Az arany, mint nemesfém, több évezredes múltra tekint vissza. Az ókorban még csak ékszerként és fizetőeszközként használták, a középkorban azonban már kereskedtek is vele. Körülbelül az 1600-as évek második felétől tekinthetünk az aranyra, mint befektetésre. De mi határozza meg az árfolyamát? Erről lesz szó a mai cikkben.
Jegybankok tartalékai
A jegybankok valuta és arany tartalékokkal rendelkeznek. Néhány éve a központi bankok hónapokon át több aranyat vettek, mint amennyi eladtak. Ez előtte évtizedeken át fordítva volt. Ennek a trendnek köszönhetően 2016-ban jelentős árfolyam növekedést tapasztaltunk:
A fent említett periódus piros körrel jelölve. Ahogy a jegybankok növelni kezdték aranytartalékaikat, emelkedni kezdett az arany világpiaci ára. A vezető gazdaságok tartalékait jelentős részben arany tesz ki: USA, Németország, Olaszország, Franciaország, Portugália, Görögország, stb.
Az amerikai dollár árfolyama
Az arany árfolyama általában a dollár árfolyamával fordítottan arányos. A dollár erősödése többnyire az arany árfolyamának csökkenését eredményezi, míg a gyenge dollár az arany árának emelkedéséhez vezet.
Erre az a magyarázat, hogy dollárba leginkább akkor fektetnek, amikor erős. Kedvezőtlen gazdasági hírek azonban arra sarkalják a befektetőket, hogy deviza helyett nemesfémekbe, például arany befektetési alapon, aranyszámlán, vagy fizikai aranyon keresztül.
Világpiaci kereslet az ékszeriparban
Az ékszeripar forgalmazza az éves aranykereslet mintegy 50%-át. India, Kína és az Egyesült Államok a világ legnagyobb arany ékszer vásárlói. Kínában évről évre növekszik a kereslet, éves szinten több min 200 tonna aranyat vásárolnak ékszerként.
A kereslet további 12%-át az orvosi műszerekhez és a precíziós eszközökhöz (például GPS) használják fel. Mivel mindkét iparág dinamikusan növekszik, a kereslet folyamatos.
A vagyon védelme
Gazdasági válságok esetén a befektető kereslet megnő az arany iránt értékállósága miatt. Amikor a tőzsdei indexek lefelé veszik az irányt, az arany árfolyama megindul felfelé. Ezért az aranyat a „válság árucikkének” is szokták nevezni.
Egy korábbi bejegyzésemben már írtam az arany és a részvények kapcsolatáról. Érdemes elvolasni, ha szeretnéd tudni, hogy mikor melyikbe érdemes fektetni.
Az infláció kivédésére is jó választás az arany. Bármilyen politikai, gazdasági vagy pénzügyi bizonytalanság idején mentőövként szolgál a sárga nemesfém, ezt már több alkalommal bebizonyosodott a múlt században.
Arany kitermelés
A legnagyobb aranytermelő országok: Kína, Dél-Afrika, Egyesült Államok, Ausztrália, Oroszország és Peru. A kereslet-kínálatot természetesen a kitermelés is befolyásolja. A 2000-es évek eleje óta visszaesett az évenként kitermelt arany mennyisége.
Hogy a mennyiséget fenn tudják tartani, a bányáknak mélyebbre kell ásniuk, és nagyobb kockázatot kell vállalniuk. Emiatt minden egyes gramm arany kinyerése egyre többe kerül. Ez szintén hozzájárul az árfolyam növekedéshez.
Összefoglalás
Az arany évezredek óta keresett nemesfém, és nagyon sokáig az is fog maradni. A 2008-as válság igazolta, hogy egy tőzsdekrach esetén jelentős mértékben nő meg a kereslet az arany iránt. Kézzelfoghatósága és értékállósága miatt mindig ott lesz a befektetők radarján.
Diverzifikáció miatt is fontos a szerepe, minden portfólióban helye van a nemesfémeknek. Hogy milyen arányban érdemes aranyba fektetni, arról egy korábbi cikkemben olvashatsz.
Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.
Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek:
“dollárba leginkább akkor fektetnek, amikor erős”
lolbazmeg. maximum a háziasszonyok. a befektetők olcsón vesznek, nem drágán
Üdv! Én nem intézményi befektetőkre gondoltam. A többség az emelkedő trend vége felé mernek csak beszállni, akkor meg már túl késő valódi hozamot elérni. Legyen szó részvényről, devizáról, vagy akár Bitcoinról.