A koronavírus-járvány elleni intézkedések márciusban már életbe léptek, ennek köszönhetően jelentősen csökkent az ipari termelés Magyarországon az egy évvel korábbi értékhez és az előző hónaphoz képest, derül ki a KSH tegnapi tájékoztatásából. A mai bejegyzésben a legfontosabb adatokat és azok gazdasági hatásait elemeztem.
forrás: pixabay.com
Az előző év azonos időszakához képest 5,6%-os termelés csökkenés is jelentős, azonban ha a munkanaphatástól megtisztított adatokat nézzük, akkor 10%-os visszaesést látunk. A járvány lassítása érdekében tett intézkedéseknek alaposan visszavetették a hazai ipari termelést.
forrás: KSH
Február hónaphoz viszonyítva 10,4%-os termeléscsökkenést mért a KSH, ez az adat már a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított érték.
forrás: KSH
8,1%-kal esett vissza az ipari export, a 2019-es év azonos hónapjához képest. Az autógyártás, mely az export 32%-át teszi ki 22%-kal csökkent.
forrás: KSH
Az energiaszektort érintette legérzékenyebben a válság, az adatok szerint a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás 38%-kal esett vissza a tavalyi év azonos hónapjához képest. A jelentős mértékű termelés csökkenés a hazai és külföldi kereslet drasztikus csökkenésének köszönhető.
Jelentősen visszaesett az autóipar termelése is, a járműgyártás 19,8%-kal csökkent tavaly márciushoz képest, ebből az autógyártás 28%-os, az alkatrészgyártás 13,1%-os csökkenéssel vette ki a részét. A hazai autógyárak több hétig szüneteltették a gyártást a járvány magyarországi terjedésének korai szakaszában, nem meglepő tehát a volumen 20% körüli zsugorodása.
A válság alatt egyes szektorok azonban felpörögtek, az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása jelentős mértékben, 12,7%-kal nőtt 2019 márciusához viszonyítva. A legnagyobb volumenű emelkedést az növényi és állati eredetű olajkészítés teszi ki, mely 52%-os növekedést tud felmutatni.
Nem csoda, hogy az élelmiszeripari termelés a tavaly márciushoz viszonyítva megugrott, hiszen a vásárlók valósággal megrohamozták az áruházakat és szupermarketeket, hiánycikké vált többek között a liszt, a cukor és a hústermékek.
Gazdasági, tőkepiaci hatások
Szerencsére a gyártásban dolgozó magyar munkavállalók nagy része megtarthatta állását a leállás alatt. Fizetett és fizetetlen szabadságolás, csökkentett munkaidő és az állami bértámogatás segítségével az ipari szektor átvészelte a járvány kritikus időszakát.
Korábbi elemzések 5%-os GDP visszaesést prognosztizáltak, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig 3%-os recessziónak a lehetőségéről beszélt még áprilisban. A magyar GDP több mint 20 százalékát a feldolgozóipar termeli, alaposan hozzájárul tehát a márciusi termelési leállás a GDP idei csökkenéséhez.
A GDP visszaesése, minden bizonnyal visszaveti a fogyasztói hangulatot is, a háztartások fogyasztása a következő hónapokban tovább csökkenhet, hiszen kevesebb tartalékkal rendelkeznek, mint a járvány előtt.
Holnapi nap folyamán teszi közzé a KSH a 2020 I. negyedéves GDP adatokat. A befektetői bizalom nagyban függ a jelentéstől. Amennyiben a vártnál nagyobb mértékű lesz a GDP csökkenése, a hazai értékpapírpiacon rövidtávú korrekcióra lehet számítani.
A márciusi ipari termelési visszaesést valószínűleg felülmúlja majd az áprilisi, ugyanis a korlátozások és a leállás érvényben voltak az előző hónapban is. A májusi adatok már kedvezőbbek lehetnek, a legtöbb gyárban már újraindult a termelés szigorú előírások mellett.
Összegzés
A 10,4%-os termelési visszaesés megfelel az előrejelzéseknek, a legtöbb gyárban március közepétől teljes leállást rendeltek el, köztük az autógyárakban is. Az április adatok minden bizonnyal még nagyobb mértékű csökkenésről szólnak majd, gyakorlatilag az egész hónapban állt a termelés az országban.
Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.
A koronavírus okozta gazdasági leállás nem kímélte a kereskedelmi ingatlanok piacát sem, a szektor súlyos károkat szenved el, melynek rövidtávú következménye a bérleti kereslet csökkenése, a fejlesztések felfüggesztése, csúszása és jelentős bevételkiesés lesz. A mai cikk egy rövid összefoglaló az MNB múlt héten kiadott kereskedelmiingatlan-piaci jelentésről.
forrás: pixabay.com
A tanulmány szerint nagy az egyetértés az ingatlanpiaci szakértők részéről abban, hogy a járvány miatt a legnagyobb veszélybe a szállodák és a kereskedelmi ingatlanok piaca került, hiszen az ingatlanokat bérlő cégek fizetési nehézségekkel néznek szembe a turizmus leállásából és a kijárási tilalomból eredő bevételkiesés miatt.
Az idegenforgalomból származó bevétel néhány hét alatt gyakorlatilag nullára csökkent, így sok beruházás, fejlesztés csúszik, vagy el sem indul. Emiatt az építőiparban is jelentős visszaeséssel számolnak a piaci szereplők.
A kialakult helyzet hosszú távú hatását még bizonytalanság övezi, egyelőre nem tudni, hogy a gazdasági ágazatokat milyen mértékben befolyásolja a járvány, és hogyan változnak meg a fogyasztási szokások, illetve a foglalkoztatottság.
2019 számokban
A tavalyi évben az elmúlt évekhez hasonlóan magas volt a befektetési-, a bérleti- és a fejlesztési aktivitás. Nézzünk néhány fontos adatot:
A bankok vállalati hitelállományának 40 százaléka kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hitel
Tavaly évvégére a modern irodák átlagos kihasználatlansági aránya a fővárosban 5,6%-ra csökkent
A budapesti és környéki ipari-logisztikai ingatlanoké 1,9 százalék volt
A kereskedelmiingatlan-piac befektetési forgalma 2019-ben is elérte az 1,8 milliárd eurót, a befektetések 75 százaléka hazai szereplőkhöz kötődött
1,8 milliárd eurós forgalmat generált a kereskedelmiingatlan-piac 2019-ben, melynek háromnegyede hazai szereplőkhöz köthető
A koronavírus keresztülhúzta a számításokat
A járvány kitörése előtt jelentős fejlesztések és bővítések voltak folyamatban, mintegy 580 ezer m2 irodaépület építése (16%-os bővítést jelent) és 440 ezer m2 irodafejlesztés (a teljes állomány 12%-a) előkészítése volt folyamatban.
8 500 hotelszoba építése vagy előkészülete zajlott a koronavírus hazánkba érkezése előtt. Ez 3 éves távlatban 16 százalékkal bővíti a hazai szállodakapacitást. A fővárosban ez az arány még magasabb, 27,5%-os kínálatnövelés volt tervben.
Az év elején eszkalálódó koronavírus járvány sokkolta a gazdaságot és vele együtt az ingatlanszektort is. A tanulmány szerint a korábban az volt a tendencia, hogy a kereskedelmiingatlan-piac ciklusa 1-2 éves fáziskéséssel követte a gazdaság ciklust.
A gazdasági lassulás Magyarországon is jelentős, ez pedig hosszútávon rányomja bélyegét a kereskedelmiingatlan-piacra is. A legrosszabb helyzetben a szállodák vannak, a tavaszi hónapokat gyakorlatilag nulla bevétel mellet a foglalkoztatottság minimálisra csökkentésével kénytelenek átvészelni.
A turizmus gyakorlatilag idegenesen megszűnt, a legnagyobb kérdés az, hogy legalább a nyári szezon egy része menthető e. Az utazási kedv felmérések szerint magas, ám az elhúzódó járvány miatt lehetséges, hogy csak hosszabb távon pótolják az elmaradt utakat a turisták.
Hogy mikor áll helyre a turizmus az nagyban függ attól, hogy a recesszió mennyire nyúlik el, illetve milyen mértékű visszaesés és hány százalékos munkanélküliség fog jelentkezni tartósan. Az elmúlt évek folyamatos növekedése után a 2020-as év katasztrofális lehet.
Az alábbi ábra remekül szemlélteti a koronavírus hatását a kereskedelmiingatlan-piacra:
forrás: MNB.hu
Kiskereskedelmi piac
A jelentés szerint rövidtávon kettős hatást gyakorol a koronavírus a kiskereskedelmi ingatlanpiacra. Egyfelől megnövekedett a drogériák, élelmiszerboltok és gyógyszertárak forgalma, másfelől bezártak az óvodák, játszóházak és magánrendelők.
Különösen érintettek az éttermek, és más vendéglátó egységek, rövidtávon szinte minden bérlő fizetésképtelenné vált, de más ágazatban érintett bérlők is jelezték már, hogy kedvezményekre szorulnak a kieső bevételek miatt.
A kiskereskedelmi egységek 40-80%-os bevételkiesést szenvednek el, mióta életbe léptek a kijárási korlátozások. Emiatt az ingatlantulajdonosok is jelentős jövedelemtől esnek el, és az ő segítségük nélkül üzletek mehetnek tönkre, munkahelyek szűnhetnek meg.
Állami beavatkozás nélkül már rövidtávon is jelentős a veszteség ebben a szegmensben, ugyanis a bérbeadók sincsenek abban a helyzetben, hogy ekkora pénzkiesést tolerálni tudjanak.
Hosszú távon két forgatókönyv szerint alakulhat a fogyasztói magatartás a járványhelyzet után. Az egyik opció, hogy a megkönnyebbült lakosság fellélegzik, erősödik a fogyasztói bizalom és visszatér az igény az elmaradt közösségi programokra.
Egy másik verzió szerint a háztartások felélik tartalékaikat, és a megemelkedett munkanélküliség miatt tartósan visszaesik a fogyasztás, átalakulnak a fogyasztási szokások és hosszú távú negatív hatás éri a kiskereskedelmi szektort.
Ipar-logisztika piac
Több gyár átmenetileg leállította a működését március közepén, többek között az Audi a Mercedes és a Suzuki gyár is befagyasztotta a gyártást a járvány miatt fellépő alapanyaghiány és a végtermék iránti keresletcsökkenés miatt.
A gyárakat kiszolgáló logisztikai cégek szintén leálltak, vagy jelentősen korlátozták a működésüket. március közepétől olyan problémákkal néznek szembe a logisztikai cégek, mint munkaerőhiány, és szállítási nehézségek.
A járvány után valószínűleg megélénkül a termelés és visszatérhet a szektor a régi kerékvágásba. Amennyiben a munkahelyeket sikerül megmenteni, hamar visszaállhatnak a logisztikai piacon a járvány előtti állapotok.
Irodapiac
A koronavírus rövidtávú hatása már ebben a szegmensben is érezhető. A turizmus-vendéglátással és a légiközlekedéssel foglalkozó cégeket kiszolgáló bérlők néznek szembe leginkább anyagi nehézségekkel.
A széles körben elterjedt otthoni munkavégzés (home office) miatt a bérlők kérhetik a bérleti szerződés újratárgyalását, kedvezményt a rezsi és üzemeltetési költségből. Optimista vélemények szerint az irodapiacot nem éri jelentős negatív hatás, amennyiben 1-2 hónapon belül feloldják a korlátozásokat.
Egyetlen veszélyforrás annak lehetősége, hogy több kiszolgáló központ üzleti modellje jelentősen átalakulhat a járvány utáni piaci igények és kereslet megváltozásával.
Befektetési piac
Az ingatlanpiaci szakértők szerint jelentős negatív hatással számolhatunk a befektetési piacon. Nagymértékben lecsökkentek a járvány alatt a műszaki átvilágítások, értékbecslések. A befektetők egyelőre kivárnak, látni szeretnék milyen mértékű lesz a gazdasági visszaesés, és hol lesz a mélypontja.
A nyugdíjpénztárak és az ingatlanalapok az esetleges pénzkivonások miatti likviditási problémáktól tartanak. Rövidtávon visszaeshet a kereslet a kockázatkerülés miatt, azonban a tartósan alacsony kamatkörnyezet miatt továbbra is vonzó marad az ingatlanbefektetés hosszú távon.
A kivitelezési piac
Az építőipar már a járvány előtt is jelentős munkaerőhiánnyal küzdött, ez csak tovább fokozódik a járvány alatt és után. Emiatt a kivitelezési csúszások továbbra is jellemzőek lesznek, sőt még jobban elhúzódhatnak az építkezések, beruházások.
További problémát jelent az ellátási lánc akadozása, a külföldi munkavállalók távolmaradása, és a tervezői kapacitás visszaesése. Kettős hatása van a koronavírusnak az építőiparra is. Sok kisvállalkozás tönkre mehet, és lassú folyamat lesz a kivitelezők talpra állása.
Az építkezések leállítása és csökkenése ugyanakkor lefelé nyomhatja az építőanyag árakat. A megnövekedett munkanélküliség és a kisvállalkozók számának csökkenése segíthet enyhíteni az évek óta jellemző munkaerőhiányt.
Kilátások
A szakértők egyöntetű véleménye szerint a rövid- és középtávú visszaesés után elhúzódó fellendülésre lehet számítani. Vannak olyan vélemények, miszerint rövidtávon befagy a piac, majd a válság enyhülésével fokozatosan tér majd magához a szektor. Más vélemények szerint 1-2 évig tarthat, míg a válság előtti szintre áll vissza a piac.
Kulcsfontosságú, hogy milyen mértékű lesz a gazdasági visszaesés itthon, illetve hogy hány hónapot kénytelenek kibírni bevétel nélkül. 3-4 hónap bevételkiesést a többség még tud tolerálni, de 1 évet csak kevés szereplő tud átvészelni.
Az ingatlanszektor jelentős finanszírozási igényű, amennyiben jelentősen csökken a banki hitelezés a válság után, az jelentősen visszaveti az építőipart, a fejlesztéseket, és az ingatlanbefektetést is. Legutóbb is ez történt 2008 után.
Az eddigi bejelentések és kormányintézkedések világszerte azt jelzik, hogy a kormányok és a jegybankok azon dolgoznak, hogy elkerüljük a gazdasági és pénzügyi válságot. Giga mentőcsomagra van szükség a járvány alatt és a gazdaság újraindításakor egyaránt.
A központi bankok globálisan enyhítettek monetáris politikájukon, ezzel is könnyítve a kormányok, kereskedelmi bankok, vállalkozók és munkavállalók helyzetét. Magyarországon az MNB közreműködésével a kormány hiteltörlesztési moratóriumot hirdetett, megkönnyítve ezzel több százezer háztartás helyzetét.
Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.
