A tőzsde 9 kockázattípusa

Amikor részvénybefektetésről, tőzsdézésről van szó, a legtöbben az árfolyamkockázatot emelik ki, ám ezzel közel sem merült ki a tőzsdéssel járó kockázatok sora. A mai posztban bemutatom az összes kockázatot, melyeket szem előtt kell tartani, mielőtt belevágnánk a tőzsdébe!

1 – Árfolyamkockázat

Kezdjük a legismertebbel, ami nem más, mint az árfolyamkockázat. Alapvetően mindenki attól tart, mielőtt részvényt vásárol, hogy mi történik, ha esik az árfolyam? Mi történne, részvénycsomagunk árfolyama csökken, tehát a befektetett tőkénk ki.

Nem kell közgazdásznak lennünk ahhoz, hogy felismerjük a tőkepiac azon törvényszerűségét, miszerint az árfolyam felfelé és lefelé is elmozdulhat. Még szép, hiszen ha minden részvény mindig ugyanannyiba kerülne, akkor nem lenne piaca.

Na már most, ha mindkét irányba változhat az árfolyam, akkor természetesen a tőzsdéből lehet profitálni, de ugyanúgy lehet bukni is. Hogy mitől függ, hogy nyerünk e vagy nem egy üzleten? Az attól függ, hogy mikor szálltunk be és mikor szállunk ki. Ennyire egyszerű.

A titok kulcsa az időzítésben rejlik, de mivel sajnos nem látjuk a jövőt, ezért csak elemzésekre, stratégiákra, módszerekre és a megérzésinkre hagyatkozhatunk. Fontos bejegyezni, hogy mai napig sem létezik egyetlen tuti módszer sem, mellyel előre tudjuk jelezni az árfolyammozgást. Aki mást mond, az hazudik.

Valóban léteznek tőzsdestratégiák, melyeket alkalmazva feljavíthatjuk nyereséges ügyleteink arányát, illetve hosszútávon extra hozamot realizálhatunk. Ez tény. Viszont az is tény, hogy a koronavírus például keresztbetett a stratégiának.

Olyan időkben, mint amit most élünk, amikor ennyire volatilisek a piacok, teljesen más módszerek szerint kell kereskedni, mint „békeidőben”. Más alakzatok, más trendek jellemzőek, aki nem alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, az könnyen pórul jár.

Az árfolyamok változása tehát törvényszerű, a piaci keresleten és kínálaton alapul. Hogy milyen tényezők befolyásolják a részvények árfolyamait, az talán megér egy külön csikket, de azért foglaljuk össze néhány pontban:

A vállalattal kapcsolatos hírek, események
Pénzügyi jelentések, beszámolók, költségvetési tervezet, üzletfejlesztési terv
Makrogazdasági adatok, statisztikai beszámolók, jelentések
Politikai döntések, monetáris politika
Globális válságok
Tőkepiaci elemzők, szakértők véleménye
Intézményi befektetők vásárlásai, eladási
A technikai elemzés szerinti vételi és eladási szignálok
Spekulatív ügyletek

Alapvetően a fenti szempontok szerint alakulnak a részvényárfolyamok, de az utolsót azért illik zárójelbe rakni. A piaci felügyeletek persze minden erejükkel próbálják kiszorítani a piacról a spekulációt, azonban sajnos a mai napig is jelen van.

2 – Devizakockázat

Sokán már a devizakockázat jelentőségét is elbagatellizálják, mondván a forint épp elég gyenge, attól bármilyen más deviza csak stabilabb lehet. De hisz pont emiatt nagy a kockázat. Például a közelmúltban a magyar deviza rekord mélységbe zuhant..

Április elején közel járt a forint, hogy elérje a 370-es árfolyamot az euróval szemben. Azóta visszaerősödött 5,5%-ot, tehát ha például április elején a német tőzsdébe fektetünk, és a részvényeink 10%-ot erősödtek, akkor valójában csak 4,5% a hozamunk, mert közben a forint is erősödött az euróval szemben.

Ha pont egy gyenge forint idején fektetünk külföldi tőzsdébe és HUF számláról fizetünk be, akkor jó eséllyel már csak a devizaárfolyam változása miatt is veszteségünk keletkezik. Külföldi értékpapírokba fektetni tehát extra kockázattal jár.

3 – Vállalati kockázat

Előfordulhat, hogy egy stabil, nagy múltú cég a piaci körülmények megváltozásának, vagy a konkurencia erősödésének köszönhetően gyengébb eredményeket ér el, és a befektetők elpároltnak. Ez történt a Nokiával is, melyet gyakorlatilag kiszorított a globális mobilpiacról a kínai gyártók megjelenése a 2010-es évek elején.

2007 novemberében még 26 eurót ért egy Nokia részvény, ma már ennek töredékét 3 és fél eurót adnak érte. A Microsofttal való együttműködés sem mentette meg a céget, mára teljesen kiszorult a piacról köszönhetően a Huawei, a Xiaomi és az Oppo előretörésének.

2017-ben robbant ki az a könyvelési botrány, melyben a BT (British Telecom) olaszországi központja volt érintett, és amely 530 millió fontos veszteséget okozott a brit óriásvállalatnak. A cég részvényének árfolyama a botrány kirobbanásának másnapján 18%-ot zuhant.

Említhetjük még a Volkswagen 2015-ös emissziós botrányát, vagy a Facebook 2018-as kálváriáját az adatkezelési szabályok megszegése miatt. Mindhárom eset egy stabilan működő globális nagyvállalattal történt.

Az addig folyamatosan emelkedő árfolyamok hirtelen nagyot zuhantak a botrányok kirobbanásakor és több hónapba, sőt évekbe is tellett, mire ismét elérték a botrány előtti szintet az árfolyamok.

4 – Földrajzi kockázat

Azt hiszem, nem árulok el újdonságot azzal, ha azt írom, hogy az életkörülmények nem mindenhol azonosak a világon. Vannak fejlődő régiók, elmaradt gazdasággal és jelentős társadalmi réteggel, aki szegénységben él.

Egyes térségekben például nagya politikai bizonytalanság és a gazdasági instabilitás. Nem szükséges a régmúltba tekintenünk, hogy hiperinflációval és a gazdaság teljes összeomlásával találkozzunk, gondoljunk csak Venezuelára.

Máshol pedig fejlett gazdaságok, általános társadalmi jólét és politikai stabilitás a jellemző. A két vég között pedig a spektrum széles skálája található meg a Földön. Vajon hol lehet számítani előbb politikai forradalomra? Európában, vagy Dél-Amerikában?

Melyik kontinens van kitéve természeti katasztrófáknak? Hol fenyeget a túlnépesedés, vagy az elszegényedés? Hol kell számítani a következő migrációs válságra? Többek között ezek a kérdések foglalkoztatják azokat, akik a fölrajzi kockázatot mérik.

Természetesen a fejlődő országokban is vannak stabilan működő, milliárdos bevétellel rendelkező vállalatok, viszont földrajzi helyzetüknél fogva ki vannak szolgáltatva a politikai, természeti vagy társadalmi veszélyeknek.

Ezek a cégek kockázatosabbnak minősülnek olyan vállalatokkal szemben, melyek a fejlett régiókban működnek. Napjainkban a globalizáció soha nem látott méreteket ölt, ám ettől még vannak kockázatosabb és kevésbé kockázatos térségek.

5 – Geopolitikai kockázat

Éppen aktuális a téma, a napokban ugyanis felerősödött az USA és Kína közti feszültség, melynek oka az ázsiai nagyhatalom azon törekvése, hogy Hongkong is a befolyása alá kerüljön. Ezt egy új nemzetbiztonsági törvényjavaslattal próbálják véghezvinni, ám az Államok ezt nem nézi jó szemmel, sőt.

Annyira nem, hogy Trump már meg is fenyegette Kínát, hogy ha életbe lép a törvényjavaslat, kész mindenféle kapcsolatot megszakítani Kínával, az pedig kilátástalan helyzetbe hozhatja a kínai gazdaságot.

Hongkong jelentős pénzügyi központ, a tőzsdén olyan patinás vállalatok papírjaival kereskednek, mint az AIA biztosítási vállalat, vagy a technológiai óriás Tecent, melyet a kínai Facebook-ként is szoktak emlegetni.

Az amerikai elnök és kabinetje pedig úgy véli, ha a fél-autonóm városállam kínai ellenőrzés alá kerül, elveszítheti ezen státuszát. Kínára tehát hatalmas nyomás nehezedik, hiszen az Egyesült Államok Kína legfontosabb export piaca.

Neves elemzők szerint a növekvő feszültség lehet az egyik oka annak, hogy az utóbbi napokban világszerte megtorpantak a tőzsdék. Ilyen és ehhez hasonló kereskedelmi háborút már láttunk a közelmúltban, soha nem fölfelé tolták az árfolyamokat.

Általában ilyenkor kivár a piac, hiszen nagyban befolyásolja a tőzsdei indexeket a konfliktus kimenetele, ez idáig mindig valamilyen békés megoldás zárta le a vitákat, ám egy negatív végkifejlet jelentős esést idézhet elő.

6 – Stratégiai kockázat

Az árfolyamkockázattal foglalkozó bekezdésben már említettem, hogy nincsenek tuti stratégiák, 100%-osan működő módszerek. Ha lenne, akkor senki sem dolgozna, mindenki otthon ülne a gép előtt, és részvényeket adna-venne.

Az is igaz ugyanakkor, hogy profi kereskedők évtizedes tapasztalatik alapján olyan szinten finomra hangolták kereskedési technikájukat, hogy kényelmesen megélnek a tőzsdéből. Ehhez azonban szükségük volt:

türelemre
pénzre
időre
kitartásra
elszántságra
önfegyelemre

Igaz, hogy ma már beiratkozhatunk profi térderek által tartott tőzsdetanfolyamokra, óriási mennyiségű szakirodalom áll a rendelkezésünkre, de én mégis úgy vélem, hogy a személyes tapasztalatot egyik sem helyettesíti.

Ezen gondolatmenet szerint egy kezdő befektető tehát eleve hátrányból indul a tapasztalt nagykutyákkal szemben, hisz nulla tapasztalattal vág neki a részvénykereskedésnek. Alkalmazhat bármilyen stratégiát, mindig ott lesz a hibafaktor, lehet, hogy csak egyetlen pozíció lesz veszteséges, de éppen elég lehet ahhoz, hogy nagyot bukjon a delikvens.

Hiába veszek olyan vállalat részvényét, mely stabil gazdasági hátterű, földrajzilag előnyös térségben működik, pozitív hírek keringenek róla a sajtóban, ha a stratégia, mely alapján nyitottam a pozíciót, csődöt mond.

Márpedig ez előbb, vagy utóbb bekövetkezik. A kérdés ilyenkor természetesen az, hogyan kezeljük a helyzetet, rendelkezünk e stop-loss stratégiával, milyen mértékben tudjuk minimalizálni a veszteséget, illetve levontuk-e a megfelelő következtetéseket.

7 – Az emberi tényező kockázata

A fenti gondolatmenetet folytatva, elérkeztünk ahhoz a részhez, amikor a kockázatot mi magunk jelentjük. Emberek vagyunk, és tévedni emberi dolog, szokták mondani. Tegyük fel, hogy alaposan kielemeztünk egy adott részvényt, megkaptuk a várva várt belépési szignált, szépen megy is fölfelé az árfolyam, el is éri a célárat, de mi bízva a további emelkedésben nem zárjuk a pozíciót.

Hányszor láttunk már ilyet. Aztán történik valami váratlan, esetleg átsiklunk egy fontos adat fölött, nem végzünk alapos munkát és lefordul a papír, éppen hogy nullán kiszállunk, netán veszteségünk is keletkezik.

Pedig a profit ott volt, csak túl mohók voltunk és nem adtuk el a részvényt, amikor kellett volna. Hiába dolgozunk stratégia szerint, ha nem követjük pontosan. Egy másik tipikus példa, amikor érzelmeinktől vezérelve zárunk pozíciót, pedig legbelül jól tudjuk, hogy mit kéne tenni.

A veszteségtől való félelem sok kezdő tőzsdést befolyásol a döntéshozásban. Aki nem tudja kizárni az érzelmeit, az gyakorlatilag bukásra van ítélve a részvénypiacon. Kérdezzük csak meg bármelyik neves részvénybefektetőt, az elsők között fogják említeni az érzelmek kizárását a legfontosabb alapszabályok listáján.

8 – A bróker kockázata

Rémlik a Buda-Cash botrány? Emlékszel a Quaestor ügyre? Nem voltak olyan régen, gondolom tisztában vagy az említett brókercégekkel kapcsolatos bűntető eljárásokra, illetve vádelemesekre. A Quaestor per például mai napig tart.

Ha mégse hallottál volna róluk, akkor röviden annyit, hogy a Buda-cash brókercég 5 vezetője 115 milliárd forintot sikkasztott 7 év alatt. A Quaestor csoport pedig gyakorlatilag egy 150 milliárd forintos pilótajáték volt.

Ide vehetjük a BAUMAG csalást is, ám annyiban más a helyzet, hogy az egy befektetői szövetkezet volt, nem bróker cég. Ők is milliárdokat loptak el a befektetőktől 1995 és 2005 között, és tették mindezt úgy, hogy közben egyre magasabb hozamot ígértek, hogy tudják fedezni az új ügyfelek pénzéből a kifizetéseket.

Érdekesség, hogy mindkét brókercég esetén az után merült fel, hogy valami nincs rendben, miután a svájci jegybank eltörölte az 1,2-es árfolyamküszöböt az euróval szemben. Emiatt azok az intézmények, és cégek, melyek frank eladási pozícióban voltak, nagy bajba kerültek.

A műveletnek köszönhetően itthon is több brókercég ment csődbe 2015 elején, melynek következtében megnőtt a befektetők körében a bizalmatlanság. Tömegesen szerették volna az ügyfelek a megtakarításaikat, befektetéseiket készpénzzé tenni.

Miután megrohamozták a befektetők a fent említett két brókercégnek likviditási problémáik akadtak, mivel valójában nem is rendelkeztek a szükséges fedezettel, hiszen fiktív számlákkal és kötvényekkel operáltak.

Az MNB aztán végül befagyasztotta az ügyfélszámlákat és beszüntette a brókercégek működését. Az eredmény: több százezer károsult, több százmilliárd forintos kár.

9 – Technikai kockázat

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy olyan szoftverek és hardverek, melyek a brókercégek működését és az ügyfélszámlák kezelését végzik, tökéletesek és hibátlanok. Óriási tévedés.

Mostanában egyre többet olvasok fórumokon, Facebook csoportokban olyan devizakereskedők beszámolóiról, akik éppen pozíciózárás előtt technikai problémával találkoztak, például lefagyott a platform, emiatt nem sikerül az adott pozíció azonnali zárása.

Talán véletlen talán nem. Azonban pontosan az előbbi bekezdéshez kapcsolódok, hogy anno, amikor a frank árfolyama hirtelen elszállt az euróval szemben, a Saxo rendszere is csődöt mondott, ezért a pozíciók nem zárultak a beállított 1,195-ös értéknél, csak jóval később.

Aki rendelkezik némi informatikai ismerettel, az jól tudja, hogy bármelyik szerver lefagyhat, ha túlterheltté válik. Ha egy váratlan esemény miatt túl sokan próbálnak kapcsolódni egy időben, a szerver nem bírja el az adatforgalmat és mindenkit ledob.

Hiába tökéletes tehát a stratégiánk, zárjuk ki az érzelmeinket és hozunk jó döntést, és hiába nyitjuk mi a pozíciót jókor, ha nem tudjuk zárni, amikor kellene. Az ördög nem alszik, a technológia ördöge meg végképp nem.

Összefoglalás

Nem véletlenül tartják a részvénykereskedést nagyon kockázatos befektetésnek a szakértők, mint láthatjuk, jó néhány banánhéjon csúszhat el az ember tőle akár független okok miatt is. Az árfolyamkockázat csak egy dolog.

Ott van másik 7 kockázat, a tőzsde veszélyes terep azok számára, akik nem megfelelően mérik fel a lehetséges buktatókat. Professzionális kockázatkezelés nélkül a tőzsde szerencsejáték, és én azt javaslom, ne bízzuk a pénzünket a szerencsére!

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek: