Veszélyben a lakóingatlan befektetések hozama Magyarországon

Szerdai cikkében számolt be a Portfólió arról a javaslatról, mely szerint egy évben 120 vendégéjszakára korlátoznák a magánszálláshelyek működését, melynek értelmében egy évben csak négyhónapnyi vendégéjszakáért járó hozamot tudnak elérni a tulajdonosok.

forrás: pixabay.com

Megdöbbentő javaslatot fogadott el szerdán a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs. A szállodákat képviselő szövetség lobbijának hatására a kormány elé terjesztették azt a javaslatot, melynek értelében egy évben 120 éjszakára fogadhatnak vendégeket a magánszálláshelyek.

A kormány ma dönthet a törvényjavaslatról, melynek beláthatatlan következményei lehetnek az egész ingatlanpiacra és a Magyarországon elérhető hozamokra egyaránt.

Nagyot bukhatnak a befektetők

Amennyiben életbe lép a szabályozás, akkor válaszút elé kerülnek azok az ingatlan befektetők, akik eddig főleg Airbnb és már szállásportálok segítségével hasznosították lakásaikat.

Az egyik lehetőség, hogy kombinálják az albérletet és a rövidtávú lakáskiadást, például májustól augusztusig, tehát a nyaraló szezonban kiadják szálláshelyként az ingatlant, szeptembertől áprilisig pedig albérletként hirdetik meg azt.

Ez több problémát is felvet. Az egyik, hogy leszűkül a célpiacuk, hisz szinte csak az egyetemisták jöhetnek számításba, a családosok nem fognak minden évben költözködni.

A másik probléma, hogy többet kell költeniük a lakásra. Szinte biztosan minden szezon előtt ki kell festetni, kisebb-nagyobb javításokat végezni a folyamatos használat miatt. Megnőnek tehát az amortizációs költségek.

Adminisztratív szempontból is macerás ez a felállás, ugyanis minden szezon után meg kell szüntetni a szálláshely üzemeltetése tevékenységet, és szezon előtt újra ki kell váltani a vendégkönyvet, mivel a magánszálláshely üzemeltetése tevékenység nem szüneteltethető, csak megszüntethető.

Lehetséges megoldás lehet rövidtávú kiadás helyett folyamatosan albérletként értékesíteni a lakást, ebben az esetben azért vaskos nyereségtől esik el egy Airbnb-s lakástulajdonos. Elég megnézni az árakat.

A nyári turistaszezonban egy havi albérlet árát egy hét alatt meg lehet keresni, ami azért jelentős különbség. A szobáztatás ráadásul nem jár folyamatos lakáshasználattal, normál esetben kevesebbet kell költeni az ingatlan állagának fenntartására.

Most képzeljük el, hogy lakások ezrei kerülnek be hirtelen az albérlet kínálati oldalára csak a fővárosban. Egyértelmű következménye az albérletárak drasztikus csökkenése, ezzel nehéz helyzetbe hozva a piacon hosszabb ideje jelenlévő szereplőket.

A hozamok csökkenése pedig az ingatlanárakra lesz negatív hatással. Csökkenő albérletárak mellett valószínűleg az ingatlanárak is lefelé fognak mozogni. Azok a befektetők, akik az elmúlt 1-2 évben vettek lakást, csúnyán nagyot bukhatnak.

A befektetési célú ingatlanvásárlás visszaesése borítékolható, sőt azok, akik nem kívánnak beszállni az albérletpiacra, inkább eladják lakásaikat. Ez a trend szintén az ingatlanárak csökkenését idézheti elő.

Fixhozam.hu vélemény

Nagyon meglepne, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadná a kormány, hiszen egyértelműen a szabad piaci verseny ellen szól, gyakorlatilag kiszorítaná a piacról a kisebb szereplőket az év kétharmadára.

Ahhoz hasonlatos lépés lenne ez, mintha a kisboltok, vagy termelői piacok egy évben csak 120 napot lehetnének nyitva, hogy az év többi napján csak a Tesco, az Auchan és más szupermarketekben költsenek a vásárlók.

Kíváncsi vagyok, hogy mit szól ahhoz a versenyhivatal és az alkotmánybíróság, hogy a kormány ilyen szinten kíván beleszólni a piaci szereplők működésébe. Az biztos, hogy a magánszállást üzemeltetők szövetsége sem fogja szó nélkül hagyni ezt.

Nehéz helyzetbe kerülhetnek a munkavállalók és vállalkozók, akik ezeket a szereplőket szolgálják ki, például számlaképes takarítók, kertészek, gondnokok, ingatlankezelők, stb.

A szállásportálok is komoly bevételkieséssel számolhatnak, hiszen a szallas.hu, booking.com és hasonló oldalak kínálatában több ezer magánszálláshely szerepel. Amennyiben kimerítik a 120 napos üzemelést, kénytelenek lesznek lezárni a foglalhatóságot.

A kormány gyakorlatilag egyik kezével ad, a másikkal elvesz. A Kisfaludy pályázat keretein belül sok ezer magánszálláshely kaphat több milliárd forint vissza nem térítendő támogatást a szobák felújítására, korszerűsítésére.

Ez a korlátozási javaslat ugyanakkor erősen korlátozná a magánszálláshelyek bevételeit, tehát azt a néhány millió forintot, amit egy apartman tulajdonos megkapna a pályázat alapján, a kormány el is venné ezzel az intézkedéssel.

Számos kérdést vet fel továbbá a javaslat abból a szempontból is, hogyan fogják tudni ellenőrizni a kiadott éjszakák számát. Egyáltalán ezt lakóegységenként, ágyanként, vagy a szálláshelyre vonatkozóan fogják nézni?

Az üdülővárosok önkormányzatai jelentős bevételhez jutnak az idegenforgalmi adóból, illetve az utána kapott állami támogatásból. Amennyiben korlátozzák a kiadható éjszakák számát, akkor gyakorlatilag az üdülőhelyek költségvetésébe is alaposan belenyúl a kormány.

Ezáltal a lakosság azon részét is negatívan érinti a javaslat, akik nem kimondottan érintettek a turizmusban. Kevesebb forrás juthat közérdekű fejlesztésekre, utak és járdák felújítására, egyéb korszerűsítési projektekre.

Öngólt lőhet a kormány az intézkedéssel

A tavaly bevezetett online adatküldés elvileg a gazdaság kifehéredését szolgálja, de ha leszabályozzák a kiadható éjszakák számát, azzal biztosan ellenkező hatást fog elérni a kormány. Sokan fogják inkább feketén kiadni a lakásukat, mint hogy lemondjanak az extra bevételről.

A koronavírus alatt mondhatni megállt a turizmus, súlyos bevételkiesést szenvedtek el a kisebb-nagyobb szereplők egyaránt. Nem hiszem, hogy a piac egyik szegmensének a korlátozása lehet a megoldás a fellendülésre.

A szállodáknak saját erőből kell megoldást találni a kieső bevétel pótlására, nem pedig a konkurencia kárára. Aki eddig nem engedheti meg magának, hogy szállodában üdüljön, az nem fogja tudni ez után sem.

Nem fognak többet keresni azzal a szállodák, ha a magánszálláshelyek csak az év egyharmadában fogadhatnak vendéget. Vissza fog esni a vendégforgalom, ezáltal csökken az ebből származó SZJA és IFA is, tehát az állam is bevételtől esik el.

A szakmai érdekképviseletek felveszik a kesztyűt

A javaslat kapcsán megkérdeztük Kanizsay György Bélát, a Hajdúszoboszlói Fizetővendéglátók Egyesületének elnökét, hogy mit gondol a tervezett intézkedésről.

Mit gondol a magánszálláshelyeket érintő 120 napos korlátozási javaslatról?

Szakmailag túlzónak, elhamarkodottnak és felelőtlennek gondolom. Bár nem vagyok jogász, de jogi szempontból is súlyos aggályokat vet fel, mint például versenykorlátozás és a vállalkozási jog korlátozása, összességében súlyosan befolyásolja ennek a szegmensnek a keresleti és kínálati oldalát egyaránt.

Ön szerint az intézkedés mennyiben segíti elő a szektor kifehéredését?

Véleményem szerint az idén január 1-től bevezetett online vendégnyilvántartó és adatközlő rendszer (NTAK – a szerk.), valamint a Kisfaludy pályázat ránk vonatkozó része ezt a célt szolgálja a vidéki szálláshelyek esetében.

A javaslat ötletgazdái és kimunkálói szerint azonban a budapesti lakáspiac teljesen átalakult, a befektetési célú ingatlanok jelentős részét rövidtávú lakáskiadásra, magánszálláshelyként hasznosítják.

Feltételezések szerint ezek a szálláshelyek nagy arányban szabálytalanul, engedély nélkül üzemelnek. Ennek következtében jóval a kereskedelmi szálláshelyek árai alá tudnak menni, hiszen kibújnak a különböző fizetési kötelezettségek alól.

Ön szerint ez a korlátozó javaslat megoldást jelenthet erre a problémára?

Véleményem szerint nem. Sokkal hatékonyabb lenne, ha felderítenék azokat a szálláshelyeket, amelyek az előbb említett módon üzemelnek. A jelenlegi javaslat mindenkit korlátozna, végül is a szabálytalanul üzemelők miatt büntetnék az ország összes magánszálláshelyének üzemeltetőjét.

Milyen eszközökkel tiltakozhatnak a magánszálláshely tulajdonosok a javaslat ellen?

Az általam képviselt tagság jelentős része ellenzi a javaslatot, ezért összefogva más városok hasonló szervezeteivel, minden lobbierőnket bevetjük a javaslat megakadályozására, azonban elsődlegesen szakmailag szeretnénk rávilágítani eme új rendelkezés hátrányaira.

Amennyiben mégis érvényben marad az új szabályozás, demokratikus kereteken belül azon leszünk, hogy a tisztességes magánszálláshely üzemeltetőkre nézve súlyosan hátrányos szabályozást mielőbb visszavonja a jogalkotó.

Eszközeink lehetnek pl. aláírásgyűjtés, szakmai fórumokon való fellépés, de hajlandóak vagyunk a végsőkig elmenni, akár az Európai Unió Bíróságához is.

Összefoglalás

Általános népharagot válthat ki mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók részéről, ha egy évben 120 napra korlátozzák a magánszálláshelyek működését. A kormány nem avatkozhat bele ilyen szinten a piac működésébe, nem befolyásolhatja a kereslet-kínálatot.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek:

Lakóingatlan befektetés 10-15% hozammal? Lehetséges!

A legtöbben a lakóingatlanokat kizárólag albérletként hasznosítják, ezzel 5-8% körüli hozamot tudnak realizálni, ami egyáltalán nem rossz. Azonban meg lehet többszörözni ezt a hozamot, igaz nem mindenhol van erre lehetőség. Ha egy turisztikai régióban van lakásod, főszezonban kiadhatod magánszálláshelyként vendégeknek.

forrás: pixabay.com

Hol adhatod ki a lakásodat szálláshelyként?

Az első és legfontosabb feltétele annak, hogy szálláshelyként ki tudd adni a lakásodat, hogy üdülővendégek által keresett helyen legyen az ingatlan. Nézzük meg, hogy Magyarországon hol lehet a legjobban érvényesülni: Budapest (főleg az 5, 6, és 7. kerületek), Balatoni régió, Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük, Zalakaros, Sárvár, és Eger.

Ezek a legkeresettebb hazai régiók és települések a vendégek körében. Ez nem jelenti azt, hogy például Szegeden, vagy Gyulán nem jövedelmező az apartmanozás, de valamivel kevesebb a vendégforgalom, mint a fent említett célpontok esetében.

Mi szükséges ahhoz, hogy szálláshelyet üzemeltess?

Az egyik legnagyobb tévhit ezzel kapcsolatban, és ami miatt sokan nem mernek belevágni: azt hiszik, hogy vállalkozónak kell lenni. Ez nem igaz. Adószámos magánszemélyként is lehet végezni ezt a tevékenységet, nem szükséges hozzá vállalkozói.

Annyi a teendő, hogy le kell jelenteni a NAV-nál a tevékenységet, majd kapsz egy adószámot, és egy igazolást a tevékenységről. Ezzel az igazolással bemész a helyi önkormányzathoz és kiváltod a vendégkönyvet az üzemeltetni kívánt szálláshelyhez. Dióhéjban ennyi.

Amikor megvagy ezekkel, szükséged lesz egy számlatömbre, ha nem akarsz állandóan körmölni, akkor egy bélyegző is a hasznodra lesz. A számlákat havonta kell lejelenteni. Adózni kell minden vendégéjszaka után a helyi idegenforgalmi adó mértéke szerint. Ezeket szintén havonta kell bevallani és az IFA-t befizetni.

Az idegenforgalmi adón kívül csak az SZJA-t kell fizetned. Adózhatsz 10%-os költséghányad alkalmazásával, vagy tételes költségelszámolással. Előbbi azt jelenti, hogy a bevételed 10%-ára költségként tekint a NAV, tehát a 90% után fogsz 15% SZJA-t fizetni. Utóbbi esetben pedig számlát kérsz minden kiadásodról és hasznodból fizeted be a 15% SZJA-t.

Milyen hozamokat lehet elérni?

Ennyit az üzemeltetés feltételeiről és az adózásról. Ha érdekel a téma, kérdezd ki a könyvelődet a részletekről! Most nézzük meg a sokkal izgalmasabb részét a dolognak, azaz, hogy milyen hozamokat lehet elérni. A legóvatosabb becsléssel fogok számolni, tehát a valóságban ennél 1-2%-kal jobbak is a hozamok.

Ehhez készítettem egy táblázatot, melyben a kétszobás lakások átlagárával és csak a nyári csúcsszezonban kiadott szobákkal számoltam. Tehát ebben nincs benne az elő és utószezon forgalma, ezért írtam, hogy a legóvatosabb becsléssel fogok számolni. A fővárosi kerületek esetén a főszezont 4 hónappal számoltam, bár már áprilistól nagy a kereslet a kiadó szálláshelyek iránt.

A táblázatban lévő adatok kiszámolásához az ingatlannet.hu statisztikáit és a booking.com árait használtam fel.

Budapest mellett Hajdúszoboszlón és Zalakaroson lehet a legtöbb hozamra szert tenni a szobáztatásból.  Ezeken a településeken akár pusztán a fizetővendéglátásból szép kis jövedelemre tehetsz szert. Van azonban egy módja annak, hogy ezt a hozamot tovább növeld.

Kombinálhatod a fizetővendéglátást a lakáskiadással. Ahelyett, hogy a főszezonon kívüli időszakban üresen pangjon a lakásod, add ki albérletbe. Ezzel további 3-5% profitot nyersz. Ha másra nem, akkor ez a többlet jövedelem pont elég arra, hogy fedezd a kiadásaidat (adók, ingatlan fenntartása, rezsi, takarítás, stb) és a szezonban megszerzett hozamod gyakorlatilag a nettó hozamod lesz.

Milyen hátrányai vannak a fizetővendéglátásnak?

Természetesen minden befektetésnek vannak hátrányai és ez igaz az apartmanozásra is. A hagyományos lakáskiadáshoz képest több a munka vele. Itt már tulajdonképpen nem is annyira ingatlant adsz ki, hanem szolgáltatást nyújtasz.

Ezért többet kell foglalkozni a vendég igényeivel, kényelmével. Váltáskor takarítást kell intézned, illetve bármilyen kérése, vagy gondja akad a vendégnek, intézkedned kell. Ha munka mellett csinálod, akkor ez természetesen még jobban le fog terhelni.

A másik alapvető gond a szobáztatással, hogy ha jól csinálod és pörög az üzlet, akkor ahhoz kell igazítani a nyaralásodat. Mivel folyamatosan vannak vendégeid, össze kell egyeztetni a saját nyaralásodat a foglalásaiddal. Lehet, hogy csak pár napra tudsz elszakadni két váltás között.

Összegzés

Önmagában már az is jó befektetés, ha albérletként adod ki a lakásodat, mint ahogy jól jövedelmez a fizetővendéglátás is. Ha kombinálod a kettőt, akkor tehetsz szert maximális hozamra, akár 10-15%-ra is. Ehhez azonban többet kell foglalkoznod vele és nem is mindenki számára elérhető. Ha turisztikai régióban van lakásod, élj a lehetőséggel és keress többet ingatlanbefektetéseddel!

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 
 

Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek: