Beküldve:

140 milliárd forintot hozott Magyarországnak az MNB aranybefektetése

A nemzetközi trendet követve az MNB is jelentősen megnövelte aranytartalékát az elmúlt években. 2019-re 31,5 tonna aranyfedezetet halmozott fel a Magyar Nemzeti Bank, melynek árfolyamnyereségeként 140 milliárd forintot könyvelhetett el a jegybank 2019 végén.

forrás: pixabay.com (a kép illusztráció)

2018-ban stratégiai döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank. Először hazaszállítatta a fizikai aranytartalékot, majd tízszeresére növelte az állományt. A tavalyi geopolitikai feszültség és egyéb tényezők hatására megnőtt a kereslet a nemesfém iránt, mintegy 20%-kal emelve az árfolyamot.

Az arany továbbra is az egyik legjobb értékmegőrző eszköz, mely kifejezetten válsághelyzetben jelent mentőövet a befektetőknek. A koronavírus járvány okozta gazdasági válság során is élénk kereslet mutatkozik az arany iránt, további árfolyam emelkedést prognosztizálva.

Múlt héten egy 400%-os ralinak a lehetőségéről írtam egy bejegyzést, a technikai elemzésre fókuszálva. Az emelkedő trend legfőbb támaszai tavaly a nemzetközi konfliktusok voltak, idén pedig a járvány okozta recesszió lehet. 2019-ben 18%-os, idén pedig eddig 15%-os árfolyam növekedést ért el az arany.

A 2000-es évek elején tetőző arany eladási trend a 2008-as pénzügyi válság után fordult meg, amikor a központi bankok ismét aranyfelvásárlásba kezdtek. Ez jelentős lendületet adott az árfolyamnak, egészen 2011-ig stabil emelkedő trendben volt, ekkor érte el jelenlegi csúcsát.

A jegybankok vásárlási trendje immár 9 éve tart, utoljára ilyen hosszan tartó vásárlási trend a 60-as években volt jellemző. Az alábbi ábrán láthatjuk a jegybanki aranytartalék évenkénti változását globálisan.

forrás: World Gold Council, MNB

A keresleti oldal mellett a kínálati oldal is az árfolyam növekedést segíti elő, világszerte jelentősen csökkent a bányászat és a finomítás mennyisége, és továbbra is nagy bizonytalanság övezi azt a kérdést, hogy mikor állhat helyre az aranykitermelés.

A válsághelyzet következtében megnőtt az arany árfolyam volatilitása is, a bizonytalan gazdasági körülmények miatt márciusban napi 50 dolláros árfolyammozgás is előfordult. Az arany árfolyamának alakulása fél évre visszamenőleg remekül szemlélteti a volatilitást.

forrás: Bloomberg, MNB

140 milliárdos nyereséget könyvelt el az MNB

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2018 októberében döntött úgy, hogy a meglévő 3,1 tonna aranytartalékot a tízszeresére növeli. A döntés mögött hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégai célok álltak.

Az idő igazolta az MNB döntését, mely óta az arany árfolyam minden devizával szemben jelentősen erősödött: az amerikai dollárral szemben 45%-kal, az euróhoz képest 55%-kal, míg a svájci frankkal szemben 40%-kal.

Tavaly évvégén az MBN az árfolyameredmény realizálása mellett döntött, melynek következtében 140 milliárd forint nyereségre tett szert. Ennek következtében az MNB 250 milliárd forint osztalékot tudott befizetni a költségvetésbe.

Kilátások a jövőre nézve

Az arany árfolyamának növekedése a gazdasági recesszió következtében folytatódhat. Amennyiben tartós medvepiac üti fel a fejét a részvénypiacokon, az arany új lendületet kaphat, és akár történelmi csúcs felé is törhet.

Rövid- és középtávon tűnik a legvalószínűbbnek egy arany rali, a tőzsdeindexek felpattanása ugyanis megtorpanásra késztetheti a nemesfémet. Erre 3-4 éves időtávon van legjobb esély az elemzők szerint. Ennyi időre lehet szükség globálisan, hogy a gazdaságok elérjék a válság előtti termelési szintet.

forrás: Palotai Dániel – Veres István: Mérlegen az aranytartalék: a stabilitás növelése mellett kézzelfogható hasznot is hozhat a nemesfém

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 
 

Kapcsolódó cikkek:

A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására. A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást. A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.

Beküldve:

Kilátástalan helyzetbe kerülhetnek az ingatlanpiac egyes szereplői

A koronavírus okozta gazdasági leállás nem kímélte a kereskedelmi ingatlanok piacát sem, a szektor súlyos károkat szenved el, melynek rövidtávú következménye a bérleti kereslet csökkenése, a fejlesztések felfüggesztése, csúszása és jelentős bevételkiesés lesz. A mai cikk egy rövid összefoglaló az MNB múlt héten kiadott kereskedelmiingatlan-piaci jelentésről.

forrás: pixabay.com

A tanulmány szerint nagy az egyetértés az ingatlanpiaci szakértők részéről abban, hogy a járvány miatt a legnagyobb veszélybe a szállodák és a kereskedelmi ingatlanok piaca került, hiszen az ingatlanokat bérlő cégek fizetési nehézségekkel néznek szembe a turizmus leállásából és a kijárási tilalomból eredő bevételkiesés miatt.

Az idegenforgalomból származó bevétel néhány hét alatt gyakorlatilag nullára csökkent, így sok beruházás, fejlesztés csúszik, vagy el sem indul. Emiatt az építőiparban is jelentős visszaeséssel számolnak a piaci szereplők.

A kialakult helyzet hosszú távú hatását még bizonytalanság övezi, egyelőre nem tudni, hogy a gazdasági ágazatokat milyen mértékben befolyásolja a járvány, és hogyan változnak meg a fogyasztási szokások, illetve a foglalkoztatottság.

2019 számokban

A tavalyi évben az elmúlt évekhez hasonlóan magas volt a befektetési-, a bérleti- és a fejlesztési aktivitás. Nézzünk néhány fontos adatot:

  • A bankok vállalati hitelállományának 40 százaléka kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hitel
  • Tavaly évvégére a modern irodák átlagos kihasználatlansági aránya a fővárosban 5,6%-ra csökkent
  • A budapesti és környéki ipari-logisztikai ingatlanoké 1,9 százalék volt
  • A kereskedelmiingatlan-piac befektetési forgalma 2019-ben is elérte az 1,8 milliárd eurót, a befektetések 75 százaléka hazai szereplőkhöz kötődött
  • 1,8 milliárd eurós forgalmat generált a kereskedelmiingatlan-piac 2019-ben, melynek háromnegyede hazai szereplőkhöz köthető

A koronavírus keresztülhúzta a számításokat

A járvány kitörése előtt jelentős fejlesztések és bővítések voltak folyamatban, mintegy 580 ezer m2 irodaépület építése (16%-os bővítést jelent) és 440 ezer m2 irodafejlesztés (a teljes állomány 12%-a) előkészítése volt folyamatban.

8 500 hotelszoba építése vagy előkészülete zajlott a koronavírus hazánkba érkezése előtt. Ez 3 éves távlatban 16 százalékkal bővíti a hazai szállodakapacitást. A fővárosban ez az arány még magasabb, 27,5%-os kínálatnövelés volt tervben.

Az év elején eszkalálódó koronavírus járvány sokkolta a gazdaságot és vele együtt az ingatlanszektort is. A tanulmány szerint a korábban az volt a tendencia, hogy a kereskedelmiingatlan-piac ciklusa 1-2 éves fáziskéséssel követte a gazdaság ciklust.

A gazdasági lassulás Magyarországon is jelentős, ez pedig hosszútávon rányomja bélyegét a kereskedelmiingatlan-piacra is. A legrosszabb helyzetben a szállodák vannak, a tavaszi hónapokat gyakorlatilag nulla bevétel mellet a foglalkoztatottság minimálisra csökkentésével kénytelenek átvészelni.

A turizmus gyakorlatilag idegenesen megszűnt, a legnagyobb kérdés az, hogy legalább a nyári szezon egy része menthető e. Az utazási kedv felmérések szerint magas, ám az elhúzódó járvány miatt lehetséges, hogy csak hosszabb távon pótolják az elmaradt utakat a turisták.

Hogy mikor áll helyre a turizmus az nagyban függ attól, hogy a recesszió mennyire nyúlik el, illetve milyen mértékű visszaesés és hány százalékos munkanélküliség fog jelentkezni tartósan. Az elmúlt évek folyamatos növekedése után a 2020-as év katasztrofális lehet.

Az alábbi ábra remekül szemlélteti a koronavírus hatását a kereskedelmiingatlan-piacra:

forrás: MNB.hu

Kiskereskedelmi piac

A jelentés szerint rövidtávon kettős hatást gyakorol a koronavírus a kiskereskedelmi ingatlanpiacra. Egyfelől megnövekedett a drogériák, élelmiszerboltok és gyógyszertárak forgalma, másfelől bezártak az óvodák, játszóházak és magánrendelők.

Különösen érintettek az éttermek, és más vendéglátó egységek, rövidtávon szinte minden bérlő fizetésképtelenné vált, de más ágazatban érintett bérlők is jelezték már, hogy kedvezményekre szorulnak a kieső bevételek miatt.

A kiskereskedelmi egységek 40-80%-os bevételkiesést szenvednek el, mióta életbe léptek a kijárási korlátozások. Emiatt az ingatlantulajdonosok is jelentős jövedelemtől esnek el, és az ő segítségük nélkül üzletek mehetnek tönkre, munkahelyek szűnhetnek meg.

Állami beavatkozás nélkül már rövidtávon is jelentős a veszteség ebben a szegmensben, ugyanis a bérbeadók sincsenek abban a helyzetben, hogy ekkora pénzkiesést tolerálni tudjanak.

Hosszú távon két forgatókönyv szerint alakulhat a fogyasztói magatartás a járványhelyzet után. Az egyik opció, hogy a megkönnyebbült lakosság fellélegzik, erősödik a fogyasztói bizalom és visszatér az igény az elmaradt közösségi programokra.

Egy másik verzió szerint a háztartások felélik tartalékaikat, és a megemelkedett munkanélküliség miatt tartósan visszaesik a fogyasztás, átalakulnak a fogyasztási szokások és hosszú távú negatív hatás éri a kiskereskedelmi szektort.

Ipar-logisztika piac

Több gyár átmenetileg leállította a működését március közepén, többek között az Audi a Mercedes és a Suzuki gyár is befagyasztotta a gyártást a járvány miatt fellépő alapanyaghiány és a végtermék iránti keresletcsökkenés miatt.

A gyárakat kiszolgáló logisztikai cégek szintén leálltak, vagy jelentősen korlátozták a működésüket. március közepétől olyan problémákkal néznek szembe a logisztikai cégek, mint munkaerőhiány, és szállítási nehézségek.

A járvány után valószínűleg megélénkül a termelés és visszatérhet a szektor a régi kerékvágásba. Amennyiben a munkahelyeket sikerül megmenteni, hamar visszaállhatnak a logisztikai piacon a járvány előtti állapotok.

Irodapiac

A koronavírus rövidtávú hatása már ebben a szegmensben is érezhető. A turizmus-vendéglátással és a légiközlekedéssel foglalkozó cégeket kiszolgáló bérlők néznek szembe leginkább anyagi nehézségekkel.

A széles körben elterjedt otthoni munkavégzés (home office) miatt a bérlők kérhetik a bérleti szerződés újratárgyalását, kedvezményt a rezsi és üzemeltetési költségből. Optimista vélemények szerint az irodapiacot nem éri jelentős negatív hatás, amennyiben 1-2 hónapon belül feloldják a korlátozásokat.

Egyetlen veszélyforrás annak lehetősége, hogy több kiszolgáló központ üzleti modellje jelentősen átalakulhat a járvány utáni piaci igények és kereslet megváltozásával.

Befektetési piac

Az ingatlanpiaci szakértők szerint jelentős negatív hatással számolhatunk a befektetési piacon. Nagymértékben lecsökkentek a járvány alatt a műszaki átvilágítások, értékbecslések. A befektetők egyelőre kivárnak, látni szeretnék milyen mértékű lesz a gazdasági visszaesés, és hol lesz a mélypontja.

A nyugdíjpénztárak és az ingatlanalapok az esetleges pénzkivonások miatti likviditási problémáktól tartanak. Rövidtávon visszaeshet a kereslet a kockázatkerülés miatt, azonban a tartósan alacsony kamatkörnyezet miatt továbbra is vonzó marad az ingatlanbefektetés hosszú távon.

A kivitelezési piac

Az építőipar már a járvány előtt is jelentős munkaerőhiánnyal küzdött, ez csak tovább fokozódik a járvány alatt és után. Emiatt a kivitelezési csúszások továbbra is jellemzőek lesznek, sőt még jobban elhúzódhatnak az építkezések, beruházások.

További problémát jelent az ellátási lánc akadozása, a külföldi munkavállalók távolmaradása, és a tervezői kapacitás visszaesése. Kettős hatása van a koronavírusnak az építőiparra is. Sok kisvállalkozás tönkre mehet, és lassú folyamat lesz a kivitelezők talpra állása.

Az építkezések leállítása és csökkenése ugyanakkor lefelé nyomhatja az építőanyag árakat. A megnövekedett munkanélküliség és a kisvállalkozók számának csökkenése segíthet enyhíteni az évek óta jellemző munkaerőhiányt.

Kilátások

A szakértők egyöntetű véleménye szerint a rövid- és középtávú visszaesés után elhúzódó fellendülésre lehet számítani. Vannak olyan vélemények, miszerint rövidtávon befagy a piac, majd a válság enyhülésével fokozatosan tér majd magához a szektor. Más vélemények szerint 1-2 évig tarthat, míg a válság előtti szintre áll vissza a piac.

Kulcsfontosságú, hogy milyen mértékű lesz a gazdasági visszaesés itthon, illetve hogy hány hónapot kénytelenek kibírni bevétel nélkül. 3-4 hónap bevételkiesést a többség még tud tolerálni, de 1 évet csak kevés szereplő tud átvészelni.

Az ingatlanszektor jelentős finanszírozási igényű, amennyiben jelentősen csökken a banki hitelezés a válság után, az jelentősen visszaveti az építőipart, a fejlesztéseket, és az ingatlanbefektetést is. Legutóbb is ez történt 2008 után.

Az eddigi bejelentések és kormányintézkedések világszerte azt jelzik, hogy a kormányok és a jegybankok azon dolgoznak, hogy elkerüljük a gazdasági és pénzügyi válságot. Giga mentőcsomagra van szükség a járvány alatt és a gazdaság újraindításakor egyaránt.

A központi bankok globálisan enyhítettek monetáris politikájukon, ezzel is könnyítve a kormányok, kereskedelmi bankok, vállalkozók és munkavállalók helyzetét. Magyarországon az MNB közreműködésével a kormány hiteltörlesztési moratóriumot hirdetett, megkönnyítve ezzel több százezer háztartás helyzetét.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 
 

Kapcsolódó cikkek:

Beküldve:

Mi áll a negatív kőolajár hátterében és mik a kilátások?

Történelmi pillanatnak lehetünk tanú ezekben a percekben. Az kőolaj árra elérte a negatív tartományt, ami azt jelenti, hogy az eladó gyakorlatilag fizet azért, hogy a vevő átvegye tőle az kőolajat. De hogyan juthattunk idáig? A mai posztban ennek a hátteréről írok.

forrás: pixabay.com

Kezdjük rögtön a legelején. A kőolajat a termelőktől felvásárolják a finomítók, akik a finomított kőolajat ezután feldolgozzák és a hétköznap is használatos terméket állítanak elő, például üzemanyagot, és a műanyaghoz szükséges nyersanyagot.

De mi történik, ha senki se akarja átvenni a kőolajat a kitermelőktől? A kőolaj folyamatosan tör fel a kutakból, és jellemzően csövekben szállítják és hordókban tárolják. A koronavírus okozta járvány elleni védekezés miatt világszerte bevezetett kijárási tilalom azonban a globális keresletet teljesen hazavágta.

A benzinkutaknak és légitársaságoknak nincs szüksége annyi üzemanyagra, mint a járvány előtt, hisz az emberek nem utaznak autóval és nem repülnek. A finomítók tele vannak felhalmozott nyers kőolajjal, a kitermelők pedig nem akarják leállítani a termelést, bízva abban, hogy hamarosan ismét fölfelé indul az olaj ára.

A kitermelőknek azonban gondoskodniuk kell a kitermelt kőolaj elszállításáról még akkor is, ha fizetniük kell érte. Ezért kerülhetett a kőolaj világpiaci ára negatív tartományba, legalábbis ideiglenesen.

Hétfőn összeomlott a határidős piac

Hétfőn a WTI májusi leszállítású határidős olajkontraktusa bezuhant a -40 USD/hordó árfolyam alá. Tegnap volt a májusi leszállítási határidős kontraktus utolsó kereskedési napja, és ha egy befektető nem tudta zárni a pozíciót a kereskedés végéig, akkor gondoskodnia kell az ügyletben foglalt mennyiség elszállításáról.

Ennek következtében azok a befektetők, akik sem finomítóval, sem más kőolaj feldolgozáshoz kapcsolódó üzemmel nem állnak kapcsolatban, kénytelen voltak megszabadulni a kontraktusuktól, még a kereskedési idő vége előtt. Ez vezetett a hétfői és a tegnapi őrül piaci helyzethez.

A júniusi leszállítási határidejű kontraktus kereskedési árfolyama pontosabb indikátora a nyers kőolaj világpiaci árfolyamának. A júniusi kontraktusokat 17 USD/hordó áron jegyezték az amerikai nyitáskor, február 26-án még 50 dollár fölött volt az árfolyama.

Miért fizetünk még mindig 300 fölött a kutaknál?

Jogosan merül fel benned a kérdés, hogy ha a nyersolaj mostanra gyakorlatilag ingyen van, akkor miért fizetünk még mindig átlagban 306 forintot a 98-as benzinért és 331 forintot a gázolajért. Először is, nem tankolhatunk nyers kőolajat az autóba.

A finomító állítja elő az autóba tankolható üzemanyagot, de a finomítók jelentősen visszavették az előállítást, sőt több finomító teljesen leállt ideiglenesen. Mivel azonban a kitermelők nem álltak le, az olaj tárolásának az ára az egekbe szökött (3-4 euró /köbméter), és a piaci szereplők attól tartanak, hogy elfogy a tárolókapacitás.

Másodszor, a benzinkutak is vannak fix üzemeltetési költségeik, és bár jelentősen olcsóbban szerzik be most nagytételben az üzemanyagot, mint néhány hónappal ezelőtt, a kereslet is visszaesett a benzin és a gázolaj iránt. A visszaesett kereslet miatt magasabb árréssel kell dolgozniuk, különben oda a hasznuk.

Harmadszor pedig a forint nemrég elérte a történelmi mélypontját, és a kamatemelés sem hozta meg a várt áttörést, a gyenge forint szintén hozzájárul, hogy itthon magasabb árat fizetünk az üzemanyagért az európai átlagnál.

Hogyan tovább, mik a kilátások?

Alapvetően az alacsony kőolajár a fogyasztóknak kedvez, hiszen a csökkenő szállítási díjak a kiskereskedelemi árak csökkenését idézhetik elő, ugyanakkor mostanában nem autózunk sokat, tehát az alacsony üzemanyagárakból túl sokat nem profitálunk jelenleg.

Ahogy fokozatosan újraindul a gazdaság, az olaj ára is normalizálódni fog, szakértők 30 USD/hordó fölé teszik a kőolaj árfolyamát jövőre, tehát még így is alacsonyabb üzemanyagárral számolhatunk, mint tavaly, legalább is egy ideig biztosan.

Nagy bajban az energiaszektor

A kőolajszármazékokkal foglalkozó cégek árfolyamai jelentőset zuhantak tegnap az események eredményeként, a MOL például 5,7%-ot esett a tegnapi zárásra, napon belüli short ügylettel szép kis hozamot lehetett realizálni.

A kijárási korlátozások feloldásáig nem várható a kőolaj árfolyamának jelentős emelkedése, de egy lassú emelkedő trend elindulhat a napokban, amennyiben a termelés csökkentését megkezdik a kitermelők.

Több amerikai cég került a csőd szélére, és ha nem következik be hamarosan fordulat a piacon, ideiglenesen, vagy akár végleg bezárhatnak. 60-80% közötti adósság/hitel rátájuk, valamint az árfolyamesés következtében kilátástalan helyzetbe került cégek csak abban reménykedhetnek, hogy a termelés csökkentésével hamar helyreáll a piac.

A világ szeme most a WTI és Brent júniusi leszállítási határidejű kontraktus árfolyamára szegeződik. Tegnap mindkettő nagyot zuhant, a WTI júniusi kontraktusa 43%-ot esett, hordónkénti 11,57 USD szintre, míg a Brent 24%-os mínuszban zárta a kereskedési napot, 19,33 USD/ hordó árfolyamon állt meg.

A gazdaság újraindítása nagyon lassú léptekben fog megtörténni, ezért a júniusi kiszállítási határidejű kontraktus árfolyama várhatóan hasonló görbét fog követni a májusi kontraktushoz. A tárolókapacitás egyre fogy, a kereslet pedig tovább csökkenhet a következő hetekben.

Konklúzió

A kőolajban érdekelt cégek árfolyama néhány napos késéssel követi a nyers kőolaj árfolyam trendjét, valószínűleg a tartósan alacsony nyers kőolajár magával húzza majd az energiaszektort, ez pedig nyomást gyakorol majd az indexekre a következő hetekben.

Jó lehetőség nyílik most shortolni a részvénypiacon, aki időben lép 10-15% profitot realizálhat néhány héten belül, de nagyon kell figyelni, minden pozitív hír hirtelent ránthat egy nagyot felfelé az indexeken.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 
 

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek:

A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására. A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást. A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.