Megismétlődik 2008? Nyakunkon a válság?

Borús felhők gyülekeznek az égen, szinte egészen biztosan egy medvepiac elé nézünk. A kérdés csak az, hogy ebben az esetben milyen mértékű és milyen hosszú visszaesésre számíthatunk? Itt az idő leépíteni a részvényportfóliódat? Ebben a cikkben a 2008-as válságot megelőző körülményekről és a mostani helyzetről írok.

forrás: thisismoney.co.uk

A 2008-as válság előjelei

Általános szakértő vélemény, hogy a 2008-as világgazdasági válságot az amerikai jelzáloghitel piac bedőlése váltotta ki. A kétezres évek második felében rohamosan emelkedtek az ingatlanárak az Egyesült Államokban. Ez annak volt köszönhető, hogy felpörgött a jelzáloghitelezés. A kereskedelmi bankok áthárítottak a kockázatot a befektetőkre a CDS (Credit Default Swap) és CDO (Collaterlized Dept) termékekkel.

A CDS tulajdonképpen egy biztosításfajta, illetve pénz visszafizetési garancia. Biztosító bevonásával felárat fizet a vevő, és a CDS kiírója vállalja a pénz visszafizetését, amennyiben nem fizetésre kerül sor. A CDO pontosan ennek a fordítottja, tehát a vevő átvállalja a garanciát. Ez kedvező a bankoknak, hiszen így még több hitelt tudnak kihelyezni. A probléma ott kezdődött, hogy elterjedt a CDS és CDO termékek kereskedése. Emiatt lehetetlen volt a valós kockázatokat elemezni és felismerni.

A hiteleket, CDS és CDO termékeket kockázatuk szerint különböző kötvénycsomagokba helyezték el. Alacsonyabb, valamint magasabb kockázatú hitelek egy csomagba kerülve mérsékelt kockázatú kötvénycsomagot alkottak. Még tovább csökkentették a kockázatot, hogy ezeket a kötvénycsomagokat további hitelcsomagokkal összefűzve befektetési bankoknak értékesítették.

Így lettek a magas kockázatú hitelekből alacsony kockázati besorolású kötvénycsomagok. A CDS termék ezeknek a kötvényeknek a pénzpiacon forgalmazott értékpapírjai. Ezekhez bárki hozzáférhetett a pénzpiacon, alapkezelők, vagyonkezelők, befektetési bankok. A befektetők pedig nem is sejtve a valódi kockázatot, vették ezeket a papírokat, mint a cukrot.

Több szakértő előre jelezte a válságot

Többen is kongatták a vészharangot, de nem vették őket komolyan. Az ausztrál Steve Keen egyike volt az elsőknek, akik a közelgő pénzügyi válságra hívták fel a figyelmet. A Kingston Egyetem Gazdasági, Történészeti és Politológiai tanszékének a docenseként 2005 decemberében elindította a debtdeflation.com oldalt, ahol a „globális adósság buborékról” írt cikkeket.

Peter Schiff asz Euro Pacific Capital vezérigazgatója egyenesen a Titanichoz hasonlította az Egyesült Államokat egy 2006-es vitaműsorban. „Az Egyesült Államok olyan, mint a Titanic és én egy mentőcsónakot hoztam, hogy az emberek megmenekülhessenek.

Egy valós pénzügyi válság felé halad az USA.” Szólt az egyik leghíresebb mondata, majd hozzátette, hogy az ingatlanárak 2007-es várható mélyrepülése vezet majd a hitelek bedőléséhez. 2007-ben egy könyvet is kiadott „Hogyan profitálj a közelgő gazdasági válságból?” címmel.

Rajtuk kívül több neves közgazdász és befektető volt hasonló véleményen. A kockázati tőke pedig csak ömlött bele a kockázatos jelzáloghitelekbe, az égig tolva ezzel az ingatlanárakat. Végül az ingatlan lufi kipukkant és a bankok nem tudták a bedőlt hiteleket finanszírozni. Kártyavárként omlott össze a pénzpiac. Több bank is a csőd szélére került, a Lehman and Brothers nem tudta elkerülni a sorsát. 158 év működés után, 2008. szeptemberben 15-én hivatalosan csődvédelmet kért.

Ennyit dióhéjban a 2008-as válság kialakulásáról, most nézzük meg hogyan teljesítettek akkoriban vezető tőzsdeindexek. A Dow Jones és a S&P500 is hónapok óta lefelé irányuló trendet mutatott, mire a válság kirobbant. Az egyik vészjelzés az 50 és 200 napos egyszerű mozgóátlag találkozása volt. A portfólió hétfőn közölt is egy cikket, melyben a halálkereszttől tartva arról írtak, hogy az 50 napos mozgóátlag felülről keresztezheti a 200 napos mozgóátlagot.

forrás: marketwatch.com

Amikor a cikket közölték, még volt 50 pont a két átlag között, azonban mostanra az 50 napos mozgóátlag keresztezte a 200 napos mozgóátlagot. Miért fontos ez? A halálkereszt volt az egyik legmegbízhatóbb medvepiaci előrejelzés 1929-ben, 1938-ban, 1974-ben és 2008-ban is. Történt már olyan is azonban, hogy kialakult a halálkereszt, mégse követte válság, csak egy rövid piaci korrekció. Ez történ 2015-ben. Az alábbi grafikon a 2015-ös halálkeresztet szemlélteti.

forrás: marketwatch.com

Sajnos a legújabb Facebook botrány nem fog segíteni azon, hogy elkerüljük a halálkeresztet. Kiderült, hogy a legnagyobb online közösségi platform sokkal több adatot osztott meg partnereivel annál, mint amit korábban beismert. A portfólió szerdán közölte le a cikket. Nagyon bizarr dolgok derültek ki, például, hogy Netflix és a Spotfiy belenézhetett a magánüzenetekbe, az Amazon hozzáfért a felhasználok nevéhez és elérhetőségéhez, és még néhány hajmeresztő példa.

Rögtön esni is kezdett a közösségi oldal részvényárfolyama, 10 dollárt zuhant szerdán zárásig. Nehéz megjósolni merre fog most elindulni, de a nyári eset alaposan lefelé taszította az árfolyamot. Július utolsó hetében 20 %-ot esett az árfolyam az akkori adatbotrány miatt. Könnyen elképzelhető, hogy ahogy egyre nagyobb nyilvánosságot kap a mostani ügy, hasonló mélyrepülés veszi kezdetét.

Összegzés

Bár láttunk már hasonlóan rossz előjeleket és végül nem következett be globális válság, jobb óvatosnak lenni a következő hónapokban. Nem mondom, hogy azonnal kezdj el shortolni, de fenn áll a veszélye egy tartósabb medvepiacnak és jobb az elején reagálni. Egy korábbi cikkemben írtam már arról, hogy mibe érdemes fektetni zuhanó tőzsdeindexek idején. Nem árt felkészülni arra az esetre, ha menekülő tervre van szükséged. A porfolio.hu tegnapi késő esti cikke alapján sajnos egyre nagyobb az esély arra, hogy valós veszély fenyeget.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.