Általános jelenség, hogy a részvénytársaságok alkalmanként saját részvénycsomagot vásárolnak. A részvényeket megvehetik a tőzsdén, vagy közvetlenül a részvényesektől. A mai cikkben arról lesz szó, hogy mi állhat a részvény visszavásárlások mögött.
A részvény visszavásárlás okai
Részvényeket egy társaság a külső tőkebevonás miatt bocsát ki, ezért jogosan merülhet fel benned a kérdés, hogy miért akarná visszavásárolni egy cég a saját részvényeit. Ugyanakkor számos előnye származhat egy cégnek a részvény visszavásárlásokból.
Csak, hogy néhány példát említsek: tőkekonszolidáció, alulértékelt részvények, vagy a pénzügyi mutatók javítása. Ezek mind pozitív hatással lehetnek a cég üzleti jelentésére. Mindig egy jól megfontolt döntés után vásárol egy cég saját részvényt.
A felhasználatlan tőke költséges
Minden részvény egy csekély tulajdonosi hányadot jelent a kibocsátó társaságban. Azért bocsátanak ki részvényeket a cégek, hogy emeljék a rendelkezésre álló tőkét. Ezt beruházásokra és bővítésekre fordíthatják.
Ha nincs potenciális növekedési lehetőség a láthatáron, akkor semmilyen előnyük nem származik a tulajdonjog megosztásából. Az iparágak vezetői tipikusan nehezen találnak új lehetőségeket és a kibocsátott részvényekből származó óriási szabad tőke akár hátrány is lehet.
A részvényesek osztalékra jogosultak értékpapírjaik alapján. Tulajdonképpen fizetnek azért a pénzért, amit nem is használnak. Egy jelentős részvénycsomag visszavásárlásával csökkenteni tudják az kifizetendő osztalék összegét. Például a Walt Disney 2016-ban több mint 73 millió részvényt vásárolt vissza 7.5 millió dollár értékben ebből az okból kifolyólag.
Stabilizálja a részvény árfolyamát
A befektetők a folyamatos osztalék és az emelkedő árfolyam reményében vásárolnak részvényeket. A vezetés feladata, hogy megteremtse a cég pénzügyi stabilitását: a részvényesek is megkapják a nekik járó kifizetéseket, de a működés is eredményes legyen.
A 2008-as amerikai jelzáloghitel válság alapjaiban rengette meg az amerikai bankrendszert. A Bank of America egyike volt a legsúlyosabb károkat elszenvedő pénzintézeteknek. Azóta már azért lassan kiheverte a csapást, de még mindig érzik a hatását.
2017-ben a Bank of America 509 millió részvényt vásárolt vissza. Igaz, hogy az osztalék per részvény emelkedett a 12 hónap alatt, de a bank vezetősége következetesen többet költött a részvények visszavásárlásra, mint az osztalékok kifizetésére.
Miért jobb ilyen helyzetben visszavásárolni a részvényeket, mint osztalékot fizetni? Gazdasági válság esetén a banknak csökkentenie kell az osztalék összegét, hogy pénzt takarítson meg. Ennek eredményeként a befektetők elkezdenék tömegesen eladni részvényeiket.
Azonban ha a bank úgy dönt, hogy kevesebb részvényt vásárol vissza a tervezettnél, ezzel ugyanannyi szabad tőkét biztosítva, mint ha az osztalékot csökkentené, kevésbé fogja lenyomni papír árfolyamát. Az osztalék megtartása, sőt csekély emelése valószínűleg megakadályozza a részvény árfolyamának csökkenését.
Alulárazott részvény
Egy másik fő mozgatórugója a részvény visszavásárlásnak, ha egy cég úgy ítéli meg, hogy papírjai alulárazottak. Egy cég részvénye számos ok miatt lehet alulárazott. Okozhatja egy drasztikus árfolyamcsökkenés, például valamitlen botrány következtében (lásd VolksWagen és Facebook).
Egy tőzsdeválság után gyakorlatilag minden részvény alulértékeltté válik. Ilyenkor egy vállalat számára az egyik legbölcsebb döntés a visszavásárlás, főként mert olcsón jutnak hozzá a papírokhoz, másrészt mert csökkentik a kifizetendő osztalékot.
Később, mikor az árfolyamkor magukhoz térnek, újra kibocsáthatják a részvényeket a piaci áron. Ezzel úgy jutnak extra tőkéhez, hogy nem kellett további részvényeket kibocsátaniuk. Ez persze nem kockázatmentes manőver.
Ha az árfolyamok stabilan alacsonyak maradnak, további részvénykibocsátásra kényszerülhet a vállalat a nyomott áron. Azonban miután helyre áll a piac, a tulajdonjog további értékesítése nélkül növeli kapitalizációját.
Nézzünk a fenti elméletre egy példát. Tegyük fel, hogy egy vállalat kibocsát százezer részvényt 1000 forintos részvényenkénti áron, és ezzel százmillió forint tőkéhez jut. Kedvezőtlen pénzügyi jelentések, vagy negatív hírek hatására a befektetők elkezdik eladni részvényeiket. A részvény árfolyama ennek következtében 800 forintig esett.
A vállalat úgy dönt, hogy visszavásárol 50 ezer részvényt 800 forintos árfolyamon. Ez összesen 40 millió forintba került nekik. A cég működése továbbira is stabil és a profit is a várakozásoknak megfelelően alakul.
Az árfolyam idővel visszatér a korábbi 1000 forintos szintre, és a vállalat ismét kibocsát 50 000 db részvényt az aktuális piaci árfolyamon. Ezzel a manőverrel 10 millió forintot nyer a visszavásárláson a cég.
A közelmúltban hasonló indíttatásból Mark Zuckerberg befagyasztotta a Facebook részvényeinek eladását. Még 2016-ban közölte a közösségi médiaóriás tulajdonosa, hogy részvényeinek 99%-át el fogja adni, és a befolyt bevételt jótékony célokra fogja fordítani.
Azt is nyilatkozta, hogy évi maximum 1 milliárd dollár értékben fog részvényeket eladni. A közelmúlt botrányainak következtében jelentősen visszaesett a részvények árfolyama. Ugyan az év eleje óta emelkedett ugyan az árfolyam, a 160 dollár körüli aktuális árfolyam jócskán elmarad a tavaly júliusi 210 fölötti szinttől.
A meredek árfolyamzuhanás miatt be is fagyasztotta Zickerberg a részvényeladást. Érthető a döntése, hisz dollár milliárdokban mérhető a különbség a részvények jelenlegi és a tavaly nyári értékükben. Teljesen logikus, hogy kivárja, míg a papírok ismét a korábbi árfolyamon cserélnek gazdát.
Pénzügyi jelentés kozmetikázása
A részvények visszavásárlása egy gyors módja a pénzügyi jelentések feljavításának. A forgalomban lévő értékpapírok csökkentésével a cég automatikusan növeli az egy részvényre jutó nyereséget, mivel kevesebb részvényre jut ugyanakkora nyereség.
Vegyünk például egy tízmilliárd forint éves nyereségű vállalatot, melynek egymillió részvénye van forgalomban. Ebben az esetben az egy részvényre jutó nyereség 10 ezer forint. Ha visszavásárolnak az egymillió részvényből 200 000 darabot, máris 12 500 forintra növelték az egy részvényre jutó nyereséget.
A részvény visszavásárlásnak van egy befektető bizalomépítő hatása is. Amikor egy cég nagy összegben vásárol vissza saját részvényeket, akkor azt jelzi a piac felé, hogy pénzügyileg stabilak, és hisznek a saját teljesítményükben, illetve a piacon elért eredményeik biztatóak.
Ez pozitív jövőket vetít a befektetők számára, és ez által növeli a befektető bizalmat, valamint a cég részvényeinek a forgalmát. Ennek következtében nő a vállalat papírjainak árfolyama is.
A visszavásárlások árnyoldala
Van azért negatív aspektusa is a részvény visszavásárlásnak. Rontja a vállalat hitelképességét, ha a cégnek kölcsönt kell felvennie a tranzakcióhoz. Vannak cégek, melyek azért vásárolják vissza részvényeiket, mert a kölcsön kamatát leírhatják a társasági nyereségadóból.
A kintlévőségeik csökkentik a felhasználható tartalékaikat, amire nagy szükségük lehet kedvezőtlen gazdasági folyamatok vagy kormányzati döntések idején.
Gazdasági hatás
Mint a fent leírtakból kiderül, mikro ökonómiai szempontból legtöbbször előnyökkel jár a részvények visszavásárlása, de mi a helyzet a makro ökonómiai hatással? Általános vélemény, hogy a saját részvények vásárlása pozitívan hat a gazdaságra, árfolyamnövelő hatása miatt.
A pénzgazdaság és a reálgazdaság egymásból merítenek. Kutatások szerint emelkedő részvényárfolyamok nem csak a befektetői, de a fogyasztói bizalmat is növelik. A növekvő befektetői és fogyasztói kedv pedig a növekvő gazdaság alappillérei.
A pénzgazdaság másik kedvező hatása reálgazdaságra a vállalatok alacsony hitelköltsége. Kedvezőbb hitelfeltételek mellett a cégek többet költhetnek kutatás-fejlesztésre, ez pedig a munkaerőpiacon fejti ki pozitív hatását: új munkahelyek nyílnak meg.
A munkaerőpiac fellendülése pedig az általános életminőséget javítja. Többen jutnak lakáshitelhez, és többen juthatnak el oda, hogy saját vállalkozást indítsanak.
Összefoglalás
A fentiek fényében megállapíthatjuk, hogy a részvény visszavásárlások pozitívan hatnak mind a befektetőkre, mind a reálgazdaságra, és ez által hozzájárulnak az általános jólét növeléséhez. Ha eddig nem értetted miért vásárol egy vállalat saját részvényeket, remélem most már világos számodra is.
Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.
Szeretnél hetente összefoglalót kapni a legfrissebb cikkekről? Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek:
Kimaradt két fontos dolog: az osztalékot megszokja a részvényes, és sír ha elmarad.
Komoly negatív elöjel is lehet a visszavásárlás tudniillik sem beruházni sem felvásárolni nem éri meg a ciklus csúcsa miatt jobb híján magát veszi a cég. Mélyrepülésre felkészülni.
Üdv! Köszönöm a hozzászólást. Jó az észrevétel, vannak olyan részvények, melyeket főleg a fix osztalék miatt veszik, az árfolyamnövekedés pedig grátisz. Anno nekem is ezért volt EGIS papírom.