A koronavírus-járvány elleni intézkedések márciusban már életbe léptek, ennek köszönhetően jelentősen csökkent az ipari termelés Magyarországon az egy évvel korábbi értékhez és az előző hónaphoz képest, derül ki a KSH tegnapi tájékoztatásából. A mai bejegyzésben a legfontosabb adatokat és azok gazdasági hatásait elemeztem.
forrás: pixabay.com
Az előző év azonos időszakához képest 5,6%-os termelés csökkenés is jelentős, azonban ha a munkanaphatástól megtisztított adatokat nézzük, akkor 10%-os visszaesést látunk. A járvány lassítása érdekében tett intézkedéseknek alaposan visszavetették a hazai ipari termelést.
forrás: KSH
Február hónaphoz viszonyítva 10,4%-os termeléscsökkenést mért a KSH, ez az adat már a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított érték.
forrás: KSH
8,1%-kal esett vissza az ipari export, a 2019-es év azonos hónapjához képest. Az autógyártás, mely az export 32%-át teszi ki 22%-kal csökkent.
forrás: KSH
Az energiaszektort érintette legérzékenyebben a válság, az adatok szerint a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás 38%-kal esett vissza a tavalyi év azonos hónapjához képest. A jelentős mértékű termelés csökkenés a hazai és külföldi kereslet drasztikus csökkenésének köszönhető.
Jelentősen visszaesett az autóipar termelése is, a járműgyártás 19,8%-kal csökkent tavaly márciushoz képest, ebből az autógyártás 28%-os, az alkatrészgyártás 13,1%-os csökkenéssel vette ki a részét. A hazai autógyárak több hétig szüneteltették a gyártást a járvány magyarországi terjedésének korai szakaszában, nem meglepő tehát a volumen 20% körüli zsugorodása.
A válság alatt egyes szektorok azonban felpörögtek, az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása jelentős mértékben, 12,7%-kal nőtt 2019 márciusához viszonyítva. A legnagyobb volumenű emelkedést az növényi és állati eredetű olajkészítés teszi ki, mely 52%-os növekedést tud felmutatni.
Nem csoda, hogy az élelmiszeripari termelés a tavaly márciushoz viszonyítva megugrott, hiszen a vásárlók valósággal megrohamozták az áruházakat és szupermarketeket, hiánycikké vált többek között a liszt, a cukor és a hústermékek.
Gazdasági, tőkepiaci hatások
Szerencsére a gyártásban dolgozó magyar munkavállalók nagy része megtarthatta állását a leállás alatt. Fizetett és fizetetlen szabadságolás, csökkentett munkaidő és az állami bértámogatás segítségével az ipari szektor átvészelte a járvány kritikus időszakát.
Korábbi elemzések 5%-os GDP visszaesést prognosztizáltak, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig 3%-os recessziónak a lehetőségéről beszélt még áprilisban. A magyar GDP több mint 20 százalékát a feldolgozóipar termeli, alaposan hozzájárul tehát a márciusi termelési leállás a GDP idei csökkenéséhez.
A GDP visszaesése, minden bizonnyal visszaveti a fogyasztói hangulatot is, a háztartások fogyasztása a következő hónapokban tovább csökkenhet, hiszen kevesebb tartalékkal rendelkeznek, mint a járvány előtt.
Holnapi nap folyamán teszi közzé a KSH a 2020 I. negyedéves GDP adatokat. A befektetői bizalom nagyban függ a jelentéstől. Amennyiben a vártnál nagyobb mértékű lesz a GDP csökkenése, a hazai értékpapírpiacon rövidtávú korrekcióra lehet számítani.
A márciusi ipari termelési visszaesést valószínűleg felülmúlja majd az áprilisi, ugyanis a korlátozások és a leállás érvényben voltak az előző hónapban is. A májusi adatok már kedvezőbbek lehetnek, a legtöbb gyárban már újraindult a termelés szigorú előírások mellett.
Összegzés
A 10,4%-os termelési visszaesés megfelel az előrejelzéseknek, a legtöbb gyárban március közepétől teljes leállást rendeltek el, köztük az autógyárakban is. Az április adatok minden bizonnyal még nagyobb mértékű csökkenésről szólnak majd, gyakorlatilag az egész hónapban állt a termelés az országban.
Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.
A 2020-as éveket koronavírussal és a világgazdaságra gyakorolt sokkal kezdtük, valószínűleg az egész évtizedben érezni fogjuk a hatását. A mai posztban azokat a trendeket gyűjtöttem össze, melyek szintén meghatározóak lesznek az előttünk álló 10 évben.
1 – Recesszió
A legfontosobbal és a legaktuálisabbal kezdem. A következő 2-3 év a recesszióból való kilábalásról fog szólni. Lesznek, akik elvéreznek a harcban, míg mások előnyt kovácsolnak belőle. Egy biztos: szinte a teljes emberiséget érintő gazdasági visszaesés kellős közepén járunk.
A legfontosabb következményei a koronavírus okozta recessziónak:
magas munkanélküliség
csökkenő GDP
részvénypiaci korrekció
mélyponton a kőolaj ára
A fenti tényezők alapjaiban változtatják meg mindennapjainkat. Megnő a verseny a munkaerőpiacon, ami a reálbérek csökkenéséhez vezethet, emiatt felélénkül a gazdasági migráció, tömegesen hagyhatja el Magyarországot a fiatal, nyelvet beszélő munkaerő.
Egyes gazdasági ágazatok a korábbi évekhez képest jóval visszafogottabb bevételre számíthatnak 2-3 évig: turizmus-vendéglátás, luxuscikkek, ékszeripar, szórakoztató ipar, elektronikai cikkek, szolgáltató szektor, építőipar és az ingatlanpiac.
A tőzsde kiszámíthatatlansága és a magas volatilitás miatt sokan jelentős veszteséget kénytelen elkönyvelni, ugyanakkor most remek beszállási lehetőség kínálkozik azok számára, akik a korrekcióra vártak.
A gazdaság talpra állítása hosszú folyamat lesz, évekig is eltart majd valószínűleg, ezért elég kevés rá az esély, hogy a részvényindexek a következő 1-2 évben ismét csúcsra érjenek. Megfontolt stratégiára van szükség, hogy ne égessük meg a kezünket.
A földi éghajlatváltozást és a globális felmelegedést elősegítő szén-dioxid kibocsátást a korábbinál is alacsonyabb szintre leszünk kénytelenek visszaszorítani. A víz- a nap- és a szélenergia széleskörű elterjedése lehet a kulcsa az éghajlatváltozás megfékezésének.
Amennyiben ez nem történik meg, úgy súlyos gazdasági, társadalmi és politikai következményekkel számolhatunk. A föld kormányainak tehát az egyik legfontosabb feladata, hogy konszenzusra jussanak a fosszilis energiahordozók használatának korlátozását illetően és teljes mellszélességgel támogassák az alternatív energiaforrásokat.
3 – Robotika
A robotika történelme 1961-re nyúlik vissza, ekkor fejlesztették ki az első ipari felhasználású robot prototípusát. Az első kereskedelmi robotot, melyet mikroprocesszor vezérelt, az ABB fejlesztette ki 1974-ben. Az IRB 6 volt a ma is gyártott ipari robotok elődje.
Az elmúlt évtizedekben fantasztikus fejlődésen ment keresztül az automatizálás, mely minden gazdasági ágazatban jelen van az autógyártástól kezdve a logisztikáig. Napjaink legizgalmasabb területe a robotikán belül a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás.
Néhány adat a közelmúltból:
Az ipari felhasználású robotok eladásai évről évre nőnek: 2015-ben 15-%-kal, 2016-ban 16%-kal, 2017-ben 31%-kal, és 2018-ban 6%-kal több ipari robotot adtak el, mint az előző évben
2025-re világszerte várhatóan háromszor annyi robotot fognak értékesíteni, mint három évvel ezelőtt
A jövőben a robotok egyre optimalizáltabban fognak önállóan dolgozni, sok munkakörben növelve a termelékenységet. Sok állást nem lehet teljesen automatizálni, ezért az lesz a tendencia, hogy a robotok és emberek együtt dolgoznak majd.
Az emberi beavatkozást nem lehet teljesen kiszorítani a gyártásból, de egyre inkább afelé haladunk, hogy az ember a koordinátor szerepét fogja betölteni és a monoton feladatokat a robotok végzik. Ez új üzleti modelleket is teremt a gyártástechnológia világában.
A jövő a robotika szempontjából nagyon érdekes, azonban kihívással is teli. Gyerekcipőben jár még a robotok azon generációjának fejlesztése, amelyik képes reagálni a környezeti változásokra, illetve alkalmazkodni a változó feladatokhoz.
Az 5G 2029-re elérheti teljes kapacitását, ezért az évtized végére szükségessé válik a mobilinternet új, hatodik generációjának kifejlesztése. A következő néhány évben itthon is elterjedhet a korlátlan mobilinternet tarifa a megnövekedett adatforgalom miatt.
Az okos otthonok eszközeinek piaca 2025-re a 2016-os 55 milliárd dollárról várhatóan 174 milliárd dolláros üzletté nő. A kereslet folyamatos, az emberek főleg az USA-ban nagyon sokat költenek a kényelemre.
A jövőben, aki okos házban lakik, képes lesz távol az otthonától teljes körűen vezérelni a háztartási berendezéseket, öntözőrendszert, hűtés-fűtésrendszert, riasztó- és kamera rendszert, mindezt egyetlen mobil applikáció segítségével.
Ez egy dinamikusan fejlődő piac, és még gyerekcipőben jár, fantasztikusüzleti lehetőségeket rejt. A következő néhány év a standardizálásról és új piaci szereplők megjelenéséről szólhat. Érdemes lesz figyelgetni a startup-okat, akár befektetési lehetőség miatt is.
5 – Virtuális valóság
Ma még főleg a videó játékok használják a technológiát, de egyre inkább beépül majd a hétköznapjainkba. Képzeljük csak el, hogy a megálmodott házunkat a tervező építész egy virtuális séta során mutatja be, és bejárhatjuk leendő otthonunkat az előszobától a nappalin át a tetőtérig.
Aztán gondoljunk a multinacionális cégekre! A regionális központok vezetősége úgy tud értekezletet tartani egy virtuális tárgyalóteremben, hogy közben egymástól több ezer kilométerre ülnek épp saját irodájukban.
Távoktatás? Új értelmet nyerne ez a kifejezés is, ha egy virtuális tanteremben a diákok, vagy hallgatók csoportosan vehetnének részt az előadásokon, szemináriumokon, lehetővé téve az interakciót a tanulók és az oktatók között.
A fenti csak néhány azok közül a területek közül, ahol a virtuális valóság alapjaiban változtathatja meg az üzleti modelleket. Ezen kívül számos más területen alkalmazható ez a technológia: tanácsadás, turizmus, fitnesz ipar, marketing és tulajdonképpen bármilyen ágazat ide sorolható, csak a kreativitás szab határt a VR felhasználhatóságának.
6 – Hanyatló globalizáció
A Brexit akár egy globális tendenciát elindító folyamat első lépése lehet, mely a világ jelenlegi egységességének megrendüléséhez és a globalizáció hanyatlásához vezethet. 2016-ban Donald Trump, republikánus jelölt és részben annak köszönhetően nyert választást az Államokban, hogy a kereskedelmi megállapodások és a bevándorlás ellen kampányolt.
A 2014-es skót függetlenségi népszavazás, valamint a 2017-es katalán függetlenségi törekvés is azt jelzi, hogy erősödik a nemzeti identitás. Az elmúlt évek migrációs hulláma miatt az európai országok szigorítottak bevándorlás politikájukon. A kereskedelmi háború tovább eszkalálódott Kína és az Egyesült Államok között.
A fenti események jelzésértékűek, sok elemző szerint a globalizáció elérte a csúcsát és a globális kereskedelem eddigi lazább szabályozását szigorítások és korlátozó intézkedések válthatják fel. A gazdasági nagyhatalmak féltik értékeiket és máris láthatunk olyan intézkedéseket, melyek ezeket az értékékeket hivatottak óvni.
Befektetői szemszögből hasznos a globalizáció, ugyanis az operatív munka egy részét, vagy akár teljes egészét a cégek olyan helyre költöztethetik, ahol olcsó a munkaerő. Politikai szempontból azonban nem teljesen előnyös a túlzott mértékű globalizáció. Ha a munkahelyeket tömegesen viszik ki a fejlődő országokba a multik, az ellenérzést válhat ki az emberekből.
Emiatt nagy a nyomás az EU politikusain, hogy minél kevesebb munkahely költözzön az Unión kívülre, de ez igaz az Egyesült Államokra is. A következő években ezek a törekvések újra felerősödhetnek, hiszen a munkanélküliségi ráta a koronavírus miatt jelentősen nőni fog Európában és az USA-ban is.
Összefoglalás
A következő évtizedben a technológiai fejlődés új sebességbe kapcsol és bár a 20-as évek első éveiben a gazdasági fellendülés lassú lesz, utána ugrásszerűen nőhet meg a fejlett gazdaságok GDP-je, minden korábbinál magasabb értéket elérve.
Ezzel párhuzamosan egyre jobban nő a nyomás, hogy fokozatosan áttérjünk a megújuló energiaforrásokra, megőrözve ezzel bolygónk készleteit és éghajlatunkat. A növekvő népesség és a fejlett országok nemzeti öntudatának erősödése tovább mélyíti a szakadékot az gazdaságilag elmaradott területek és a jóléti gazdaságok között.
Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.
A Goldman Sachs legújabb tanulmánya szerint az előző negyedévhez képest 35%-kal csökkentek a fejlett gazdaságok a járvány kellős közepén. Ez mely négyszer akkora, mint az eddigi legnagyobb gazadási visszaesés, melyet a 2008-as pénzügyi válság idején mértek.
forrás: pixabay.com
Továbbra is kérdéses, hogy mennyi idő alatt térhet magához a világgazdaság. Ez nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan áll helyre a foglalkoztatottság. A legfrissebb elemzések szerint még a legoptimistább forgatókönyv szerint erre minimum 2-3 évet kell várni.
Az új regisztrált koronavírus esetek számának növekedése globálisan megállt, ám ez valószínűleg a világszerte bevezetett szigorú kijárási korlátozások és a termelés leállásnak eredménye. Jan Hatzius New York-i közgazdász szerint ez a vírus terjedése újra felgyorsulhat, ahogy az emberek ismét munkába állnak.
Úgy véli, hogy a döntéshozók világszerte jó munkát végeznek, melynek eredménye, hogy sok munkahely megmenekült, de hozzátette, hogy a gazdag európai országoknak kötelességük segíteni a fejlődő országokat is.
Az itthoni helyzet a szakemberek szerint még ettől is rosszabb. Egy friss portfolio.hu cikk szerint gazdasági összeomlás fenyeget, és már eddig is óriási árat fizettünk a vírus terjedésének lassulásáért: „recessziós kilátások, megugró munkanélküliség, óriási jóléti veszteség.”
A beszámoló szerint a teljes szolgáltató szektor padlóra kerülhet a kereslet hiánya és a tartós bevételkiesés miatt. Vállalkozások mehetnek csődbe egymás után, aminek következtében ezrek veszíthetik el a munkájukat.
Ha a jelenlegi védekezési intézkedéseket már nem sokáig bírja el a gazdaság, és amennyiben nem változtat politikáján az Orbán kormány, hamarosan az összeomlás szélére kerül a magyar gazdaság. Új szemléletre van tehát szükség, hogy egyáltalán legyen miből építkezni a járvány után.
Hogyan alakulnak az indexek a következő hetekben?
A gazdaság ilyen mértékű csökkenése valószínűleg magával rántja az indexeket is. Az elmúlt két hét euforikus hangulata után kijózanító korrekció következhet a részvénypiacokon. Akár a márciusi esést is meghaladó mértékű zuhanás veheti kezdetét, ahogy a cégek sorra közzéteszik negyedéves pénzügyi jelentéseiket.
Bár a járvány fékezésével és a termelés tervezett újraindításával kapcsolatban pozitív hírek láttak napvilágot, a gazdaság helyreállítása nagyon lassan és sokáig fog tartani. Fokozatosan lehet csak növelni a termelést, ami nem kedvez a részvényárfolyamoknak.
A múltban bekövetkezett tőzsdei mélypontokhoz átlagosan 18 hónapra volt szükség, eszerint a jelenlegi árfolyamszintek még csak a lefelé tartó trend elején járnak. Az alábbi ábrán láthatjuk az elmúlt 74 év részvénypiaci mélypontjait, illetve hogy hány hónapig estek az árfolyamok.
forrás: JP Morgan, portfolio.hu
Drasztikus árfolyamesésre lehet számítani abban az esetben is, ha a 2020-as tőzsdekrach idején az árfolyamok mélypontjának eléréséhez csak fele annyi idő, tehát 9 hónapra lesz szükség. Ha csak év végéig esnek az indexek, akár 50%-os árfolyamcsökkenés is elképzelhető.
Mivel a fogyasztás drámainak visszaesett, jelentősen csökkent a vállalkozások profitja is, ez pedig a beruházások és fejlesztések befagyasztásához vezet, így még többen veszíthetik el állásukat, tehát tovább csökken a fogyasztás.
Itt az idő ismét shortolni?
A képlet azért nem ilyen egyszerű. Érdemes néhány szempontot végiggondolni, mielőtt elkezdenénk eladni a részvényeinket, nézzük a legfontosabbak:
több országban, köztük Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és Norvégiában enyhítenek a korlátozásokon, Ausztráliában bizonyos üzletek ismét kinyithatnak
pozitív hírek érkeztek Kínából: az import és export a vártnál kisebb mértékű visszaesést mutatott márciusban
A fenti hírek hatására rövidtávú rali indulhat el ismét a tőzsdéken, érdemes tehát még kivárni és megvárni a főbb belföldi és nemzetközi gazdasági jelentéseket, mielőtt bármilyen döntést hoznánk.
Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.
A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására. A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást. A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.
A gazdasági fellendülés, majd azt követő recesszió ciklikussága természetes gazdasági folyamat. Közhely, de recesszió idején az érték alapú befektetések árfolyama csökken, ezért ilyenkor átmenetileg veszítünk a befektetett pénzünkből. Szerencsére létezik olyan stratégia, melynek a segítségével minimalizálni lehet a veszteséget, sőt akár még profitálhatunk is a visszaesésből. A mai posztban ezt fogom kifejteni.
forrás: pixabay.com
Mi az a recesszió?
Először is tisztázzuk magának a recessziónak a fogalmát. Recesszióról akkor beszélünk, ha tartósan visszaesik a gazdasági termelés. Bár több definíció létezik, a közgazdászok általánosan elfogadott elmélete szerint két olyan egymást követő negyedévet tekintenek recessziónak, melyekben egyaránt csökken a GDP (bruttó hazai termék) az előző negyedévhez képest.
Foglaljuk össze a recesszió jellemzőit:
romlik a fogyasztói és a befektetői bizalom
csökken a foglalkoztatottság
csökken a reálbevétel
visszaesik a termelés
csökken a nagy- és kiskereskedelmi forgalom
Recesszió idején a befektetők kockázatvállalása csökken, ezért a kockázatosabb eszközökből a kevésbé kockázatos eszközökbe menekülnek. Több évtizedes tendencia, hogy válság idején a részvényportfóliójuk egy részét aranyba vagy államilag garantált kincstárjegyekbe és állampapírokba csoportosítják át.
Stratégia recesszió idején
Az első és legfontosabb szabály, hogy mindig az összképet kell nézni, ne vesszünk el a részletekben. Fókuszáljunk a globális gazdasági folyamatokra és ne az egyes gazdasági ágazatok, vagy részvények be- és kiszállási jelzéseire figyeljünk.
Bár a történelem már bebizonyította, hogy bizonyos eszközök árfolyama ciklikusan nő és csökken gazdasági válság ideje alatt, egyszerűen túl bonyolult számítások és elemzések szükségesek ezek időzítéséhez egy lakossági befektető számára.
Ezzel együtt valóban létezik működő stratégia kisbefektetők számára is, mellyel nem csak megőrizhetik portfóliójuk értékét, de hozamra is szert tehetnek.
Makroökonómia és a tőkepiac
Érdemes ezt a témakört a recesszió makroökonómai aspektusa felől megvizsgálni és górcső alá venni a tőkepiacra gyakorolt hatását. Amikor a gazdaság recesszióba fordul át, a cégek jellemzően visszafogják a beruházásokat, a fogyasztás visszaesik és az optimista közhangulatot felváltja a bizonytalanságtól való félelem.
Gazdasági válság idején teljesen természetes jelenség, hogy a befektetők is féltik a tőkéjüket és aggódnak a várható hozamok miatt. Hogy enyhítsék a vélt vagy valós veszteségeiket, csökkentik a kockázatot portfóliójukban. Ez a magatartás néhány jól felismerhető tőkepiaci trendben nyilvánul meg.
Tőkepiaci trendek recesszió alatt
Recesszió idején az értékpapír befektetések kockázata megnő, ezért azok a befektetők, akik kevésbé tűrik a magasabb kockázatot, kénytelenek csökkenteni részvényállományukat és biztonságosabb eszközök felé csoportosítják át tőkéjük egy részét.
Ez történt múlt hónapban is, ahogy a koronavírus okozta járvány egyre inkább elkezdett terjedni a világban. Ezért fordul elő gyakran, hogy az értékpapírpiac már a recesszió előtt elkezdi a zuhanórepülést.
Részvénybefektetés válság idején
A történelem során egyértelművé vált, hogy a recesszió egyik fő indikátorai a tőkepiaci indexek. A 2001 év végi dot-com lufi kipukkanása előtt jóval már az előző év közepétől stabilan estek a tőzsdék. Jó hír a befektetőknek, hogy még egy medvepiac idején is lehet találni olyan részvényt, melyek felülteljesítenek (lásd Opus, mely a hónap eleje óta töretlenül emelkedik).
A recesszió alatti részvénybefektetés kulcsa, hogy a biztonságra játsszunk. A legjobb olyan nagy múltú cégek papírjaiba fektetni, melyek stabil anyagi háttérrel rendelkeznek. Miért fontos ez? Azért, mert rengeteg tartalékra van szükség ahhoz, hogy átvészeljék ezt a nehéz időszakot és folytatni tudják a működést, amikor visszatér minden a régi kerékvágásba.
A frissen alapult társaságoknak likviditási gondjaik lehetnek recesszió idején, veszélybe kerül a működésük és könnyen eljuthatnak arra a szinte, hogy ideiglenesen (vagy akár végleg), be kell zárniuk.
Használjuk a józan eszünket. Tegyük fel a következő kérdéseket magunknak?
Melyek azok az ágazatok, melyek elsőnek esnek el bevételtől, ha kevesebb az emberek pénze?
Mely szektorokban eshet vissza a kereslet válság idején?
Melyek azok a termékek, melyekre minden körülmények között szükségünk van?
Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása segít eldönteni milyen iparágakba érdemes fektetni recesszió idején. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy mennyire érzékenyek a különböző ágazatok a gazdasági válságok hatásaira.
Értelemszerűen a piramis tetején a legsérülékenyebb, míg a piramis alján a legkevésbé érintett ágazatok foglalnak helyet.
A diverzifikáció még mindg a legfontosabb
A tegnapi posztban egy diverzifikált portfólió összeállításának 5 lépését mutattam be, ezért ma nem részletezem a diverzifikáció fontosságát, de itt is meg kell említenem. Kockázatos lenne kizárólag olyan cégekbe fektetni, melyek a piramis alsó felében elhelyezkedő ágazatokban működnek.
Fix hozamú termékekkel (kötvények, bankbetét) és állampapírral kombinálni az értékpapír portfóliót jelentősen csökkenti az esetleges veszteséget, sőt ha jól választottuk ki az eszközöket, már középtávon nyereséget könyvelhetünk el.
Fix hozamú stratégia recesszió alatt
A fix hozamú termékek piaca ugyanúgy érzékeny recesszió idején a csökkenő kockázatvállalásnak. A befektetőket elbizonytalaníthatja a hitelkockázat, és emiatt eladhatják vállalati kötvényeiket vagy jelzálogleveleiket, mivel a nem teljesülési arányuk magasabb, mint az államkötvényeké.
Ahogy a gazdaság gyengül, egyre nehezebb a vállalkozásoknak bevételt és profitot termelni. Ez oda vezethet, hogy bizonyos cégek hitelfizetési nehézségekkel küzdenek, legrosszabb esetben csődbe is mehetnek.
A kereslet a vállalati kötvények iránt csökken, és megnő az államkötvények és állampapírok iránt, ennek következtében megnő a vállalati kötvények (különösen a rövid lejáratú kötvények) hozama.
Nyersanyagok
Jellemző tendencia, hogy recesszió idején a nyersanyagok árfolyama is csökken. A termelés visszaesése miatt ugyanis kevesebb nyersanyagra van szüksége a vállalkozásoknak. Recesszió előjele lehet a nyersanyagárak csökkenése is.
Amikor ismét növekedni kezd a gazdaság, a nyersanyagárfolyamok emelkednek a megnövekedett kereslet miatt. A termelés növekedése következménye a nyersanyagárfolyamok emelkedése. Az olaj jelenlegi árfolyam hullámvasútjában is nagy szerepet játszik a csökkenő kereslet, melyet a koronavírus okozta járvány elleni korlátozások bevezetése idézett elő.
Használjuk ki a gazdasági fellendülést
Ahogy gazdasági válság idején visszaesik a termés és csökkennek az árfolyamok, ellentétes folyamatok játszódnak le a válságot követő fellendülés idején. Megnő a termelés, az árfolyamok pedig ismét emelkednek, ugyanis mindenki be akar szállni és kér egy szeletet a torából.
Akárcsak recesszió alatt, szintén a makrogazdasági adatok segítenek jó döntést hozni. A kormányok lazább monetáris politikát folytatnak, hogy enyhítsék a recesszió hatásait, és elősegítsék a gazdaság mielőbbi talpra állásást.
Az alacsony kamatkörnyezet következtében megnő az érdeklődés a magasabb kockázatú és várható hozamú befektetési eszközök iránt. Tipikusan a részvénypiacok is ezért szoktak szárnyalni recesszió után. A befektetők keresik a magas hozamot és hajlandók magasabb kockázatot vállalni.
Kockázat és várható hozam alakulása
Fontos megjegyezni, hogy a recesszió és fellendülés ciklikussága miatt az értékalapú befektetések kockázata és várható hozama folyamatosan változik. Amikor az indexek lent vannak, akkor megnő a várható hozam a kockázathoz képest.
Ugyanígy, amikor elindul a fellendülés és az árfolyamok visszatérnek a recessziót megelőző szintre, ugyanolyan kockázat mellett már kisebb várható hozammal számolhatunk.
Összefoglalás
Gazdasági recesszió alatt érdemes hosszú távon gondolkodni, csökkenteni a portfóliónk kockázatát és tartalékolni a fellendülés idejére. Természetesen szinte lehetetlen napra pontosan meghatározni a gazdasági válság kezdetét és végét, de az előjeleket könnyen fel lehet ismerni.
Akkor profitálhatunk a recesszióból, ha elég fegyelmezettek vagyunk ahhoz, hogy:
ne kövessük a tömeget
építsük le részvényportfóliónkat, amikor az indexek a csúcsokat döntik
várjuk ki a válságot és akkor vállaljunk kockázatot, amikor mások elkerülik
Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.
A cikkben szereplő elemzések, stratégiák és ajánlók nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. Nem adunk ajánlatot, befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására. A bejegyzés tartalma a szerző szubjektív véleménye, nem közvetít pénz- vagy tőkepiaci szolgáltatást. A posztban olvasható információ kizárólag tájékoztató jellegű, a befektetési döntéseket minden felelős személy saját maga hozza meg. Ezeknek a döntéseknek a felelőssége nem hárítható át a fixhozam.hu oldal szerzőjére.
