A 2020-as éveket koronavírussal és a világgazdaságra gyakorolt sokkal kezdtük, valószínűleg az egész évtizedben érezni fogjuk a hatását. A mai posztban azokat a trendeket gyűjtöttem össze, melyek szintén meghatározóak lesznek az előttünk álló 10 évben.
1 – Recesszió
A legfontosobbal és a legaktuálisabbal kezdem. A következő 2-3 év a recesszióból való kilábalásról fog szólni. Lesznek, akik elvéreznek a harcban, míg mások előnyt kovácsolnak belőle. Egy biztos: szinte a teljes emberiséget érintő gazdasági visszaesés kellős közepén járunk.
A legfontosabb következményei a koronavírus okozta recessziónak:
- magas munkanélküliség
- csökkenő GDP
- részvénypiaci korrekció
- mélyponton a kőolaj ára
A fenti tényezők alapjaiban változtatják meg mindennapjainkat. Megnő a verseny a munkaerőpiacon, ami a reálbérek csökkenéséhez vezethet, emiatt felélénkül a gazdasági migráció, tömegesen hagyhatja el Magyarországot a fiatal, nyelvet beszélő munkaerő.
Egyes gazdasági ágazatok a korábbi évekhez képest jóval visszafogottabb bevételre számíthatnak 2-3 évig: turizmus-vendéglátás, luxuscikkek, ékszeripar, szórakoztató ipar, elektronikai cikkek, szolgáltató szektor, építőipar és az ingatlanpiac.
A tőzsde kiszámíthatatlansága és a magas volatilitás miatt sokan jelentős veszteséget kénytelen elkönyvelni, ugyanakkor most remek beszállási lehetőség kínálkozik azok számára, akik a korrekcióra vártak.
A gazdaság talpra állítása hosszú folyamat lesz, évekig is eltart majd valószínűleg, ezért elég kevés rá az esély, hogy a részvényindexek a következő 1-2 évben ismét csúcsra érjenek. Megfontolt stratégiára van szükség, hogy ne égessük meg a kezünket.
Ezek is érdekelhetnek:
- 8 tipp medvepiacra
- Túl optimista, aki V alakú gazdasági növekedést vár a járvány után
- Portfólió építési stratégia recesszió idején
2 – Klímaváltozás
Az ENSZ becslése szerint a világ népessége az évtized végére 1 milliárddal fog nőni. Bolygónk korlátozott erőforrásait már így is olyan mértékben szipolyoztuk ki, hogy égetően szükség lesz invesztálni a megújuló energiaforrásokba.
A földi éghajlatváltozást és a globális felmelegedést elősegítő szén-dioxid kibocsátást a korábbinál is alacsonyabb szintre leszünk kénytelenek visszaszorítani. A víz- a nap- és a szélenergia széleskörű elterjedése lehet a kulcsa az éghajlatváltozás megfékezésének.
Amennyiben ez nem történik meg, úgy súlyos gazdasági, társadalmi és politikai következményekkel számolhatunk. A föld kormányainak tehát az egyik legfontosabb feladata, hogy konszenzusra jussanak a fosszilis energiahordozók használatának korlátozását illetően és teljes mellszélességgel támogassák az alternatív energiaforrásokat.
3 – Robotika
A robotika történelme 1961-re nyúlik vissza, ekkor fejlesztették ki az első ipari felhasználású robot prototípusát. Az első kereskedelmi robotot, melyet mikroprocesszor vezérelt, az ABB fejlesztette ki 1974-ben. Az IRB 6 volt a ma is gyártott ipari robotok elődje.
Az elmúlt évtizedekben fantasztikus fejlődésen ment keresztül az automatizálás, mely minden gazdasági ágazatban jelen van az autógyártástól kezdve a logisztikáig. Napjaink legizgalmasabb területe a robotikán belül a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás.
Néhány adat a közelmúltból:
- Az ipari felhasználású robotok eladásai évről évre nőnek: 2015-ben 15-%-kal, 2016-ban 16%-kal, 2017-ben 31%-kal, és 2018-ban 6%-kal több ipari robotot adtak el, mint az előző évben
- Az ABI Research tanulmánya szerint az USA-ban tíz éven belül 300%-kal fog nőni az értékesített ipari robotok száma.
- 2025-re világszerte várhatóan háromszor annyi robotot fognak értékesíteni, mint három évvel ezelőtt
A jövőben a robotok egyre optimalizáltabban fognak önállóan dolgozni, sok munkakörben növelve a termelékenységet. Sok állást nem lehet teljesen automatizálni, ezért az lesz a tendencia, hogy a robotok és emberek együtt dolgoznak majd.
Az emberi beavatkozást nem lehet teljesen kiszorítani a gyártásból, de egyre inkább afelé haladunk, hogy az ember a koordinátor szerepét fogja betölteni és a monoton feladatokat a robotok végzik. Ez új üzleti modelleket is teremt a gyártástechnológia világában.
A jövő a robotika szempontjából nagyon érdekes, azonban kihívással is teli. Gyerekcipőben jár még a robotok azon generációjának fejlesztése, amelyik képes reagálni a környezeti változásokra, illetve alkalmazkodni a változó feladatokhoz.
4 – Okos kütyük
Becslések szerint 2030-ra további 3 milliárd ember fog csatlakozni a világhálóra 500 millió okos eszközön keresztül. 5 év múlva belül az emberek átlagosan 18 másodpercenként fognak egymással kapcsolatba lépni az interneten keresztül jelenlegi 6 és fél perc helyett.
Az 5G 2029-re elérheti teljes kapacitását, ezért az évtized végére szükségessé válik a mobilinternet új, hatodik generációjának kifejlesztése. A következő néhány évben itthon is elterjedhet a korlátlan mobilinternet tarifa a megnövekedett adatforgalom miatt.
Az okos otthonok eszközeinek piaca 2025-re a 2016-os 55 milliárd dollárról várhatóan 174 milliárd dolláros üzletté nő. A kereslet folyamatos, az emberek főleg az USA-ban nagyon sokat költenek a kényelemre.
A jövőben, aki okos házban lakik, képes lesz távol az otthonától teljes körűen vezérelni a háztartási berendezéseket, öntözőrendszert, hűtés-fűtésrendszert, riasztó- és kamera rendszert, mindezt egyetlen mobil applikáció segítségével.
Ez egy dinamikusan fejlődő piac, és még gyerekcipőben jár, fantasztikusüzleti lehetőségeket rejt. A következő néhány év a standardizálásról és új piaci szereplők megjelenéséről szólhat. Érdemes lesz figyelgetni a startup-okat, akár befektetési lehetőség miatt is.
5 – Virtuális valóság
Ma még főleg a videó játékok használják a technológiát, de egyre inkább beépül majd a hétköznapjainkba. Képzeljük csak el, hogy a megálmodott házunkat a tervező építész egy virtuális séta során mutatja be, és bejárhatjuk leendő otthonunkat az előszobától a nappalin át a tetőtérig.
Aztán gondoljunk a multinacionális cégekre! A regionális központok vezetősége úgy tud értekezletet tartani egy virtuális tárgyalóteremben, hogy közben egymástól több ezer kilométerre ülnek épp saját irodájukban.
Távoktatás? Új értelmet nyerne ez a kifejezés is, ha egy virtuális tanteremben a diákok, vagy hallgatók csoportosan vehetnének részt az előadásokon, szemináriumokon, lehetővé téve az interakciót a tanulók és az oktatók között.
A Dior saját virtuális valóság szemüveget fejlesztett ki, hogy a vásárlók bepillanthassanak a divatbemutatók kulisszái mögé. Az eszközt Dior Eyes-nak hívják és néhány Dior üzletben fognak kiállítani belőle.
A fenti csak néhány azok közül a területek közül, ahol a virtuális valóság alapjaiban változtathatja meg az üzleti modelleket. Ezen kívül számos más területen alkalmazható ez a technológia: tanácsadás, turizmus, fitnesz ipar, marketing és tulajdonképpen bármilyen ágazat ide sorolható, csak a kreativitás szab határt a VR felhasználhatóságának.
6 – Hanyatló globalizáció
A Brexit akár egy globális tendenciát elindító folyamat első lépése lehet, mely a világ jelenlegi egységességének megrendüléséhez és a globalizáció hanyatlásához vezethet. 2016-ban Donald Trump, republikánus jelölt és részben annak köszönhetően nyert választást az Államokban, hogy a kereskedelmi megállapodások és a bevándorlás ellen kampányolt.
A 2014-es skót függetlenségi népszavazás, valamint a 2017-es katalán függetlenségi törekvés is azt jelzi, hogy erősödik a nemzeti identitás. Az elmúlt évek migrációs hulláma miatt az európai országok szigorítottak bevándorlás politikájukon. A kereskedelmi háború tovább eszkalálódott Kína és az Egyesült Államok között.
A fenti események jelzésértékűek, sok elemző szerint a globalizáció elérte a csúcsát és a globális kereskedelem eddigi lazább szabályozását szigorítások és korlátozó intézkedések válthatják fel. A gazdasági nagyhatalmak féltik értékeiket és máris láthatunk olyan intézkedéseket, melyek ezeket az értékékeket hivatottak óvni.
Befektetői szemszögből hasznos a globalizáció, ugyanis az operatív munka egy részét, vagy akár teljes egészét a cégek olyan helyre költöztethetik, ahol olcsó a munkaerő. Politikai szempontból azonban nem teljesen előnyös a túlzott mértékű globalizáció. Ha a munkahelyeket tömegesen viszik ki a fejlődő országokba a multik, az ellenérzést válhat ki az emberekből.
Emiatt nagy a nyomás az EU politikusain, hogy minél kevesebb munkahely költözzön az Unión kívülre, de ez igaz az Egyesült Államokra is. A következő években ezek a törekvések újra felerősödhetnek, hiszen a munkanélküliségi ráta a koronavírus miatt jelentősen nőni fog Európában és az USA-ban is.
Összefoglalás
A következő évtizedben a technológiai fejlődés új sebességbe kapcsol és bár a 20-as évek első éveiben a gazdasági fellendülés lassú lesz, utána ugrásszerűen nőhet meg a fejlett gazdaságok GDP-je, minden korábbinál magasabb értéket elérve.
Ezzel párhuzamosan egyre jobban nő a nyomás, hogy fokozatosan áttérjünk a megújuló energiaforrásokra, megőrözve ezzel bolygónk készleteit és éghajlatunkat. A növekvő népesség és a fejlett országok nemzeti öntudatának erősödése tovább mélyíti a szakadékot az gazdaságilag elmaradott területek és a jóléti gazdaságok között.
Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.
Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek:
- A jen emelkedésnek indul
- Online árfolyam kereső: Meddig gyengül a forint?
- Közgazdászok döntései
- Két hónapja konszolidációban az arany, merre tovább?
- Meddig lehet még tartani az alacsony kamatszintet?
- Az USA-Kína kereskedelmi konfliktus visszafoghatja az arany lendületét
- Shortolják a kínai vállalatokat – Bizonytalanság és erősödő geopolitikai feszültség