Óriási kockázatot vállalsz, ha nincs vésztartalékod

Ha nem rendelkezel legalább 3-4 hónapra elegendő félretett pénzzel, akkor gyakorlatilag a saját magad és családod megélhetését kockáztatod. Abban az esetben, ha elveszítenéd az állásodat, vagy hirtelen elapadna a vállalkozásod bevétele, nagyon nehéz helyzetbe kerülnél. A mai cikk témája a vésztartalék fontossága.

forrás: pixabay.com

A jószívű mókus egy napja

Mókus Miki egész nap a makkokat, terméseket gyűjtögette. – Miért dolgozol annyit? – kérdezték a madarak. A katica játszani hívta Mókus Mikit. – Nem lehet, fel kell készülnöm a szűkösebb napokra. – válaszolta a fürge mókus.

Egy nap, amikor Mókus Miki mogyorót gyűjtött, a kisegerek kicsúfolták, de a kis mókus nem törődött velük. Egy nap aztán jött egy hatalmas szárazság, és nem volt mit enni. Mókus Mikinek sok ennivalója volt, így adott mindenkinek. A többiek belátták, hogy neki volt igaza.

Ezt a mesét szinte minden nap elolvasom a gyerekeimnek a tanulsága miatt. Szeretném, ha már gyerekként is megértenék, hogy a vésztartalék egy kapaszkodó az életben, amire lehet támaszkodni, ha kicsúszik az ember lába alól a talaj.

Vésztartalék nélkül elindul a lavina

A legtöbben talán soha nem gondolnak bele, hogy mi történne, ha hirtelen egyik napról a másikra elveszítenék a munkájukat vagy a vállalkozásukat. Ezért nincs is tervük ilyen esetre. Pedig néhány hónap alatt sok millió ember szembesült ezzel a helyzettel.

Ilyenkor aztán lehet a családot, a rokonokat és a barátokat zaklatni kölcsönért. Aztán ha nekik sincs vésztartalékuk, akkor mehet az ember személyi kölcsönért a bankba, jó esetben kap valamennyi hitelt, amit aztán vagy tud, vagy nem tud törleszteni, és már el is indul a lejtőn az illető.

Több embert ismerek, aki ilyen helyzet miatt adósodott el egy életre, több százezres banki tartozás és kölcsönök miatt gyakorlatilag esélye sincs, hogy félretegyen bármennyit is. Mennyivel könnyebb lett volna felkészülni inkább.

Normál esetben, ha egy családban van két kereső, akkor egy-két év fegyelmezett költés mellett képesnek kell lenniük 3 havi tartalékot képezniük. A vésztartalék alatt most szigorúan azt az összeget értem, ami elég egy család számára a túléléshez.

Magyarul kijön belőle a havi kosztpénz, a rezsi, az albérlet vagy lakáshitel, stb. minden féle luxus nélkül. Két év alatt, ha odafigyelnek, hogy mire mennyit költenek, akkor ezt el lehet érni. Természetesen visszafogott nyaralás és karácsonyi költekezés szükséges hozzá, de meg lehet csinálni.

Hogyan képezzünk vésztartalékot?

Nagyon egyszerű az egész folyamat, de ha még neked sincs vésztartalékod, és a cikk olvasása közben döntöd el, hogy igenis Te is szeretnél 3 hónapra elegendő tartalékot képezni, akkor leírom, hogyan érdemes ezt az egész folyamatot véghezvinni.

Első lépés, hogy el kell kezdeni összeírni a kiadásokat, csoportosítjuk, majd két hónap után átnézzük a listát és sorba rendezzük prioritás szerint. A lista végén olyan tételek fognak szerepelni, melyek nélkülözhetőek, ezekre a jövőben ne költsünk!

Annyi felesleges dologra lehet elkölteni a pénzt, ez ilyenkor mindig mellbe vágja az embert. Egy kis fegyelemmel sokat lehet spórolni olyan dolgokon, amelyek valójában teljen szükségtelenek. Ez persze szubjektív, de a cukros üdítők például pont ebbe a kategóriába esnek.

Négyszáz forint egy üveg kóla, ha csak kétnaponta veszünk egy üveggel, az is 6 000 Ft havonta. Ha lecseréljük ásványvízre, ami lényegesen olcsóbb, akkor két legyet ütünk egy csapásra, hiszen az egészségünkért is teszünk, ha kóla helyett vizet iszunk.

Ilyen apróságokkal hosszútávon rengeteget meg lehet takarítani, az élelmiszerekkel is ez a helyzet. Sok esetben a drága bolti termékek nem is feltétlen egészségesek. Tele vannak tartósítószerrel és sok más mesterséges anyaggal.

Ha csökkentjük a feldolgozott élelmiszereket és előtérbe kerülnek a természetes, nyers hozzávalókból készült ételek, anyagilag is jobban járunk és segítünk megőrizni az egészségünket.

Mielőtt átmennék gasztroblogolásba, ami egyébként egy nagyon népszerű téma manapság, kanyarodjunk vissza inkább a pénzügyi tervezéshez. Odafigyeléssel és önfegyelemmel tehát sokat spórolhatunk a havi kiadásokon.

Ha sikerült kiszűrni azokat a tételeket, melyek nélkül simán elvagyunk huzamosabb ideig, akkor egy egyszerű kalkulációval kiszámolhatjuk, hogy hány hónapig tart, míg félre tesszük a megfelelő összeget.

Azt már tudjuk, hogy havonta mekkora összeget tesznek ki a fix kiadások, most azt kell kiszámolni, hogy egy hónapban mennyit tudunk félre tenni. Ebből aztán kiszámolható, hogy hány hónapra van szükségünk ahhoz, hogy a 3 havi tartalékot félretegyük.

Átlagosan 12-24 hónap elegendő, de persze ez a pénzügyi és családi helyzettől, a bevételektől és más tényezőktől függően lehet kicsit kevesebb, vagy több. Természetesen két minimálbérből nehéz kivitelezni, hogy maradjon is valami a pénztárcában a hó végén.

Ez a poszt nem is azoknak szól, akik keveset keresnek. Nekik először mást kell rendbe tenniük, mégpedig a bevételeiket. Ennek az egyik legkézenfekvőbb módja egy másik állás, ám ez egy hosszú folyamat.

Előtte minden bizonnyal néhány éves tanulás szükséges, sok esetben csak egy új nyelv megtanulásával és éj végzettséggel van esély feljebb lépni. A vállalkozóknak kicsit egyszerűbb a helyzete.

Ők készíthetnek egy marketing tervet, a megtérülése kiszámolható, így ők megtervezhetik a bevételeik növekedését. Az alkalmazottak számára sajnos ez a lehetőség nem áll fenn, ők a havi fix fizuból kénytelen kihozni a legtöbbet.

Értelemszerűen ebben a 12 -24 hónapban kerüljük a nagy kiadásokat is, halasszuk el az autócserét, visszafogottan tervezzük meg a nyaralást, stb. egyébként ott leszünk ismét, ahol a part szakad. Ha nincs meg az elhatározás, akkor nem fog sikerülni.

Összegzés

Vésztartalékra mindig szükség van. Egyfajta biztosítékot, kapaszkodót jelent, amikor az ember nehéz helyzetbe kerül. Elég egy költséges autószerviz, egy nem tervezett kazáncsere, vagy egyéb nem várt kiadás, és már le is nulláztuk a számlát.

Vésztartalék nélkül ezeket drága hitelből tudjuk csak fedezni, pedig egy kis önfegyelemmel elő lehet teremteni a vésztartalékot ilyen esetekre 1-2 éven belül!

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek:

15 jelentős különbség a vagyonos és az átlagemberek között

A környezetemben alapvető különbségeket figyeltem meg a milliomosok és a kevésbé tehetős emberek között, mely főleg hozzáállásbeli, eltérésekben nyilvánul meg. A mai poszt a legfontosabb különbségeket mutatja be, szigorúan saját tapasztalatom, véleményem szerint, tehát ez az írás erősen szubjektív.

forrrás: pixabay.com

A cikk természetesen erősen általánosít, nem lehet minden embert beskatulyázni gazdagnak vagy szegénynek, és nem minden tulajdonságot lehet egyértelműen az egyik, vagy másik csoporthoz társítani. Kérlek, hogy ennek tudatában olvasd el a bejegyzést!

1 – Tanulás

Talán a legfontosabb az összes közül, hogy a legtöbb milliomos szeret/szeretett tanulni, vagy ha nem is kifejezetten lelete örömét az új ismeretek elsajátításában, felismerte annak jelentőségét, és a célok érdekében képezte magát.

Ezzel szemben a kevésbé tehetős emberek inkább tekintik a tanulást nyűgnek, nem teljesítettek jól az iskolában és kifejezetten várták, hogy tanulmányaik véget érjenek.  Nem volt megfelelő önfegyelmük ahhoz, képezzék magukat.

2 – Munka

A gazdagok többsége szeret dolgozni, örömét leli a munkájában. Fel tudják mérni az általuk végzett munka értékét akkor is, ha az nem a jelenben hozza meg gyümölcsét. Szívesen járnak be a munkahelyükre, irodájukba. Képesek a munka hosszú távú eredményét előre látni a jelenben.

A vagyonos emberek a munkában az önkifejezést, a karrier lehetőségét látják, életcéljaik elérésnek fontos eszközét. Éppen ezért odateszik magukat, felelősséggel végzik a feladatokat, és magas elvárásokat támasztanak önmagukkal szemben. Fontos számukra az előrelépés.

Az átlagember viszont csak a rövidtávú eredményét látják a munkának, tehát a hó eleji fizetést. Nem kifejezetten szeretnek bejárni a munkahelyükre, és nem szeretik a munkájukat. Kötelező 8 órás feladatnak tekintik, amit inkább csak le akarnak tudni.

Nem igazán fontos számukra az elvégzett munka minősége. Nem törekednek arra, hogy egyre jobban teljesítsenek. Nem érdekli őket az előrelépés lehetősége, kerülik a felelősséget.

3 – Pénzkezelés

A gazdagok először befektetnek, okosan gazdálkodnak a pénzzel. Először is megtanulják beosztani, megtakarítani, majd folyamatosan egyre többet tesznek félre befektetési célra. Később a hozamokat újra befektetik, így építik évről évre a befektetési portfóliójukat és hozamukat.

Az átlagemberek ezzel teljesen ellentétesen gondolkoznak. Folyamatosan elköltik a rendelkezésre álló pénzüket, sőt ha szükséges, hitelt vesznek fel autóvásárláshoz, vagy tengerparti nyaraláshoz. Soha nem tudnak félre tenni, ezért befektetni sem képesek.

4 – Vállalkozó szellem

Az átlagemberek inkább dolgoznak alkalmazottként, elvégezve a rájuk szabott feladatokat. Félnek a vállalkozó élet gondolatától is, bizonytalanság és aggódás lesz rajtuk úrrá, ha vállalkozóként képzelik el magukat.

A gazdagok természetüknél fogva vállalkozó szelleműek. A vállalkozói létben a szabadságot, a kapcsolatokat, a lehetőséget látják, kifejezetten boldogak, hogy saját maguk urai. Megbirkóznak a kihívásokkal és profitálnak belőle.

5 – Probléma/megoldás

A szegény emberek általában a felmerülő problémára fókuszálnak, elakadnak, és nehezen találják ki a megoldást. Kétségbe esnek, leblokkolnak és próbálnak kibújni a problémamegoldás felelőssége alól, illetve a legkönnyebb utat választják.

A gazdag emberek nem a problémára, hanem a megoldásra koncentrálnak, ahogy felmerül egy probléma, rögtön elkezdnek a megoldáson gondolkozni, több lehetséges verziót is mérlegelnek és a logika alapján hoznak döntést.

6 – Felelősség

A legtöbb szegény ember esetében igaz, hogy saját helyzetük miatt másokat, és a körülményeket hibáztatják, saját felelősségüket lekicsinyítik, vagy egyáltalán nem is ismerik el. Úgy érzik, hogy ők a világ és a sors áldozatai, számukra „ezt dobta az élet”.

A milliomosok úgy gondolják, hogy az életüket saját maguk irányítják, a döntéseik sorozata egymásra épülve határozza meg, hogy hol tartanak az életben, mit értek el eddig és csak rajtuk áll, hogy milyen célokat tűznek ki maguk elé.

7 – Pénz, mint eszköz

A gazdagok a pénzt eszköznek tekintik. Az életcéljuk nem az, hogy sok pénzre tegyenek szert, hanem hogy a pénzzel elérjék céljaikat. Tudják, hogy a pénz nekik dolgozik, és munkára is fogják, hogy minél több hasznot termeljen.

Az átlagembernek ezzel szemben az a célja, hogy sok pénze legyen, úgy gondolják, hogy x millió forint elég a boldogsághoz, az majd megoldja a gondjaikat. Ők dolgoznak a pénzért, nem pedig a pénz dolgozik számukra.

8 – Szerencse

Az átlagemberek hisznek a szerencsében, és sok esetben a szerencsének tulajdonítják, ha valami jó történik velük. Rendszeresen lottóznak, kaparják a sorjegyet, vesznek részt más nyereményjátékban, abban bízva, hogy megváltozik az életük.

A gazdagok a szerecsenének nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, saját képességükben, és tudásukban bízva, tapasztalataikra építve próbálnak előre jutni az életben, nem várják a sült galambot a szájukba, sorjegyeket kapargatva.

9 – Jövő

A szegény emberek a jelenben vagy inkább a múltban élnek. „Régen minden jobb volt.” Nem képesek hosszú távon gondolkozni, jóformán egyik hónapról a másikra élnek, különösebb célok nélkül. Nem látják hol fognak tartani 1, 5 vagy 10 év múlva.

A gazdagok képesek hosszú távon gondolkozni, előre látni a jövőjüket annak fényében, hogy mit tesznek és érnek el a jelenben. Meghatározott céljaik szerint alakítják mindennapjaikat, pénzügyi tervüket és karrierjüket.

10 – Tervezés

Az előzőhöz szorosan kapcsolódik.  A milliomosok gondosan megtervezik a pénzügyeiket, beleértve a megtakarításaikat, befektetéseiket. Tudatosan építik fel a bevételeiket, kiadásaikat és befektetési portfóliójukat.

Az átlagember kidolgozott tervek nélkül éli mindennapjait, próbál hónapról hónapra kijönni a pénzből. Nincsenek megtervezve a kiadások, sem a bevételek, az aktuális keretből gazdálkodnak ad-hoc módon.

11 – Áldozat

A vagyonos emberek képesek áldozatot hozni a céljaik elérésének érdekében. Lemondanak rövidtávon a nyaralásokról, új autóról, luxuscikkekről. Akár napi 10-12 órát is dolgoznak, heti 6 napon keresztül, hogy beindítsák az üzletet.

Az átlagemberek nagyon nehezen hoznak áldozatot, nem képesek lemondani a kényelemről annak érdekében, hogy egyről a kettőre jussanak. Nem képesek kiszakadni a megszokott rutinból, tartanak a változásoktól.

12 – Irigység

Megfigyelhető, hogy a szegényebbek irigylik a tehetősebbek életstílusát, neheztelnek a gazdag emberekre csak azért, mert számukra az élet „máshogy alakult”. Rosszindulatúan nyilatkoznak róluk, és a legtöbbször azzal nyugtatják magukat, hogy nekik könnyű volt meggazdagodni, mert „jó helyre születtek”, „hátszéllel indultak”, „valakinek a valakije”, stb.

Azt persze nem látják, amiről az előző bekezdés is szól, hogy esetleg fiatalabb korukban például külföldön dolgoztak, hajtottak keményen, esetleg napi 12 órát güriztek, hogy el tudjanak indulni. Nagyon sokan önerőből küzdik fel magukat.

A gazdagok általában elismerik egy másik vagyonos ember eredményeit, felnéznek azokra, akik szintén sokra vitték elszántságuknak, kitartásuknak és az eszüknek köszönhetően. Jó kapcsolatot ápolnak más pénzes emberekkel, nem irigyek azokra, akiknek még több pénzük van.

13 – Spórolás vagy több bevétel

Az is általános, hogy a kevésbé tehetősek több spórolással próbálnak havonta félretenni. Azon gondolkodnak, hogyan költhetnek kevesebbet, próbálnak minden forintot megfogni. Eszükbe se jut azon agyalni, hogyan kereshetnének többet.

A gazdagok egy része is élt valamikor szűkösebb időket, ám ők a spórolás helyett azon töprengtek, hogyan kereshetnének többet. Ötletezni kezdtek és később a megvalósítás után növelni tudták bevételeiket, így jutottak előre.

A spórolás azért zsákutca, mert az egy korlátozott kereteken belül működik csak. Van egy adott havi bevétel, és abból kell kihozni a legtöbbet. Nem lehet a végtelenségig spórolni. A bevételnek viszont nincs felső határa, egy ügyes vállalkozó, vagy egy tapasztalt befektető évről évre folyamatosan növeli a profitot.

14 – A gazdagok több lábon állnak

A legtöbb milliomos nem csak egy vállalkozásnak köszönheti a vagyonát, hanem több cégben is érdekelt, mellette ingatlan- és egyéb befektetéseikből származik a bevételük. Amikor egy céget sikeresen felfuttatnak, nem ülnek rá a babérokra, hanem keresik a következő lehetőséget.

Az átlagember többnyire csak a munkahelyétől, vagy egyetlen vállalkozásából él, nem is keresi a lehetőségét annak, hogy párhuzamosan több forrásból is bevételhez jusson. Ha megszűnik az állása, vagy csődbe megy a vállalkozása, nagyon nehéz helyzetbe kerül.

15 – Nem a pénz a legfontosabb

A legtöbb gazdag ember számára eljön az a pont, amikor rájön, hogy nem a pénz a legfontosabb az életben. Annyi más érték van, ami sokkal fontosabb, csak néhányat említve: család, gyermekek, egészség, szeretet, emberség, barátság, elfogadás, környezetvédelem, stb.

A szegények, vagy átlagemberek gondolatai ezzel szemben többnyire a pénz körül forognak, gyakran fontosabb számukra a saját boldogulásuk, mint a fent felsorolt értékek. Emiatt megromlanak kapcsolataik másokkal, rámegy a magánéletük, és végső soron soha nem lesznek igazán boldogok.

Összegzés

A cikk elején már hangsúlyoztam, most is leírom, hogy bár az írás erősen általánosít, az emberi természet végtelenül színes, nem lehet minden gazdag vagy szegény emberre ráhúzni a fenti tulajdonságokat.

Szerettem volna bemutatni a számomra leglényegesebb különbségeket a vagyonos és az átlagemberek gondolkodásmódja, hozzáállása között. Saját megfigyelésen és tapasztalaton alapul a poszt, nem célom senkit se megbántani, akinek nem inge, ne vegye magára.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találod, akkor kedveld be és oszd meg Facebook-on! Várom a véleményeket, tapasztalatokat a hozzászólásokban.

Kapcsolódó cikkek: