik közzé a friss munkanélküliségi adatokat és a folyamatban lévő ingatlan tranzakciókat.

Mai napon várható a fogyasztói bizalmi index, az újépítésű ingatlan eladási adatok, és a lakáspiaci árindex is, pénteken pedig a fogyasztói árindex esedékes.

Érdemes figyelemmel kísérni a Kínai Nemzeti Népi Kongresszust is, mely pénteken veszi kezdetét, fő témakörök a gazdaság, a koronavírus és Hongkong lesz.

A kínai kormány múlt pénteken jelentette be, hogy nem teszi közzé a 2020-ra tervezett GDP mértékét, a bizonytalan gazdasági helyzetre hivatkozva. A HSI a bejelentetést követően 5,56%-ot esett.

Összegzés

A héten több fontos jelentésnek köszönhetően lassan kirajzolódik, hogy milyen trendre számíthatunk az arany árfolyamát illetően. A piac eddig kivárásra játszott, azonban most már elég információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy a befektetők állást foglaljanak és megnőjön a kereslet a nemesfém iránt.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 

Kapcsolódó cikkek:

A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására. A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást.

A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.

Shortolják a kínai vállalatokat – Bizonytalanság és erősödő geopolitikai feszültség

Múlt pénteken a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang bejelentette, hogy kormánya 1994 óta először nem teszi közzé a gazdasági növekedés tervezett mértékét 2020-ban. A bejelentés után 5,56%-ot zuhant a Hang Seng Index, mely a hongkongi tőzsde 50 legnagyobb vállalatát foglalja magába.

Az államfő azzal magyarázta a döntést, hogy a bizonytalan gazdasági helyzetben más kritikus fontosságú területekre kell összpontosítaniuk, mint például a belföldi kereslet, a gazdasági fejlődés, a társadalmi stabilitás és a szegénység elleni küzdelem.

Ugyan az elmúlt években a gazdasági növekedés lelassult, a koronavírus járvány kitörése után 6,8%-os gazdasági visszaesést mértek 2020 első negyedévében. 1992 óta először fordult elő, hogy a kínai gazdaság csökkent az előző negyedévhez képest.

Az elemzők szerint az adatközlés hiányának hátterében az állhat, hogy a kormány nem dolgozott ki jelentős gazdaságélénkítő csomagot. Az alábbi ábrán a kínai, az amerikai és az európai reál DGP alakulása látható 2010 második negyedéve óta.

nagyításhoz klikk a képre

A hongkongi kormányfő 8 hónappal ezelőtt visszavont egy erősen vitatott kiadatási törvényjavaslatot, melyet valószínűleg nem nézett jó szemmel a kínai rezsim. Válaszul új nemzetbiztonsági törvényt kíván bevezetni a fél-autonóm Hongkongban, melyben sokan a személyes jogok korlátozását látják.

Az elemzők abban egyet értenek, hogy Hongkong-nak szüksége van az autonómiára, ahhoz hogy továbbra betölthesse egy globális pénzügyi központ szerepét, azonban abban már megoszlanak a vélemények, hogy mennyire fontos a régi a kínai gazdaság számára.

Trump amerikai elnök kész komoly válaszlépéseket tenni, amennyiben az új kínai törvényjavaslatot elfogadják, ugyanakkor pozitívum, hogy az ázsiai ország ismét ígéretet tett a kereskedelmi megállapodás első fázisának végrehajtására.

A két nagyhatalom közötti feszültség ismét felerősödött, miután Trump Kínát tette felelőssé a járvány globális elterjedéséért, és kész akár minden kapcsolatot megszakítani a távol-keleti országgal.

Az amerikai szenátus nemrég elfogadott egy törvényjavaslatot, melynek értelmében a NASDAQ-on nem kereskedhetnek azon vállalatok részvényeivel, melyek nem adják le könyvvizsgálati jelentésüket a kijelölt testület részére (PCAOB). Ezzel az intézkedéssel próbálják azokat a kínai cégeket kiszűrni, melyek hamis adatokat szolgáltatnak.

Jelenleg 556 kínai értékpapír short pozícióinak állománya 22,7 milliárd dollár, mely várhatóan növekedni fog. Elsősorban azon vállalatok részvényei érintettek, melyekben a kínai kormány is érdekelt, illetve melyek kínai könyvelő cégekkel dolgoznak.

Valószínűleg az előbb említett vállalatok nem felelnek meg a PCAOB előírásainak. A pénteki kereskedés során a short állomány 382 millió dollárral nőtt. Az alább táblázat az USA-ban kereskedett 10 legnagyobb short állománnyal rendelkező hongkongi vagy kínai részvényt mutatja.

forrás: S3 Partners, Investopedia (nagyításhoz klikk a képre)

Összegzés

Az USA és Kína közötti geopolitikai feszültség, illetve Kína struccpolitikája komoly árfolyamesést időzhet elő az ázsiai piacokon, melyek aztán magával ránthatják az európai és az amerikai tőzsdéket is. Érdemes figyelemmel kísérni a két nagyhatalom közötti külkapcsolat alakulását, mely erősen árfolyamozgató tényező lehet a következő hetekben.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 

Kapcsolódó cikkek:

A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására. A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást.

A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.

Veszélyben vannak a bankok 2020-ban? Megismétlődhet 2008?

A 12 évvel ezelőtt kirobbant pénzügyi válság számos bankot lökött a csőd szélére, közülük néhánynak nem is sikerült átvészelnie a krachot, a legnagyobb pénzintézet, mely csődbe ment az 1850-ben alapított Lehman Brothers volt. A mai bejegyzésben arról lesz szó, hogy mekkora veszélybe kerülhetnek a bankok a koronavírus járvány fékezésének érdekében hozott intézkedések következtében.

Finta József | Bank Center, Budapest | Kitervezte.hu

A 2008-as pénzügyi válság előzményei

Kezdjük azzal, hogy megnézzük a két válsághelyzet kiváltó okait. 2007 végére óriási méretű fújódott az amerikai ingatlan lufi, az árak elszálltak, 2001 első negyedévétől 2007 negyedik negyed negyedévéig 50%-ot nőtt az amerikai ingatlan piaci medián ár.

Közben a bankok sorra adták ki a jelzáloghitelt boldog-boldogtalannak. Kis túlzással minden jött-ment kapott hitelt, elég volt hozzá az ingatlanfedezet. Közben beindult az ingatlanpiaci spekuláció is, sokan csak azért vettek ingatlan hitelre, hogy az áremelkedés meglovagolva ők is kapjanak egy szeletet a tortából.

A kockázatosabb jelzálogokat aztán értékpapírokba csomagolták, és magasabb kamatot kínáltak, mint az amerikai állampapír, a kockázatminősítők pedig a valósnál alacsonyabb kockázati szintet állapítottak meg ezekre a konstrukciókra.

Ráadásul a bankközi kereskedés során ezeket a terméket addig pakolgatták további alapokba, hogy végül teljesen kockázatmentesnek ítélték, és persze az intézményi befektetők úgy vásárolták ezeket az értékpapírokat, mint a cukrot.

Tulajdonképpen pengeélen táncoltak a bankok ezekkel a termékekkel, várható volt, hogy amint az ingatlanpiaci árak esni kezdenek, az egész rendszer összeomlik. Több neves elemző és közgazdász figyelmeztetett anno a közelgő válságra, de a befektetők csak legyintettek, mondván miért esnének az ingatlanárak?

Aztán 2017-ben mégis bekövetkezett a nem várt fordulat, az ingatlanárak esni kezdtek, a bedőlt hiteleket a bankok nem tudták fedezni, és végül likviditási és fedezeti problémákkal néztek szembe.

Az állam gigantikus mentőcsomagja jó néhány nagy múltú pénzintézetet húzott ki a bajból, de nem sikerült mindenkit megmenteni, a 158 éve működő Lehman Brothers 2008. szeptember 15-én hivatalosan is csődvédelmet kért.

A válság következményeként jelentősen visszaesett a lakossági és a vállalati hitelezés, megnőtt a munkanélküliség és a tőkepiac is hatalmas károkat szenvedett, az értékpapírpiacon rég nem látott árfolyamzuhanás ment végbe.

A 2020-as körülmények

A legtöbb szakértő egyet ért abban, hogy a 2008-as válságot kiváltó okok közül az egyik legfontosabb az ingatlanpiaci árcsökkenés volt. A friss elemzések szerint ettől nem kell tartani 2020-ban, legalább is az elemzők nem számítanak drasztikus árcsökkenésre.

Skylar Olsen a Zillow vezető elemzője szerint egy 2-3%-os árcsökkenés várható Októberig és bár gazdasági visszaesés előtt állunk, a körülmények teljesen mások, mint 2008-ban.

„Az ingatlanpiac sokkal stabilabb, kisebb a hitelállomány, nincs túlkínálat, és az Y generáció nagy része családi okokból vásárolt saját ingatlant, nem pedig spekulatív céllal.”

Tom White a D.A. Davidson vagyonkezelő egyik vezető elemzője úgy véli, hogy az amerikai ingatlanpiac már túl van a koronavírus járvány okozta válság nehezén, és már a fellendülés kezdeti szakaszába lépett. Az elemző által készített tanulmány szerint az érdeklődés a januári és a februári számokhoz képest 34%-kal esett vissza márciusban, de április utolsó hetében már csak 17% volt a különbség.

2008 után sokat szigorítottak az USA-ban is a hitelfelvételi kondíciókon, megelőzendő egy hasonló hitelbedőlési tendenciát. A mostani helyzet akkor válhat kritikussá, ha az emberek tömegesen veszítenék el munkájukat, és emiatt nem tudnák fizetni a hitelüket.

A kormányok globálisan (köztük nálunk is) ezt hiteltörlesztési moratóriummal próbálják megakadályozni. Magyarországon az év végéig kaptak haladékot a hitelfelvevők, aki elveszíti a munkáját, több mint fél éve van, hogy másik állást találjon.

A helyzet egyelőre biztató, a moratórium ellenére is százezrek fizetik továbbra is a hitelüket itthon, egyelőre a hitelek tömeg bedőlésétől nem kell tartani. Becslések szerint körülbelül 10%-ra tehető a jelenlegi munkanélküliségi ráta, ám a gazdaság folyamatos újraindításával ez a szám jelentősen csökkenhet az év végéig.

A hitelintézetek világszerte összesen mintegy 500 milliárd $ könnyítést kaptak a jegybankoktól a koronavírus járvány okozta krízis enyhítésére. Az összegből az esetleges rövidtávú finanszírozási nehézségeket orvosolhatják a pénzintézetek.

Gazdasági háttér

Világszerte elkezdődött a korlátozások enyhítése, hazánkban bizonyos feltételek mellett vidéken újra kinyithatnak a vendéglátóhelyek, a strandok, állatkertek és egyéb turisztikai egységek. Hamarosan újranyithatnak a mozik és a kulturális központok is.

Májusban újraindult a termelés, beindultak a gyártósorok. Néhány hetes kényszerszünet után a gazdaság végre újraindul, a szakértők szerint a nehezén túl vagyunk. Fontos kérdés azonban, hogy a lazítások hatására milyen mértékben emelkedik meg a fertőzés aránya.

Ha ismét kritikussá válik a járvány terjedése, akkor sajnos újra bevezethetik a szükségállapotot és az ezzel járó korlátozásokat, és kijárási tilalmat. A világ tehát árgus szemekkel figyeli a járvány terjedését és bízik abban, hogy nem kell második hullámmal szembenéznünk.

Összegzés

Gazdasági szempontból a nehezén túl vagyunk, lassan feléled a gazdaság és beindul a termelés. A pénzintézetek a mentőcsomagoknak hála eddig átvészelték a járványt, és ha nem alakul ki második fertőzési hullám, akkor jó eséllyel megmenekülünk egy 2008-hoz hasonló, a bankokat érintő krízistől.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek:

Koronavírus: 10,4%-kal esett vissza az ipari termelés márciusban

A koronavírus-járvány elleni intézkedések márciusban már életbe léptek, ennek köszönhetően jelentősen csökkent az ipari termelés Magyarországon az egy évvel korábbi értékhez és az előző hónaphoz képest, derül ki a KSH tegnapi tájékoztatásából. A mai bejegyzésben a legfontosabb adatokat és azok gazdasági hatásait elemeztem.

forrás: pixabay.com

Az előző év azonos időszakához képest 5,6%-os termelés csökkenés is jelentős, azonban ha a munkanaphatástól megtisztított adatokat nézzük, akkor 10%-os visszaesést látunk. A járvány lassítása érdekében tett intézkedéseknek alaposan visszavetették a hazai ipari termelést.

forrás: KSH

Február hónaphoz viszonyítva 10,4%-os termeléscsökkenést mért a KSH, ez az adat már a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított érték.

forrás: KSH

8,1%-kal esett vissza az ipari export, a 2019-es év azonos hónapjához képest. Az autógyártás, mely az export 32%-át teszi ki 22%-kal csökkent.

forrás: KSH

Az energiaszektort érintette legérzékenyebben a válság, az adatok szerint a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás 38%-kal esett vissza a tavalyi év azonos hónapjához képest. A jelentős mértékű termelés csökkenés a hazai és külföldi kereslet drasztikus csökkenésének köszönhető.

Jelentősen visszaesett az autóipar termelése is, a járműgyártás 19,8%-kal csökkent tavaly márciushoz képest, ebből az autógyártás 28%-os, az alkatrészgyártás 13,1%-os csökkenéssel vette ki a részét. A hazai autógyárak több hétig szüneteltették a gyártást a járvány magyarországi terjedésének korai szakaszában, nem meglepő tehát a volumen 20% körüli zsugorodása.

A válság alatt egyes szektorok azonban felpörögtek, az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása jelentős mértékben, 12,7%-kal nőtt 2019 márciusához viszonyítva. A legnagyobb volumenű emelkedést az növényi és állati eredetű olajkészítés teszi ki, mely 52%-os növekedést tud felmutatni.

Nem csoda, hogy az élelmiszeripari termelés a tavaly márciushoz viszonyítva megugrott, hiszen a vásárlók valósággal megrohamozták az áruházakat és szupermarketeket, hiánycikké vált többek között a liszt, a cukor és a hústermékek.

Gazdasági, tőkepiaci hatások

Szerencsére a gyártásban dolgozó magyar munkavállalók nagy része megtarthatta állását a leállás alatt. Fizetett és fizetetlen szabadságolás, csökkentett munkaidő és az állami bértámogatás segítségével az ipari szektor átvészelte a járvány kritikus időszakát.

Korábbi elemzések 5%-os GDP visszaesést prognosztizáltak, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig 3%-os recessziónak a lehetőségéről beszélt még áprilisban. A magyar GDP több mint 20 százalékát a feldolgozóipar termeli, alaposan hozzájárul tehát a márciusi termelési leállás a GDP idei csökkenéséhez.

A GDP visszaesése, minden bizonnyal visszaveti a fogyasztói hangulatot is, a háztartások fogyasztása a következő hónapokban tovább csökkenhet, hiszen kevesebb tartalékkal rendelkeznek, mint a járvány előtt.

Holnapi nap folyamán teszi közzé a KSH a 2020 I. negyedéves GDP adatokat. A befektetői bizalom nagyban függ a jelentéstől. Amennyiben a vártnál nagyobb mértékű lesz a GDP csökkenése, a hazai értékpapírpiacon rövidtávú korrekcióra lehet számítani.

A márciusi ipari termelési visszaesést valószínűleg felülmúlja majd az áprilisi, ugyanis a korlátozások és a leállás érvényben voltak az előző hónapban is. A májusi adatok már kedvezőbbek lehetnek, a legtöbb gyárban már újraindult a termelés szigorú előírások mellett.

Összegzés

A 10,4%-os termelési visszaesés megfelel az előrejelzéseknek, a legtöbb gyárban március közepétől teljes leállást rendeltek el, köztük az autógyárakban is. Az április adatok minden bizonnyal még nagyobb mértékű csökkenésről szólnak majd, gyakorlatilag az egész hónapban állt a termelés az országban.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 

Kapcsolódó cikkek:

Kilátástalan helyzetbe kerülhetnek az ingatlanpiac egyes szereplői

A koronavírus okozta gazdasági leállás nem kímélte a kereskedelmi ingatlanok piacát sem, a szektor súlyos károkat szenved el, melynek rövidtávú következménye a bérleti kereslet csökkenése, a fejlesztések felfüggesztése, csúszása és jelentős bevételkiesés lesz. A mai cikk egy rövid összefoglaló az MNB múlt héten kiadott kereskedelmiingatlan-piaci jelentésről.

forrás: pixabay.com

A tanulmány szerint nagy az egyetértés az ingatlanpiaci szakértők részéről abban, hogy a járvány miatt a legnagyobb veszélybe a szállodák és a kereskedelmi ingatlanok piaca került, hiszen az ingatlanokat bérlő cégek fizetési nehézségekkel néznek szembe a turizmus leállásából és a kijárási tilalomból eredő bevételkiesés miatt.

Az idegenforgalomból származó bevétel néhány hét alatt gyakorlatilag nullára csökkent, így sok beruházás, fejlesztés csúszik, vagy el sem indul. Emiatt az építőiparban is jelentős visszaeséssel számolnak a piaci szereplők.

A kialakult helyzet hosszú távú hatását még bizonytalanság övezi, egyelőre nem tudni, hogy a gazdasági ágazatokat milyen mértékben befolyásolja a járvány, és hogyan változnak meg a fogyasztási szokások, illetve a foglalkoztatottság.

2019 számokban

A tavalyi évben az elmúlt évekhez hasonlóan magas volt a befektetési-, a bérleti- és a fejlesztési aktivitás. Nézzünk néhány fontos adatot:

  • A bankok vállalati hitelállományának 40 százaléka kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hitel
  • Tavaly évvégére a modern irodák átlagos kihasználatlansági aránya a fővárosban 5,6%-ra csökkent
  • A budapesti és környéki ipari-logisztikai ingatlanoké 1,9 százalék volt
  • A kereskedelmiingatlan-piac befektetési forgalma 2019-ben is elérte az 1,8 milliárd eurót, a befektetések 75 százaléka hazai szereplőkhöz kötődött
  • 1,8 milliárd eurós forgalmat generált a kereskedelmiingatlan-piac 2019-ben, melynek háromnegyede hazai szereplőkhöz köthető

A koronavírus keresztülhúzta a számításokat

A járvány kitörése előtt jelentős fejlesztések és bővítések voltak folyamatban, mintegy 580 ezer m2 irodaépület építése (16%-os bővítést jelent) és 440 ezer m2 irodafejlesztés (a teljes állomány 12%-a) előkészítése volt folyamatban.

8 500 hotelszoba építése vagy előkészülete zajlott a koronavírus hazánkba érkezése előtt. Ez 3 éves távlatban 16 százalékkal bővíti a hazai szállodakapacitást. A fővárosban ez az arány még magasabb, 27,5%-os kínálatnövelés volt tervben.

Az év elején eszkalálódó koronavírus járvány sokkolta a gazdaságot és vele együtt az ingatlanszektort is. A tanulmány szerint a korábban az volt a tendencia, hogy a kereskedelmiingatlan-piac ciklusa 1-2 éves fáziskéséssel követte a gazdaság ciklust.

A gazdasági lassulás Magyarországon is jelentős, ez pedig hosszútávon rányomja bélyegét a kereskedelmiingatlan-piacra is. A legrosszabb helyzetben a szállodák vannak, a tavaszi hónapokat gyakorlatilag nulla bevétel mellet a foglalkoztatottság minimálisra csökkentésével kénytelenek átvészelni.

A turizmus gyakorlatilag idegenesen megszűnt, a legnagyobb kérdés az, hogy legalább a nyári szezon egy része menthető e. Az utazási kedv felmérések szerint magas, ám az elhúzódó járvány miatt lehetséges, hogy csak hosszabb távon pótolják az elmaradt utakat a turisták.

Hogy mikor áll helyre a turizmus az nagyban függ attól, hogy a recesszió mennyire nyúlik el, illetve milyen mértékű visszaesés és hány százalékos munkanélküliség fog jelentkezni tartósan. Az elmúlt évek folyamatos növekedése után a 2020-as év katasztrofális lehet.

Az alábbi ábra remekül szemlélteti a koronavírus hatását a kereskedelmiingatlan-piacra:

forrás: MNB.hu

Kiskereskedelmi piac

A jelentés szerint rövidtávon kettős hatást gyakorol a koronavírus a kiskereskedelmi ingatlanpiacra. Egyfelől megnövekedett a drogériák, élelmiszerboltok és gyógyszertárak forgalma, másfelől bezártak az óvodák, játszóházak és magánrendelők.

Különösen érintettek az éttermek, és más vendéglátó egységek, rövidtávon szinte minden bérlő fizetésképtelenné vált, de más ágazatban érintett bérlők is jelezték már, hogy kedvezményekre szorulnak a kieső bevételek miatt.

A kiskereskedelmi egységek 40-80%-os bevételkiesést szenvednek el, mióta életbe léptek a kijárási korlátozások. Emiatt az ingatlantulajdonosok is jelentős jövedelemtől esnek el, és az ő segítségük nélkül üzletek mehetnek tönkre, munkahelyek szűnhetnek meg.

Állami beavatkozás nélkül már rövidtávon is jelentős a veszteség ebben a szegmensben, ugyanis a bérbeadók sincsenek abban a helyzetben, hogy ekkora pénzkiesést tolerálni tudjanak.

Hosszú távon két forgatókönyv szerint alakulhat a fogyasztói magatartás a járványhelyzet után. Az egyik opció, hogy a megkönnyebbült lakosság fellélegzik, erősödik a fogyasztói bizalom és visszatér az igény az elmaradt közösségi programokra.

Egy másik verzió szerint a háztartások felélik tartalékaikat, és a megemelkedett munkanélküliség miatt tartósan visszaesik a fogyasztás, átalakulnak a fogyasztási szokások és hosszú távú negatív hatás éri a kiskereskedelmi szektort.

Ipar-logisztika piac

Több gyár átmenetileg leállította a működését március közepén, többek között az Audi a Mercedes és a Suzuki gyár is befagyasztotta a gyártást a járvány miatt fellépő alapanyaghiány és a végtermék iránti keresletcsökkenés miatt.

A gyárakat kiszolgáló logisztikai cégek szintén leálltak, vagy jelentősen korlátozták a működésüket. március közepétől olyan problémákkal néznek szembe a logisztikai cégek, mint munkaerőhiány, és szállítási nehézségek.

A járvány után valószínűleg megélénkül a termelés és visszatérhet a szektor a régi kerékvágásba. Amennyiben a munkahelyeket sikerül megmenteni, hamar visszaállhatnak a logisztikai piacon a járvány előtti állapotok.

Irodapiac

A koronavírus rövidtávú hatása már ebben a szegmensben is érezhető. A turizmus-vendéglátással és a légiközlekedéssel foglalkozó cégeket kiszolgáló bérlők néznek szembe leginkább anyagi nehézségekkel.

A széles körben elterjedt otthoni munkavégzés (home office) miatt a bérlők kérhetik a bérleti szerződés újratárgyalását, kedvezményt a rezsi és üzemeltetési költségből. Optimista vélemények szerint az irodapiacot nem éri jelentős negatív hatás, amennyiben 1-2 hónapon belül feloldják a korlátozásokat.

Egyetlen veszélyforrás annak lehetősége, hogy több kiszolgáló központ üzleti modellje jelentősen átalakulhat a járvány utáni piaci igények és kereslet megváltozásával.

Befektetési piac

Az ingatlanpiaci szakértők szerint jelentős negatív hatással számolhatunk a befektetési piacon. Nagymértékben lecsökkentek a járvány alatt a műszaki átvilágítások, értékbecslések. A befektetők egyelőre kivárnak, látni szeretnék milyen mértékű lesz a gazdasági visszaesés, és hol lesz a mélypontja.

A nyugdíjpénztárak és az ingatlanalapok az esetleges pénzkivonások miatti likviditási problémáktól tartanak. Rövidtávon visszaeshet a kereslet a kockázatkerülés miatt, azonban a tartósan alacsony kamatkörnyezet miatt továbbra is vonzó marad az ingatlanbefektetés hosszú távon.

A kivitelezési piac

Az építőipar már a járvány előtt is jelentős munkaerőhiánnyal küzdött, ez csak tovább fokozódik a járvány alatt és után. Emiatt a kivitelezési csúszások továbbra is jellemzőek lesznek, sőt még jobban elhúzódhatnak az építkezések, beruházások.

További problémát jelent az ellátási lánc akadozása, a külföldi munkavállalók távolmaradása, és a tervezői kapacitás visszaesése. Kettős hatása van a koronavírusnak az építőiparra is. Sok kisvállalkozás tönkre mehet, és lassú folyamat lesz a kivitelezők talpra állása.

Az építkezések leállítása és csökkenése ugyanakkor lefelé nyomhatja az építőanyag árakat. A megnövekedett munkanélküliség és a kisvállalkozók számának csökkenése segíthet enyhíteni az évek óta jellemző munkaerőhiányt.

Kilátások

A szakértők egyöntetű véleménye szerint a rövid- és középtávú visszaesés után elhúzódó fellendülésre lehet számítani. Vannak olyan vélemények, miszerint rövidtávon befagy a piac, majd a válság enyhülésével fokozatosan tér majd magához a szektor. Más vélemények szerint 1-2 évig tarthat, míg a válság előtti szintre áll vissza a piac.

Kulcsfontosságú, hogy milyen mértékű lesz a gazdasági visszaesés itthon, illetve hogy hány hónapot kénytelenek kibírni bevétel nélkül. 3-4 hónap bevételkiesést a többség még tud tolerálni, de 1 évet csak kevés szereplő tud átvészelni.

Az ingatlanszektor jelentős finanszírozási igényű, amennyiben jelentősen csökken a banki hitelezés a válság után, az jelentősen visszaveti az építőipart, a fejlesztéseket, és az ingatlanbefektetést is. Legutóbb is ez történt 2008 után.

Az eddigi bejelentések és kormányintézkedések világszerte azt jelzik, hogy a kormányok és a jegybankok azon dolgoznak, hogy elkerüljük a gazdasági és pénzügyi válságot. Giga mentőcsomagra van szükség a járvány alatt és a gazdaság újraindításakor egyaránt.

A központi bankok globálisan enyhítettek monetáris politikájukon, ezzel is könnyítve a kormányok, kereskedelmi bankok, vállalkozók és munkavállalók helyzetét. Magyarországon az MNB közreműködésével a kormány hiteltörlesztési moratóriumot hirdetett, megkönnyítve ezzel több százezer háztartás helyzetét.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 
 

Kapcsolódó cikkek: